St. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke megjegyzésekkel. 1. o., art. 154 Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

St. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke meghatározza az adóalap megállapításának eljárását szolgáltatásnyújtás, áruk értékesítése vagy munkavégzés során. A normában különös figyelmet fordítanak a kialakításának különböző módjaira, amelyeket a fizetőnek kell választania az értékesítés feltételeinek megfelelően. Fontolja meg tovább az Art jellemzőit. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke megjegyzésekkel.

Általános információ

Az Art. (1) bekezdésében Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke előírja, hogy a termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások értékesítése során az adóalapot, hacsak ez a cikk másként nem engedélyezi, értékük formájában kell meghatározni. pontja szerint megállapított árak alapján kerül kiszámításra. 105.3. Ez figyelembe veszi a jövedéki adókat (az adott termékkategóriára vonatkozóan), és nem tartalmazza az adót.

Kifizetés

A jövőbeni szállítások (munkavégzés, szolgáltatásnyújtás) miatti összegek átutalása esetén (beleértve az előlegeket is) az alap, az Art. (1) bekezdésében fogl altak szerint. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. §-a alapján e fizetés alapján számítják ki, figyelembe véve az adót. E szabály alól vannak kivételek. A fizetés nem kerül figyelembevételre, beleértve a részleges kifizetéseket, amelyeket az alany a közelgő szállításokért kapotttételek:

1. Nem adóköteles.
2. Amelynek gyártási ciklusának időtartama meghaladja a hat hónapot, és a bázis meghatározásakor a tárgyak szállítása/átadása során a Vámkódex 167. cikke (13) bekezdésének rendelkezései szerint.
3. 0%-os adókulccsal a cikk értelmében. 164. 1. o.

A beérkezett fizetés (előleg) után a szállítás folyamatában lévő alapot, amelyet korábban a számításba vettünk, az alany határozza meg az 1. pontban meghatározott szabályok szerint. 1 pont az első figyelembe vett normából.

P. 2 evőkanál. 154 Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve

Barter (csere) ügyletek során, díjmentesen, zálogjoggal biztosított vagyoni jogok zálogjogosultra történő átruházása esetén, amely zálogjoggal biztosított, valamint termékek befizetésekor fajta, az alap a tárgyak költségeként kerül meghatározásra. A 105.3. cikkben fogl altakhoz hasonló szabályok szerint megállapított árakon kerül kiszámításra, adó nélkül és jövedéki adók figyelembevételével (az adott termékkategóriára vonatkozóan). Költségvetési forrásból nyújtott támogatások, illetve egyéni fogyasztókat megillető juttatások felhasználásával történő megvalósítás esetén az alap az eladott áruk (szolgáltatások, elvégzett munkák) önköltsége formájában kerül megállapításra. Valós árakon számítják ki. Az alap meghatározásakor nem veszik figyelembe azon támogatások összegét, amelyeket a költségvetésből a szabályozott állami költség igénybevételével összefüggésben biztosítanak, vagy egyes fogyasztói kategóriákat megillető kedvezményeket.

Ösztönző kifizetések

Eladói prémium biztosításaa vevőnek a szállítási szerződés egyes feltételeinek utóbbi általi teljesítése miatt nem csökkenti a kiszállított termékek (szolgáltatások, elvégzett munkák) költségét a megfelelő összeggel. Ezt a szabályt az Art. 2.1. pontja rögzíti. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke. Ösztönző kifizetések biztosíthatók többek között bizonyos mennyiségű termék (mű/szolgáltatás) vásárlása esetén. A szabály alól kivételt képez, ha a prémium mértékével történő értékcsökkenést a szerződés feltételei rögzítik. (3) bekezdése szerint Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 154. §-a szerint az értékük elszámolásával járó tárgyi eszközök értékesítése során, figyelembe véve a befizetett adót, az alapot az értékesített ingatlan árának különbözetében határozzák meg. szabályai szerint megállapított 105.3) adóval és jövedéki adóval (a megfelelő termékkategóriára), valamint az átértékelések utáni -ti maradék cikkel.

