Számvitel és adóelszámolás egy gyártó vállalkozásnál: meghatározás, karbantartási eljárás. Normatív számviteli dokumentumok

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-17 18:54

A PBU 18/02 szerint 2003 óta a számvitelnek tükröznie kell a számvitel és az adóelszámolás közötti eltérésből származó összegeket. A gyártó vállalatoknál ezt a követelményt meglehetősen nehéz teljesíteni. A problémák a késztermékek értékelésére és a WIP-re vonatkozó szabályok eltérésével kapcsolatosak. Tekintsük tovább a számvitel és az adóelszámolás néhány jellemzőjét.

Általános információ

Ch. 25. §-a határozza meg a késztermékek és a WIP értékelési eljárását. Jelentősen eltér a számviteli szabályoktól. Az alapkönyvelés a Pénzügyminisztérium 1998. 07. 29-i 34n számú rendeletével jóváhagyott Szabályzat 64. és 59. pontja szerint történik.

A gazdálkodó a PBU 10/99 9. bekezdésével összhangban választhatja meg az adminisztratív és kereskedelmi kiadások elszámolási eljárását. NÁL NÉLadószámvitel (NU) nem rendelkezik ilyen lehetőséggel. Az adótörvénykönyv 319. cikke 3 értékelési módszert határoz meg a szervezetek meghatározott kategóriái számára.

A számvitel és az adóelszámolás közötti különbség miatt a gazdálkodónak felül kell vizsgálnia a tárgyidőszaki költségeket, csökkentve azokat a pozíciókat, amelyeknél a NU-hoz képest eltérések mutatkoznak. A szervezet variálhatja a számvitelben alkalmazott értékelési módszereket, igyekszik azt a lehető legnagyobb mértékben az áfa szabályaihoz igazítani.

Lehetséges megoldások a problémára

Lehetőség van a számvitel és az adóelszámolás közötti különbség minimalizálására azáltal, hogy a kezelési és kereskedelmi költségeket közvetlenül a tárgyidőszakban értékesített áruk bekerülési értékére használjuk. A helyzet az, hogy ezeknek a költségeknek az összetétele majdnem megegyezik az egyéb közvetett költségek összetételével NU-ban. Ha ezt a költségelszámolási lehetőséget választja, egy vállalkozás egyszerre több problémát is megoldhat.

Először is, a szervezet képes lesz megszüntetni a számvitel és az adóelszámolás közvetett költségei között felmerülő átmeneti különbségeket. Egy NU-ban található gyártóüzemben a termékek előállításának és értékesítésének közvetett költségeit teljes egészében költségként számolják el a tárgyidőszakban. A megfelelő rendelkezést az adótörvény 318. cikke rögzíti a (2) bekezdésben.

Ha nem él a fenti lehetőséggel, az adminisztratív és kereskedelmi költségeket a WIP és a késztermékek költségének kialakításával kapcsolatos költségekhez kell hozzárendelni. Ugyanakkor előfordulhat, hogy ezek többsége nem kerül be a tárgyidőszaki pénzügyi eredménybe. Ez átmeneti különbségeket eredményezne.

Másodszor, a szervezet képes lesz elszigetelni az állandó területetaz eladott áruk bekerülési értékében szereplő költségek különbségei mind a számvitelben, mind az adószámvitelben. A feldolgozóipari vállalkozásoknál leggyakrabban az irányítási és kereskedelmi költségek, valamint a nem termelési (nem működési, működési) költségek elszámolásakor keletkeznek tartós eltérések.

Harmadszor, a szervezet kizárhatja a WIP és a késztermékek értékelésével járó költségekből azokat a költségeket, amelyek tartós különbségeket képeznek. A közvetlen költségek listája továbbra is azok maradnak, amelyek átmeneti eltéréseket okoznak.

Számviteli számlák az "1C"-ben

Vegyük figyelembe az elszámolt fennmaradó termelési költségek átmeneti különbségeit. 20., 25., 23., 21.

Ezek a költségek a WIP-egyenlegek képzésében és a késztermékek költségeiben szerepelnek a jelenlegi időszakban. Eközben a számvitelben és az adószámvitelben eltérően jelennek meg. Egy gyártó vállalkozásban ezek a költségek a közvetlen költségekben szerepelnek. Az adóelszámolásban ezek közvetett költségnek minősülnek. Ennek megfelelően NU-ban ezeknek a költségeknek az összege nem szerepel a WIP és a késztermékek értékelésében.

Az átmeneti eltérések azonosításának, valamint a halasztott adókövetelések és -kötelezettségek megfelelő számviteli számlákon történő elszámolásának eljárása a vállalkozás adószámviteli struktúrájától függ. A gyakorlat azt mutatja, hogy egyes vállalatok speciális NU-nyilvántartásokat hoznak létre. Ugyanakkor párhuzamosan folyik a számvitel és az adóelszámolás.

