Amortizációs díj – mi ez?

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Szinte minden vállalkozás rendelkezik befektetett eszközökkel (OS). Hajlamosak a kopásra. A PBU szabályai szerint a tárgyi eszközöket nyilvántartásba veszik, és értékcsökkenést számolnak el rájuk.

Amortizációs költségek

Ezek az összegek az operációs rendszer értékcsökkenésének kompenzálására. A forgalmazási vagy gyártási költségekben szerepelnek.

Az amortizációs díjak az érintett tárgyak könyv szerinti értéke és mértéke alapján számított összegek. A norma a tárgyi eszközök elhasználódott részének költségének éves százalékos kompenzációja.

Tulajdoncsoportok

Az objektumok hasznos élettartamától függően alakulnak ki:

• I csoport - 1-2 éves korig;
• II - 2-3;
• III - 3-5 éves;
• IV – 5-7;
• V – 7-10;
• VI – 10-15;
• VII – 15-20;
• VIII – 20-25;
• IX – 25-30;
• X – 30 év felett.

Mekkora a tárgyi eszközök amortizációs díja?

Ez a kifejezés nincs meghatározva a jogszabályban. A könyvelők és közgazdászok azonban meglehetősen aktívan használják ezt a fogalmat tevékenységeik során.

Az adózó beszámíthatja a bevalláskor figyelembe vett költségeketidőszakra (az adózási rendtől függően) a tárgyi eszközökbe történő beruházások költségét, vagyis azokat a költségeket, amelyeket a társaság egy időben el tud számolni. Ez a "haszon" az amortizációs prémium. Felhalmozás történhet, beleértve a létesítmény befejezésére, rekonstrukciójára, korszerűsítésére is.

Korlátozások

Több van.

Először is, az értékcsökkenési bónusz nem alkalmazható az ingyenesen átvett tárgyakra. A megfelelő szabály rögzíti az Adótörvénykönyv 258. cikkének 9. bekezdését.

Másodszor, beállították a maximális értékcsökkenési bónuszt. Az I-II és VIII-X csoportba tartozó operációs rendszerek esetében ez 10%, más objektumok (III-VII. csoport) esetében pedig 30% (korábban 10% volt).

A feltüntetett mutatókat a létrehozásnál, részleges felszámolásnál, beszerzésnél, utólagos felszerelésnél, műszaki átszerelésnél stb. használjuk.

Helyreállítás

Az OS üzembe helyezésétől számított 5 év lejárta előtt a megvalósítás során készül. Az értékcsökkenési bónusz visszaállítása leegyszerűsítve annak összegének bevételbe foglalása. Az ennek megfelelő követelményt a 4. sz. 4 9 NK. cikk 258. bekezdése

Bármely kiadás 10 és 30 százaléka is visszatérítendő. Ez az eljárás nem vonatkozik más ártalmatlanítási módokra.

Átmeneti rendelkezések

Az adótörvénykönyv 258. cikkének új változata 2009-ben lépett hatályba

A par. 2 3. §-ának 272. §-a szerint az értékcsökkenési leírás az az összeg, amelyet az adott időszak költségei között számolnak el,amelyen megkezdődött azon objektumok értékcsökkenési elhatárolása, amelyekbe tőkebefektetés történt.

Ebből az következik, hogy egy objektum megszerzésekor/létrehozásakor a 2008 decembere óta üzembe helyezett alapokra 30%-os felárat számítanak fel. használható fel, ha a korszerűsített objektumok eredeti ára január 1. után változik. 2009

Azonban az FZ 224. cikk (9) bekezdése 10. bekezdésének rendelkezései alapján az Art. új kiadásának rendelkezései. A 258-at a 2008 januárja óta üzembe helyezett tárgyi eszközökre kell alkalmazni. Ennek megfelelően a könyvelőkben felmerült a kérdés, hogy a 2008-ban beszerzett és üzembe helyezett tárgyat ugyanabban az évben eladták-e az értékcsökkenési leírást?

Először is a Pénzügyminisztérium kifejtette, hogy szükséges a prémium visszaállítása. Később azonban más vélemény hangzott el. Ennek eredményeként a következő álláspontot fogadták el.

