Mi nem vonatkozik az értékpapírokra? Lista leírással

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Nincs kétségünk afelől, hogy mindenki hallotta a „biztonság” meghatározását. Egy ilyen dokumentum hazánkban az állam ellenőrzése alatt áll, és jogalkotási aktusok szabályozzák. Igaz, egy hétköznapi ember számára meglehetősen nehéz megérteni, mi a különbség az értékpapír és az egyszerű dokumentum között. A cikkben található információk segítenek meghatározni, hogy mely dokumentumok nem minősülnek értékpapírnak.

A fogalom meghatározása

Egyszerű nyelvezetben az értékpapír nem más, mint egy dokumentum, amely olyan tulajdonjogot biztosít a tulajdonosnak, amely felhasználható vagy harmadik félre átruházható. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha a megfelelő dokumentum rendelkezésre áll. Ezen dokumentumok mindegyikének megvannak a maga sajátosságai. A jogszabályok szintjén számos követelményt támasztanak az ilyen értékpapírokkal szemben.

Az értékpapírpiac olyan piacot jelent, amelyet a 39. számú szövetségi törvény szigorúan szabályoz. Érvelése szerint az ilyen értékes dokumentumok kibocsátói lehetnek jogi személyek, banki szervezetek, valamintkormányzati struktúrák. Magánszemélyek nem bocsáthatnak ki értékpapírt, de megvásárolhatják azokat harmadik féltől vagy közvetlenül a kibocsátótól.

Mi az értékpapír?

Az értékpapírok nem tartalmaznak bizonyos jellemzőkkel rendelkező dokumentumokat:

1. Ez a dokumentum abban tér el a szerződéstől, hogy az értékpapír tulajdonosát nem terhelik kötelezettségek. Ugyanakkor az elbirtoklás tényével olyan jogok jelennek meg, amelyeknek köszönhetően az igényjogosultság kinyilvánítható.
2. Az értékpapírok megkülönböztető jellemzője már a nevükben is szerepel. Vagyis ahhoz, hogy tulajdonosa lehessen, bizonyos árat kell fizetnie a kibocsátónak vagy egy harmadik félnek.
3. Az értékpapírokat nagyon komolyan ellenőrzi az állam, és számos szigorú követelmény van velük szemben. Ezeket meghatározott formában, a szám és az összes szükséges adat feltüntetésével kötelező elkészíteni.
4. Vízjel-hamisítás elleni védelem szükséges.
5. A nemzetközi egyezmények alapján ezért az ilyen dokumentumokra vonatkozó követelmények minden országban azonosak. Ez nagyon kényelmessé teszi az értékpapírokat. Hiszen nem csak egy állapotban, hanem annak határain túl is foroghatnak.

Mi nem értékpapír?

A következő dokumentumok nem minősülnek értékpapírnak:

1. Az értékpapírok listája tartalmaz egy csekket, de semmi esetre sem szabad összetéveszteni a szokásos pénztári csekkel, amelyet általábanvásárolni az üzletben. A csekk feljogosítja egy bizonyos összeget egy személynek a másik számlájáról. A készpénzes bizonylat azonban egyszerűen megerősíti a tranzakciót, és nem biztosít tulajdonosának tulajdonjogot.
2. Nem ritka, hogy számos értékpapír tartalmaz határidős ügyleteket. Van itt logika, mert valóban hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A tény az, hogy a határidős szerződés olyan dokumentum, amelyet két olyan fél ír alá, akiknek ténylegesen a tulajdonosa. De ez mégis inkább szerződésszerű, hiszen mindkét félnek nemcsak jogai vannak, hanem kötelezettségei is.
3. Volt idő a történelemben, amikor egy valutát aranytartalékhoz kötöttek. Ekkoriban a pénzt is értékpapírok közé sorolták, hiszen szolgáltatás- és áruvételi lehetőséget biztosított a tulajdonosának, és volt bizonyos címlet is. Ma a pénzt szigorúan más törvényi aktusok szabályozzák, és semmihez sem kötődnek.
4. A közjegyző által hitelesített meghatalmazás jogilag szabályozott dokumentum, amelynek meghatározott formája van. A dokumentum tulajdonosának bizonyos jogai vannak. Anyagi haszonnal azonban nem jár, ezért az értékpapírokra nem vonatkozik.

Mi a különbség a váltó és az IOU között?

Sokan összekeverik a váltót és a kötvényt. Ez azzal magyarázható, hogy mind az első, mind a második dokumentum megerősíti az azt kiállító személy követelésének jogát.