Más cégeknél a költségeket allokálják, amelyek elszámolási eljárása eltér a számviteli ésNos, közvetlenül a számviteli számlákon. Ez a megállapodás arra szolgál, hogy kizárja vagy hozzáadja ezeket a költségeket adózási szempontból.

Példa a párhuzamos jelentésekre

Tegyük fel, hogy a cég dupla üvegezésű ablakokat gyárt. A cég a könyvelésben a WIP-t az anyag- és nyersanyagköltségen, a késztermékeket pedig a tényleges gyártási költségen értékeli.

A számviteli előírásoknak megfelelően a késztermékek bekerülési értékének meghatározásakor az irányítási és kereskedelmi költségeket nem veszik figyelembe. Közvetett költségekre vonatkoznak, és a jutalék időszakában megjelennek a könyvelésben.

Az alábbi táblázat a költségek listáját és csoportonkénti megoszlását mutatja:

Költségek	Számviteli számlák	Számviteli csoport	Adószámviteli csoport
Üveg	20	Egyenes
Műanyag	20
Alkalmazottak fizetése, beleértve az UST-t	20
Berendezések és egyéb tárgyi eszközök értékcsökkenése	25
Szolgáltatói dolgozók fizetése (menedzsment, technológusok), beleértve az UST-t	25
Mini erőmű és kazánház szolgáltatásai	23	-	-
Energiafogyasztás a műhelyben	23	Egyenes	Indirekt
Energiafogyasztás-kezelés	23	Indirekt
Adminisztrációs költségek	26

A WIP költségének felmérése során a közvetlen költségek kialakítására vonatkozó eljárást a 2. sz. Az adótörvénykönyv 1. 1 319. cikke.

Amortizációs jellemzők

Az amortizációval kapcsolatos számviteli műveletek lehetővé teszik az állóeszközök bekerülési értékének fokozatos átcsoportosítását a késztermékek bekerülési értékébe.

Ugyanakkor egyes objektumok értékcsökkenése nem kerül kiszámításra. Az ilyen befektetett eszközök hatósági számviteli dokumentumokban szereplő listája némileg eltér a NU.

A számviteli nyilvántartások nem számolnak el értékcsökkenést az út- és erdészeti létesítményekre, a haszonállatokra, a nonprofit társaságok tárgyi eszközeire, a lakásállományra. A lista a PBU 6/01 17. pontjában található. A meghatározott objektumok év végi értékcsökkenési leírásának összege mérlegen kívüli számlára kerül átvezetésre. 010.

NU-ban a meghatározott tárgyi eszközöket nem amortizálják, számos feltételtől függően. A közúti és erdészeti létesítményekre nem számítanak fel értékcsökkenést, ha azok költségvetési forrásból épültek. A nonprofit társaságok befektetett eszközei nem értékcsökkenést írnak le, ha azokat célforrásból vásárolják és nonprofit tevékenységre használják fel.

Általános értékcsökkenési szabályok

A berendezések és egyéb befektetett eszközök értékcsökkenése a számvitelben 1.tárgyátvételi időszakot követő hónap napja. A megfelelő szabályt a PBU 6/01. 21. bekezdése rögzíti

A számítás tehát a könyvelő bejegyzése után kezdődik:

db ch. 01 Cd szám. 08 - befektetett eszközök átvétele könyvelésre

A NU-ban azonban az értékcsökkenés a létesítmény üzembe helyezésének időszakát követő hónaptól kezdődik. A megfelelő szabályt az adótörvénykönyv 2 259. cikke rögzíti.

Ha az objektum tulajdonjogát be kell jegyezni, akkor az értékcsökkenést más sorrendben kell elszámolni.

A termelési számvitelben az értékcsökkenést az eszköz üzembe helyezése után számítják ki. Ezt az álláspontot fogalmazta meg a Pénzügyminisztérium április 8-án kelt 16-00-14/121 számú levelében. 2003 Az adószámvitelben az értékcsökkenési leírást a dokumentumok állami nyilvántartásba vételre történő elküldése és az alapok üzembe helyezése után végzik el. Erre utalnak az adótörvény 258. cikkének rendelkezései.

Hagyja abba az értékcsökkenés elhatárolását mind a számvitelben, mind az adóelszámolásban egy termelő vállalkozásnál - az eszköz értékcsökkenési leírásának vagy kivonásának (mérlegből történő leírásának) időszakát követő hónap 1. napjától. Ezt követően az objektum nulla költséggel jelenik meg.

Számítási módszerek

A számvitelben 4 eredményszemléletű módszer létezik:

• lineáris;
• egyenleg csökkentése;
• arányos a gyártott termékek mennyiségével;
• költség leírása a hasznos élettartam éveinek összege alapján.