A kifizető a 2008-ban beszerzett tárgyi eszközök díjának kötelező visszaállításáról szóló új rendelkezés hatálybalépése előtt (vagyis 2009. január 1. előtt) valósítja meg annak összegét a bevételben.. Ezt a következtetést a TK. cikk (2) 5. bekezdése alapján fogalmazták meg, amely szerint az adókra és illetékekre vonatkozó, új kötelezettségeket rögzítő vagy a gazdálkodó szervezet helyzetét egyéb módon rontó jogalkotási aktusoknak nincs visszamenőleges hatálya.

Érdemes elmondani, hogy a 2008. január 1-jén üzembe helyezett ingatlan 2009.01.01. utáni értékesítése esetén az amortizációs prémiumvisszaállítás.

Gyakorlati alkalmazás

A fizetők az értékcsökkenés számítási módjától függetlenül alkalmazhatják a díjat.

Ha lineáris módszert alkalmazunk, a cikk eredeti bekerülési értéke csökken az értékcsökkenési bónusz összegével. Ezt a költséget veszik alapul a havi értékcsökkenés kiszámításakor az adóelszámolásban.

Ha egy vállalkozás nemlineáris módszert alkalmaz, az üzembe helyezés utáni befektetett eszközök (eredeti bekerülési értékükön, felárral csökkentve) a megfelelő csoportba (alcsoportba) kerülnek.

Példa

Az egyértelműség kedvéért vegyünk egy feltételes társaságot - CJSC "Ivan". A kezdeti adatok a következők:

• Az értékcsökkenés kiszámítása nemlineáris módszerrel történik.
• Az OS III-VII gr. 30 százalékos felár vonatkozik.
• 2016 augusztusában a társaság megvásárolta és üzembe helyezte a hetedik csoportba tartozó berendezéseket. Az operációs rendszer kezdeti költsége 1 millió rubel.

Most számoljuk ki az értékcsökkenési bónuszt. 9 hónap végén 2016-ban a vállalkozás könyvelője a következő összeget veszi figyelembe a költségek részeként:

1 millió rubel x 30%=300 ezer rubel

A berendezés költségének fennmaradó részét (1 millió rubel - 300 ezer rubel=700 ezer rubel) a VII. csoport mérlegfőösszegében kell szerepeltetni 2016. szeptember 1-től

A prémium felhasználásának tükröződnie kell a pénzügyi politikában?

Adószakértők és finanszírozók úgy vélik, hogy ha egy vállalkozás „kedvezményt” vesz igénybe, akkor azt rögzíteni kell a számviteli politikában. Megfelelőa következtetés megtalálható a Pénzügyminisztérium és a Szövetségi Migrációs Szolgálat leveleiben.

A választottbíróságok más álláspontot képviselnek. Különösen úgy gondolják, hogy a vállalat felhasználhatja az értékcsökkenési leírást, és ezt a tényt nem szabad a számviteli politikában rögzíteni.

Az ügyvédek viszont azt javasolják, hogy vegyék figyelembe a „juttatások” igénybevételére vonatkozó döntést, hogy elkerüljék a Szövetségi Adószolgálattal való összeütközést.

Alkalmazás következményei

Amortizációs bónusz nem használható fel a könyvelésben. Az adóelszámolásban ennek megfelelően az objektum amortizációs összegeinek kiszámításának kezdetének hónapjában nagyobb kiadás keletkezik. A számlák között átmeneti adóköteles különbözet van. DTL-t (halasztott adókötelezettséget) eredményez.

Az amortizációs összegek kiszámításának második hónapjától az adószámviteli kiadások kisebbek lesznek, mint a számviteli kiadások. Ennek oka az a tény, hogy a havi értékcsökkenési leírás magasabb lesz, mivel a számítás a kezdeti költségen történik, a prémium figyelembevétele nélkül.

Ennek megfelelően a második hónaptól az átmeneti különbözet csökken, az IT visszafizetésre kerül.

A tükröződés jellemzői

Fontolja meg az értékcsökkenési bónuszt tartalmazó közzétételeket. Vegyünk egy feltételes vállalkozás LLC "Antey". A kezdeti adatok a következők:

• 2016 márciusában a vállalkozás megvásárolta és üzembe helyezte a III. csoportba tartozó operációs rendszert.
• Az objektum ára 1 millió 200 ezer rubel. (ÁFA nélkül).
• Hasznos élettartam – 60 hónap. (5 év).
• Kiadások és bevételek a vállalkozásbaneredményszemléletű meghatározás.
• Az adóelszámolásban a III-VII. csoport befektetett eszközeire 30%-os felárat alkalmaznak.
• Az értékcsökkenést lineáris módszerrel számítják ki mind az adó-, mind a számviteli nyilvántartásokban.