Mezőgazdasági termékek értékesítése

A nem adóalanyoktól vásárolt mezőgazdasági áruk és azok feldolgozásából származó termékek értékesítése során az Art. (4) bekezdésében fogl altak szerint. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke szerint az alapot a 105.3. cikkben előírt módon megállapított ár, figyelembe véve a költségvetésbe történő kötelező befizetést, és a tárgyak beszerzési költsége közötti különbséget határozzák meg. Ez a szabály a kormány által jóváhagyott listán szereplő termékekkel végzett tranzakciókra vonatkozik. (4) bekezdése alóli kivétel. Az Orosz Föderáció adótörvényének 154. cikke jövedéki termékeknek minősül. Az áruk adok-kapok anyagokból (nyersanyagokból) történő felszabadítására vonatkozó szolgáltatások értékesítési folyamatának alapja a feldolgozás, feldolgozás vagy egyéb költségek formájában jön létre.átalakulások. Ugyanakkor nem tartalmaz adót, és figyelembe veszi a jövedéki adót (a megfelelő termékcsoportra). Ez a szabály az Art. ötödik bekezdését állapítja meg. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke. Az adóalanynak nem minősülő magánszemélytől vásárolt autók utólagos értékesítése esetén az alap a 105.3 cikk szabályai szerint megállapított árkülönbözet formájában kerül megállapításra, figyelembe véve a kötelező költségvetési levonást és a beszerzési költséget. járművek. Ez az eljárás az Art. 5.1. Az Orosz Föderáció adótörvényének 154. cikke.

A határidős ügyletek sajátosságai

A szervezett piacon nem forgalmazott pénzügyi eszközök meghatározott áron történő, az abban meghatározott időszakok végén történő szállítással járó szerződések tárgyainak értékesítésekor az alap ezek költsége alapján kerül meghatározásra. a megállapodásban előírt tárgyakat. Ugyanakkor nem lehet kevesebb, mint a 105.3. pont szabályai szerint számított árak szerint számított, a számítás időpontjának megfelelő naptári napon hatályos adó, jövedéki adó nélkül. Ez az eljárás létrehozza az Art. (6) bekezdését. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke. Azt is meghatározza, hogy a mögöttes eszköz eladásakor a Fin. A szervezett piacokon keringő és annak leszállítását biztosító eszközök esetében az alapot olyan érték formájában határozzák meg, amelyen a tőzsde által jóváhagyott határidős ügylet feltételei szerint el kell adni. A számítást a 167. cikkben meghatározott időpontnak megfelelő naptári napon végzik el, adó nélkül, a jövedéki adó figyelembevételével. Eladáskora szervezett piacon forgó és annak leszállítását biztosító opciós szerződések alapján a mögöttes eszköz bázisát azon érték formájában számítják ki, amelyen a határidős ügylet feltételei alapján az eladást meg kell valósítani. Ugyanakkor nem lehet kevesebb, mint a 105.3. cikk szabályai szerint meghatározott árak szerint számított összeg, amely a 167. norma szerinti számítás időpontjával egybeeső időpontban érvényes, adó és átvétel nélkül. jövedéki adót figyelembe venni.

További feltételek

Újrafelhasználható tartályos termékek értékesítése esetén, amelyekre zálogár van megadva, ezek az összegek nem számítanak bele az alapba. Ez a szabály azokra az esetekre vonatkozik, amikor a csomagolást vissza kell juttatni az eladóhoz. Az értékesítés sajátosságaitól függően az alapot a 155-162. cikk rendelkezései határozzák meg. Az Art. 10. bekezdésében Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke kimondja, hogy a szállított termékek költségének (a költségvetésből történő kötelező levonások kivételével) felfelé történő változása, beleértve az áruk tarifájának (árának) vagy mennyiségének (mennyiségének) növekedését, a tulajdonjogokat, a fizető fél figyelembe veszi annak az időszaknak az alapjának kiszámításakor, amelyben a 172. cikk (tizedik) bekezdése alapján korrekciós számlát állítanak ki a szerződő felek részére a dokumentáció elkészítésének alapjául.

Magyarázatok

A művészetben. Az Orosz Föderáció adótörvényének 154. cikke általános szabályokat állapít meg, amelyek szerint az adóalapot a szolgáltatások, termékek, munkák értékesítése során számítják ki. A norma első bekezdésével összhangban a tárgyak értékét határozza meg, az általa megállapított árakon számítvaa 105.3. A sorrend jobb megértése érdekében mindenekelőtt az Art. 40. §-a. Amennyiben a kereskedelmi tevékenységek polgári jogi szabályozásának rendszerén belül a szerződési feltételek szabadságának elve kiterjed az ármegállapítási szabályokra is, a jogszabály meghatározott követelményeket ír elő, amelyeket be kell tartani. A legfontosabb kritérium a tárgy szerződés szerinti értékének a piaci árnak való megfelelése. A 40. § (1) bekezdése szerint, ha az Adótörvénykönyv másként nem rendelkezik, az adózás szempontjából az ügyletben résztvevők által feltüntetett összeget fogadják el. Az ellenkező bizonyításáig az ár a piaci értékkel megegyezőnek minősül. Utóbbi alapján a Kbt. 40. (4) bekezdés szerint azonos vagy hasonló termékek összehasonlítható gazdasági körülmények között történő értékesítése esetén a kereslet és a kínálat kölcsönhatása által képzett összeg elfogadott.