NU csak 2 módszert használ: lineáris és nemlineáris.

Az adó- ésszámvitel során a vállalkozásoknak célszerű a lineáris módszert alkalmazni.

Eközben, ha egy vállalat nemlineáris megközelítést választ, akkor az adóköteles nyereséget nagy mértékben csökkentheti az operációs rendszer használatának első éveiben.

A vállalkozás által választott módszer minden esetben rögzítve van a számviteli politikában, és azt a teljes működési időszak alatt alkalmazni kell.

A tárgyi eszközök szolgálati idejét az értékcsökkenési leírási csoportokba sorolt befektetett eszközök osztályozója rögzíti. Számvitelre is használható.

Ha valamelyik termék élettartama nincs megadva az osztályozóban, azt a cég a műszaki dokumentáció alapján megállapíthatja. Ha nincs időszak, akkor kérést kell küldenie az operációs rendszer gyártójának. A vállalkozás nem jogosult a pénzeszközök felhasználásának időtartamát önállóan megállapítani.

Az amortizációs kulcsok csökkenése

NU-ban a norma felére csökkenthető:

1. Személyszállítás, melynek költsége több mint 300 ezer rubel.
2. Utas kisbuszok, amelyek ára több mint 400 ezer rubel.

A vállalkozás vezetésének ezen kívül joga van tetszés szerint csökkenteni a levonás mértékét bármely tárgyi eszköz után. A megfelelő döntést rögzíteni kell a számviteli politikában.

Vegyünk egy példát:

• LLC vásárolt egy személygépkocsit 600 ezer rubel áron. (ÁFA nélkül).
• Az élettartam 48 hónap. (4 év).

A jármű értékcsökkenési kulcsa:

(1 / 48 hónap) x 100%=2,083%.

Mert a gép ára magasabb300 ezer rubel, az árfolyam felére csökkenthető:

2,083% / 2=1,042%.

A havi értékcsökkenés a következő lesz:

600 ezer rubel x 1,042%=6252 RUB

Emelkedő szabványok

Csak azoknál az operációs rendszereknél áll rendelkezésre, amelyeket több műszakos működésű vállalkozásokban vagy ellenséges környezetben használnak. Ebben az esetben a normák megduplázhatók.

Az értékcsökkenési leírás háromszorosára növelhető. Ez a lehetőség a lízingelt alapon történő elszámolásokra vonatkozik. Van azonban kivétel a szabály alól. Különösen nem megengedett az amortizációs kulcs növelése az 1-3. csoportba tartozó tárgyi eszközök esetében, amelyeknél az értékcsökkenést nem lineárisan számítják ki.

Vegyünk egy példát:

• A CJSC 200 ezer rubelért vásárolt berendezéseket a gyártáshoz. (ÁFA nélkül).
• Működési időszak - 60 hónap. (5 év).
• A berendezés napi négy műszakban működik folyamatosan.
• Nemlineáris módszert használunk az értékcsökkenés kiszámításához.

Az operációs rendszer szabványa a következő lesz:

(1 / 60 hónap) x 100%=1,667%.

Mivel az eszközt többműszakos módban használják, az arány megduplázható:

1,667% x 2=3,334%.

A havi értékcsökkenési leírás összege:

200 ezer rubel x 3, 334%=6668 RUB

Felhasznált pénzeszközök értékcsökkenése

Üzemben lévő tárgy beszerzése esetén annak kezdeti költsége az adásvételi szerződésnek megfelelően és a költségek alapján kerül meghatározásra,a vásárláshoz kapcsolódóan. Az előző tulajdonos által kiszámolt értékcsökkenést nem vesszük figyelembe.

Egy használt szerszám értékcsökkenésének kiszámításához először meg kell határoznia a hasznos élettartamot. Ehhez használhatja a következő képletet:

Használt objektum PI időtartama=Új operációs rendszer PI időtartama – Az objektum korábbi tulajdonos általi tényleges használatának ideje.

Ha egy vállalat olyan eszközt vásárolt, amely teljesen kidolgozta a hasznos élettartamát, a vállalat önállóan meghatározhatja a hasznos élettartamot. Meg kell határozni azt az időszakot, ameddig a vállalkozás képes lesz e létesítmény üzemeltetésére. A megfelelő rendelkezést az adótörvénykönyv 12 259. cikke rögzíti.

Extra

Sok szervezet rendelkezik 2002 előtt szerzett forrásokkal. Az értékcsökkenést természetesen a korábbi szabályok szerint számolták el. De január 1-től. 2002, a számítást az adótörvényben előírt módon kell elvégezni.

Ennek megfelelően a vállalatnak meg kell határoznia a tárgyi eszközök maradványértékét, hasznos élettartamának hátralévő idejét, valamint az amortizációs kulcsot.