Közép-európai Bank (EKB). Az Európai Központi Bank feladatai

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az Európai Központi Bank az Európai Unió és az eurózóna központi bankja. A világ legfüggetlenebb bankjaként ismert. Ennek a pénzintézetnek van teljes joga az euróval kapcsolatos kérdések önálló megoldására. Az intézmény 1998-ban alakult. A pénzintézet első elnöke Wim Duisenberg volt, akit 5 évre választottak meg. 2003 októberében Jean-Claude Trichet vette át az új elnöki posztot. Ma Mario Draghi a felelős.

Előzmények

A második világháború vége után megkezdődött Európa egyesülése. Aktiválódott a strukturálás, és megkezdődött az egységes piactér kialakítása. Az 1947-től 1957-ig tartó időszakban a térség államai integrációjának időszaka sikeresen átvészelődött az Európai Fizetési Unió párhuzamos megjelenésével. 1957-ben a legnagyobb európai államok egyesültek az Európai Gazdasági Közösséggel. 1979-ben feltételes pénzt - ECU-t - vezettek be az EGK-ba az azonnal kosárba kötött elszámolások számára.európai valuták. Az Európai Monetáris Térség és az EKB megalakításáról szóló memorandumot 1988-ban írták alá. Az LLC CB "Közép-Európai Bank" az EU létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás 1992-es Maachstricht területén történő aláírása, valamint az Európai Monetáris Intézet megalakulása után jelent meg, amelynek feladatai közé tartozott az átállás előkészítése is. közös valuta - az euró.

Külső és belső szerkezetek

Az Európai Központi Bank egyedülálló vezetői csapattal rendelkezik. Minden EU-tagállam képviselőiből áll. A pénzintézeti munkavégzéssel, a diszkontrátával, számlákkal és egyéb pontokkal kapcsolatos kérdéseket az intézmény vezetése és a kuratórium tárgyalja. A vezetőség 6 főből áll, köztük a bank elnöke és helyettese. Az irányító testületet nyolc évre választják. Az igazgatóság jelöltjeit az Európai Parlament és az európai övezethez tartozó államfők jelölik és mérlegelik. Az EKB tagja a Központi Bankok Európai Rendszerének, amely magában foglalja az EU-országok nemzeti központi bankjait. A nemzetközi rendszer kétszintű algoritmus szerint működik. A monetáris politikával kapcsolatos bármely kérdés csak akkor oldható meg, ha minden szinten egyetértés van.

Általános információ

A Közép-Európai Bank a németországi, frankfurti megalakulása óta az európai központi bankok egész rendszerét egyesítette vezetése alatt. A szerkezet összetételetartalmazza:

• Belgiai Bank.
• Bundensbank.
• Görög Bank.
• Bank of Spain.
• Franciaország Bank.
• Luxemburgi Monetáris Intézet.

Csak az EKB rendelkezik jogi személy státuszával, a rendszerben szereplő összes többi pénzügyi intézmény kisegítő egységként működik. Feladataik másodlagosak. Az EKB fő célja az árak meredek emelkedésének megakadályozása és az infláció stabilizálása, amely nem haladhatja meg a 2%-ot. A bank bármely döntése és intézkedése közvetlen hatással van az európai valuta árfolyamára a világ más valutáival szemben. Az éles ingadozásokat a kamatláb változása és az unió tagállamainak hitelnyújtása okozza.

Mit csinál az EKB?

A Közép-Európai Bank több meghatározó funkciót lát el egyszerre:

• A monetáris politika fejlesztése és végrehajtása az euróövezetben.
• Az euróövezeti államok devizatartalékainak hivatalos jellegű biztosítása, fejlesztése és értékesítése.
• Euró-kibocsátás.
• Kamatlábak beállítása.
• Az árstabilitás biztosítása az európai térségben.

Az EKB mutatói az EU-szerte a fogyasztói áruk árindexe és a pénzkínálat nagysága, amelynek éves növekedése nem haladhatja meg a 4,5%-ot.

Fő banki kamatok

Az Európai Központi Bank feladatai közé tartozik a kamatlábak meghatározása és megállapítása. A kamat három lehettípusok:

• Refinanszírozási kamatláb. Ez az a kamatláb, amely meghatározza az EKB által lebonyolított pályázaton benyújtott forrásbevonási kérelmek minimális értékét.
• Betéti kamat. Ez az a kamatláb, amely az alapkamat az EKB intézményeibe történő szabad készpénz elhelyezésekor. A kamatláb alsó határként működik az egynapos kamatpiacon.
• A marginális hitelkamat az a kamatláb, amelyen az ESB struktúrájú bankok hitelhez juthatnak, ami a rövid távú likviditás fenntartásához szükséges. A határkamat a tartomány felső határaként működik az egynapos kamatpiacon.