2016 márciusában a könyvelő bejegyzi:

• db ch. 08 subac. "OS beszerzése" Kd sch. 60 - 1 200 000 - a tárgyi eszköz vásárlását figyelembe veszik;
• db ch. 01 alszámla "Saját operációs rendszer" Cd sch. 08 subac. A "befektetett eszközök beszerzése" - 1 200 000 - a tárgyi eszközök üzembe helyezését tükrözi.

Az értékcsökkenési bónusz elszámolására áprilisban kerül sor. Az adóelszámolás 360 ezer rubelt fog tükrözni. (1 millió 200 ezer rubel x 30%). A havi értékcsökkenés:

(1 millió 200 ezer rubel - 360 ezer rubel) / 60 hónap=14 ezer rubel/hónap

A teljes költség áprilisban az adóelszámolásban:

360 ezer rubel + 14 ezer rubel=374 ezer rubel

A fiókok között időeltérés jelenik meg. Ez:

374 ezer rubel - 20 ezer rubel.=354 ezer rubel.

Ő viszont ezt ad okot:

354 ezer rubel x 20%=70 800.

Az áprilisi bejegyzések a következők:

• db ch. 20 cd sc. 02 - 20 ezer rubel - tükrözi az állóeszközök értékcsökkenését;
• db ch. 68 alszámlát "Jövedelemadó számítások" Kd c. 77 - 70 800 rubel - A rendszer figyelembe veszi.

Májusban és az azt követő hónapokban, a létesítmény hasznos működésének teljes időtartama alatt, a könyvelés költségei magasabbak lesznek (20 ezer rubel > 14 ezer rubel). Más szóval, leszaz átmeneti különbözet visszafizetése 6 ezer rubelre. Ennek megfelelően az IT 1200 rubelrel csökken. (6 ezer rubel x 20%).

A huzalozásnak a következőnek kell lennie:

• db ch. 20 cd sc. 02 - 20 ezer rubel - befektetett eszközök elhatárolt értékcsökkenése;
• db ch. 77 Cd szám. 68 subst. "A jövedelemadó számításai" - 1200 rubel. - az IT részleges visszafizetését figyelembe veszik.

A bónusz visszaszerzésével kapcsolatos nehézségek

A könyvelők kérdései abból fakadnak, hogy a 2. sz. A TC 258. cikkének 4 9. §-a, sem a Kódex 25. fejezetének más normái nem írják elő, hogy mikor szükséges a bónusz visszaállítása: a befektetett eszközök használatának vagy végrehajtásának időszakában.

A rész előírásai szerint. Az 5. cikk 4 271. §-a értelmében a visszaállított tartalék összegeként kapott bevételeket és más hasonló bevételeket annak az adózási (beszámolási) időszaknak az utolsó napján kell megjeleníteni, amelyben ténylegesen visszaállnak. A Pénzügyminisztérium kifejtette, hogy a költségekbe beszámított értékcsökkenési leírás 2009. évi XX. 2 9 pontja 258 Adókód szerepel az alapban abban az időszakban, amikor az operációs rendszert implementálták.

A könyvelőket a következő kérdések is érdeklik: a prémium bevételbe foglalása azt jelzi, hogy a cég ténylegesen elveszíti ezt az összeget, és nem tudja a tárgy eredeti árának 10-30%-át költségként figyelembe venni? Csökkentheti-e a fizető a prémium visszaállítása után az alapértékesítésből származó bevételt ugyanennyivel?

A Pénzügyminisztérium kifejtette, hogy a gazdálkodó szervezetnek nincs joga átszámolni az értékesített tárgy elmúlt időszakokra vonatkozó értékcsökkenési leírását és maradványértékét. NÁL NÉLez a kapcsolat, al alapján. TC. cikk 268. bekezdésének 1 1. pontja szerint az ingatlan értékesítéséből származó bevétel csak a maradványértékkel csökkenthető.

Ennek megfelelően az értékcsökkenési leírás, amelynek összegét visszaállítják, sem a helyreállítás időszakában, sem később nem jelenik meg a kiadások összetételében.

Eközben számos szakértő szerint a minisztérium ezen álláspontja ellentmondásosnak tekinthető. Ennek oka a következő.