Árutőzsdei műveletek

Az ilyen jellegű ügyleteket az Art. második bekezdése említi. Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 154. cikke. A barterügyletekre vonatkozó szabályokat a Ptk. 567. §-a határozza meg. E norma (1) bekezdése kimondja, hogy a barter megállapodás értelmében a résztvevők tárgyakat adnak át egymásnak az elfogadottakért cserébe. Az Art. 567 megállapította azt is, hogy a megállapodásra az adásvételre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha ez nem mond ellent az ügylet lényegének és a Ch. 31 GK. Ebben az esetben minden résztvevő a tárgy eladójának minősül, amelyet köteles átadni, és egyben a termék átvevőjének, amelyet cserébe el kell fogadnia.

Ingyenesmegvalósítás

Az adótörvény 39. cikke szerint az árukkal, szolgáltatásokkal, munkákkal kapcsolatos ügyletek a tulajdonjogok visszatérítendő átruházásával járnak. Ennek a szabálynak az első bekezdése azonban tartalmaz egy fenntartást. Ennek értelmében a tárgyak ingyenesen történő tulajdonjogának átruházása csak a törvényben meghatározott esetekben minősül adásvételnek. A 146. cikk az ilyen helyzetekre vonatkozó különleges szabályok egyike. A norma (1) bekezdésének első albekezdése kimondja, hogy a tulajdonjog ingyenes átruházása értékesítésnek minősül. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint az ilyen típusú ügyleteket adományozási szerződéssel kell formálni.

Fedékek értékesítése

Az ügylet feltételeinek végrehajtására vonatkozó általános szabályokat ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv 334. cikke tartalmazza. A norma szerint a zálogjoggal fedezett hitelezőnek joga van, ha az adós nem tesz eleget, a rá átruházott tárgy értékéből kielégítést kapni. Ugyanakkor ez a lehetőség előnyben részesített más, erre a személyre vonatkozó követelményeket támasztó jogalanyokkal szemben, de a törvényben meghatározott mentességeket követően következik. A Polgári Törvénykönyv 336. cikkének (1) bekezdése szerint bármely ingatlan zálogként szolgálhat. Ide tartozik többek között a tulajdonjog. Kivételt képeznek a forgalomból kivont anyagi javak, a hitelező személyére vonatkozó követelések (tartásdíj, egészségkárosodás megtérítése stb.), valamint egyéb olyan jogok, amelyek engedményezését a normák nem teszik lehetővé. Az adós maga járhat el zálogköteleskéntvagy harmadik fél. Ugyanakkor birtokolhat tulajdonosi és gazdasági irányítási jogot is. pontjában fogl altak szerint A számvitelről szóló szövetségi törvény 8. §-a (2. cikkelye) értelmében a zálogjoggal terhelt anyagi javaknak a kötelezettség törlesztéséig meg kell jelenniük a zálogkötelezett mérlegében.

fedezet

Az Art. 337 GK. A norma szerint – ha a szerződés eltérően nem rendelkezik – a zálogjog biztosítja a követelést a kielégítéskor fennálló mértékben. Ide tartozik különösen: kötbér, kamatok, a késedelem miatt keletkezett veszteség megtérítése, valamint a dolog birtokosának a fenntartási költségei és a tényleges behajtás költségei. Az ingatlan tehát a hitelező teljes kötelezettségét és többletköltségét visszafizeti. A vagyonnal biztosított követelés nem kapcsolódhat annak zálogjogosult általi megszerzéséhez. Ennek az az oka, hogy az anyagi javak értéke általában nem esik egybe a kötelezettség nagyságával. Ebből az következik, hogy a zálogtárgy birtokosának tulajdonába kerülése feltételezi valamilyen pénzügyi eredmény meglétét. Az ingatlanértékesítéssel visszafizetett tartozás névértéke és az adó nélküli beszerzési költség, illetve az anyagi javak költsége közötti különbözetben nyilvánul meg. Az ügyletben levonható áfa így csökkenti a biztosítékok értékesítésének eredményét, ami a hitelező számlán történő elszámolásában is megjelenik. 91.

Fontos pillanat

A Polgári Törvénykönyv 339. §-a előírja azt a követelményt, hogy aa zálogszerződésben meg kell határozni a szerződés tárgyát és annak értékelését, a teljesítendő kötelezettség lényegét, futamidejét és összegét, amelyet az átruházott ingatlan biztosít. Ezenkívül a dokumentumnak tartalmaznia kell az alanyra vonatkozó információkat is, aki az anyagi javak birtokosa. A zálogszerződés kizárólag írásban jön létre.