Az ilyen típusú árfolyamok beállításával a Központi Európai Bank megteremti a valuta keresletét vagy kínálatát, biztosítja annak stabilitását és szabályozza a pénzforgalmat a zónán belül.

Általános rendelkezések

Az Európai Központi Bank egyedülálló jogi személy, amelynek tevékenysége nemzetközi megállapodásokon alapul. Az intézmény alaptőkéje a létrehozáskor 5 milliárd euró volt. Európa legnagyobb bankjai részvényesként jártak el. A német Bundesbank a tőke 18,9%-át, a Bank of France 14,2%-át, a Bank of Italy 12,5%-át, a Bank of Spain 8,3%-át tette ki. Az európai államok többi jegybankja 0,1%-ról 3,9%-ra járult hozzá az induló jegyzett tőkéhez. A fent említett ügyvezető testület irányítja a pénzintézet tevékenységét – élén az Európai Unió elnöke áll. Központi Bank. A pénzügyi szervezet fő jellemzője a teljes függetlenség. Ezzel egyidejűleg az intézet köteles éves beszámolót benyújtani tevékenységéről az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának és az Európa Tanácsnak.

Tevékenységi szabályzat

Céljai elérése érdekében az EKB olyan eszközöket alkalmaz, mint a stabilizációs hitelek és a részvényekért kölcsön aukciók, a devizaügyletek és a nyíltpiaci ügyletek. A pénzügyi piac szabályozásának legerősebb eszköze az Európai Központi Bank kamata. A monetáris intézmény munkája a többi államtól, valamint a nemzetek feletti típusú döntési testületektől való függetlenség elvén alapul. Utóbbi munkája elsősorban a külső és a belső adósság fedezete során biztosítja a kényszer hiányát. Ahhoz, hogy az egyes határozatokról döntés szülessen, az igazgatósági tagok többségének meg kell szavaznia. Mindegyiküknek csak egy szavazati lehetősége van. Az Európai Központi Bank vezetőjének követnie kell a tanács tanácsát. Az európai államok központi bankjai csak egy bizonyos döntés meghozatala után vehetnek részt aktívan a végrehajtásban.

Az EKB és a nemzeti központi bankok hatáskörei

Az EKB a szövetség tagállamainak jegybankjával közösen jogosult kapcsolatot kialakítani más államok jegybankjával, és szükség esetén szervezetekkelnemzetközi típus. Lehetőségek nyíltak bármilyen típusú eszköz megszerzésére, eladására és határidős ügyletére, beleértve a banki fémeket is. A „devizaeszközök” fogalmába beletartoznak az értékpapírok bármilyen pénznemben és bármilyen számítási egységben. A vagyon birtoklása és kezelése megengedett. Az EKB bármilyen típusú banki szervezet széles körét működteti, amelyekben nemzetközi szervezetek, harmadik fél képviselői partnerként léphetnek fel. A partnerségek magukban foglalhatnak hitelfelvételi és kölcsönadási műveleteket. A fent említett főbb funkciókon túl az Európai Bank az európai országok központi bankjával együttműködve adminisztratív célú műveleteket végezhet, valamint az igazgatósági tagok érdekében járhat el. A bank tevékenységének szabályozásában fontos lépésnek nevezhetjük az Európai Monetáris Rendszer megalakulását, amely 1979-ben kezdte meg a létezését.

Európai Monetáris Rendszer az EKB-n belül

Nem az Európai Központi Bank refinanszírozási kamata az egyetlen, ami hatással van az Európai Monetáris Rendszerre. Magának az EBU-nak számos konkrét feladata van. A következő irányokról beszélhetünk:

• A monetáris stabilitás biztosítása az EU-n belül.
• A konvergenciafolyamatok maximális egyszerűsítése aktív gazdasági fejlesztéssel.
• Stabilitási körülmények között a monetáris rendszer növekedési stratégiát biztosít.
• A nemzetközi valuta- és gazdasági kapcsolatok stabil rendszerezése.

Ez annak köszönhetőAz ECU-hoz hasonló monetáris egység forgalomba hozatalával az Európai Unió államai sikeresen megbirkóztak a 80-as évek válságával. Az inflációs folyamat felett aratott győzelem után a folyó pénzügyi tranzakciók lebonyolítására vonatkozó korlátozásokat feloldották. 1990 óta aktiválják a tőke szabad áramlásának rendszerét. Kezdetben az EU célja az volt, hogy optimális feltételeket biztosítson az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkaerő mozgásához. Az EKB-t azért hozták létre, hogy ösztönözze a közös valuta, az egységes állampolgárság bevezetését. A tervezési szakaszban végzett munkájának az volt a célja, hogy segítse a szervezeti és jogi mechanizmusok kialakítását, amelyek nemcsak a külpolitikát, hanem az egyes részt vevő államok biztonságpolitikáját is koordinálják.