A prémium összegének a kiadások közé történő visszavezetését közvetlenül nem tiltja a jogszabály. Amint az alban is szerepel. Az adótörvény 268. cikkének (1) bekezdése első bekezdése alapján értékcsökkenthető tárgy értékesítése esetén a bevétel a maradványértékkel csökken. Ez az eredeti ár és a működés során felhalmozódó értékcsökkenési leírás közötti különbség.

A kezdeti költség tartalmazza a beszerzés, építés, szállítás, gyártás, használható állapotba hozatal költségét.

Ezután hivatkozzon a par. Az adótörvénykönyv 258. cikkének 3 9. §-a. Megjegyzi, hogy a befektetett eszközöket, amelyekre a prémiumot alkalmazták, az eredeti bekerülési értékükön csoportosítják, levonva a 10%-ot vagy a 30%-ot (a megfelelő csoport esetében). Ennek a kamatnak az összege az adóidőszak költségei között szerepel.

Nüanszok

El kell mondani, hogy a fenti megfogalmazás közvetlenül nem rendelkezik a tárgyi eszköz induló árának értékcsökkenéséről. Csak az ingatlan utólagos értékcsökkenése miatti kiadások beszámításának korlátozását írja elő.

Ráadásul beszélünka költségekre terhelt eredeti ár százaléka. A tárgy eladásakor ezek az összegek behajtás tárgyát képezik. Ennek megfelelően a vállalkozás a tárgyi eszközök értékesítésével és a prémium összegének bevételbe vételével csökkentheti az értékesítésből származó nyereséget a tárgy maradványárával, úgy számolva, mintha a prémiumot nem alkalmazták volna.

Időzítési problémák

Amint azt a par. A TC 258. cikkének 4 9. pontja értelmében vissza kell állítani a tárgyi eszközök értékesítésének díját az üzembe helyezéstől számított 5 év lejárta előtt. A könyvelők arra kíváncsiak, hogy az I-III. csoportba tartozó ingatlanok esetében szükséges-e ezt a követelményt betartani, ha az értékcsökkenés az eladás napjáig teljes mértékben megtérül?

Formálisan a vállalatnak meg kell felelnie a Kódex követelményeinek, mivel erre vonatkozóan nincsenek korlátozások.

A Pénzügyminisztérium kifejtette, hogy 2009. 01. 01-től a prémiumot vissza kell állítani, függetlenül attól, hogy az értékcsökkenést az objektum megvalósításakor kompenzálják vagy sem.

Eközben az összeg bevételbe vételével e prémium összegével növelheti az ilyen ingatlanok maradványértékét. al szabályai szerint. Az Adótörvénykönyv 268. cikkének (1) bekezdése alapján az értékesítésből származó nyereség csökkenthető. Az adóhatóság azonban az ilyen ügyletekkel kapcsolatban követelést nyújthat be a szervezettel szemben.

A maradványár meghatározása 5 év lejárta előtt: példa

Vegye a következő kezdeti adatokat:

• Az objektum kezdeti költsége 30 ezer rubel;
• a beruházási költségek tükröződnek az állóeszközök üzembe helyezésének időszakában (10%) - 3 ezer rubel;
• amortizáció összege a megvalósítás időpontjáig - 7 ezer rubel.

A számítás a következő lesz:

• Kezdeti költség=30 ezer rubel. - 3 ezer rubel.=27 ezer rubel.
• Maradékár=27 ezer rubel - 7 ezer rubel=20 ezer rubel

A fentiek ismeretében azonban az áfa előírásai alapján a maradványérték több lesz:

30 ezer rubel - 7 ezer rubel=23 ezer rubel.

Tegyük fel, hogy az operációs rendszert 25 ezer rubel áron adták el. Ebben az esetben a fizető jövedelme:

• 25 ezer rubel - 20 ezer rubel=5 ezer rubel (a Pénzügyminisztérium álláspontja alapján).
• 25 ezer rubel - 23 ezer rubel=2 ezer rubel (a törvényben fogl altakat figyelembe véve).

Következtetések

Egy realizálható tárgy maradványértéke így az eredeti ára (ráfordítások prémium levonása nélkül) és a maradványérték (amortizációs összegek díj nélkül) különbségeként számítható ki.

Ez a megközelítés javasolt a kifizető tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételének meghatározásakor. De ebben az esetben az IFTS követelései lehetségesek.