A váltó értékpapírokra vonatkozik,hiszen jogot biztosít a tartozás követelésére, ugyanakkor a hitelezőt és a hitelfelvevőt nem köti kölcsönszerződéssel. Az IOU azonban egy megállapodáshoz kötődik, amelyet a tranzakcióban részt vevő felek kötnek. A váltó előnye, hogy tulajdonosai sokkal gyorsabban és könnyebben behajthatják a tartozást.

Mik a lehetőségek?

A mai világban egyre gyakrabban halljuk az „opciók” fogalmát. Azt azonban már kevesen értik, hogy pontosan mi rejlik e szó alatt.

Lényegében az opció valóban értékpapírnak minősül. Ezenkívül a tulajdonos kizárólagos jogokat kap bizonyos erőforrásokhoz. Míg a kibocsátót kötelezettségek terhelik. Ezenkívül az opció akciós áron gyakorolható egy másik tulajdonosnál.

Az ilyen papír egyetlen hátránya, hogy hazánkban még nem használják. Ha külföldi törvények írják elő a birtoklásának feltételeit, akkor az orosz jogszabályokban még csak szó sincs róla.

Szövetségi értékpapírpiaci törvény

Ahhoz, hogy világos képet kapjon arról, hogy mit jelent az „értékpapír” fogalma, figyelmesen olvassa el az „Értékpapírpiacról” című szövetségi törvényt.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 143. cikke szerint az értékpapírok típusai a következők:

• kötvények;
• államkötvények;
• check;
• számla;
• bank takarékkönyv a bemutatóra;
• letéti igazolás;
• promóció;
• fuvarlevél;
• privatizációs értékpapírok;
• megosztások.

Mi az osztalék?

Van olyan vélemény, hogy az értékpapírok osztalékot és kamatot tartalmaznak. Ez azonban nem teljesen helytálló, de maga a koncepció jelen van az értékpapírpiacon.

Gazdasági tartalmukat tekintve az értékpapírok hosszú távú kötelezettségek, amelyeket a kibocsátó vállal, hogy az okmány tulajdonosának jövedelmet fizet osztalék vagy fix kamat formájában.

Leggyakrabban a részvényekre fizetnek osztalékot. Fizetésük ugyanakkor csak a részvénytársaság nyereségéből történik, a kifizetést a részvényesek közgyűlési döntése, a pénzügyi-gazdasági tevékenység eredménye is befolyásolja.

Biztonsági besorolás

Egyszerű szavakkal, az értékpapír egy vagyon, amelynek köszönhetően tulajdonosa jogosult a haszonra, bármilyen juttatásra, árura, szolgáltatásra vagy pénzre.

Az ilyen dokumentumok a következő paraméterek szerint vannak besorolva:

1. Állandó és sürgős, vagyis olyanok, amelyek időtartama korlátozott, vagy egyáltalán nincs. Az első esetben a tulajdonjog a biztosíték lejárta után azonnal érvénytelenné válik. De a második esetben csak akkor lehet őket kivonni a forgalomból, ha a kibocsátó visszavásárolja őket a tulajdonostól.
2. Regisztrációs űrlap. Az okmányok papír alapon és anélkül is kiállíthatók.
3. A birtoklás formája. Lehetnek névlegesek vagy hordozók. Ahola bejegyzetteket csak egy meghatározott személynek adják ki, aki nem ruházza át azokat harmadik félnek.
4. Kibocsátás - a kibocsátó által adott időszakonként kibocsátott, meghatározott mennyiségben, és nem is.
5. Számlaűrlap. Lehetnek névre szóló és nem bejegyzett értékpapírok. Ugyanakkor az előbbit be kell jegyezni egy vállalkozás vagy állam nyilvántartásába.
6. Etnicitás. Attól függően, hogy ki a kibocsátó, lehetnek külföldi vagy belföldi értékpapírok.
7. Kiadási űrlap. E paraméter szerint lehetnek állami vagy nem állami értékpapírok. Könnyű kitalálni, hogy a kormányzati szervek a kormányzati szervek kibocsátói.
8. Működési forma. Ezen elv szerint elsődleges és másodlagosra osztják őket. Az első típusba azok az értékpapírok tartoznak, amelyeket a kibocsátótól vásárolnak. Ugyanakkor a másodlagosak vásárlása harmadik féltől is lehetséges.
9. A szám célja. Ez a típus felosztható befektetésre (a pénzügyi áramlás vonzásához szükségesek) vagy nem befektetésre (a vállalat státuszának fenntartásához szükséges).
10. A kockázat mértéke. Ez határozza meg a tulajdonos által viselt kockázatot (lehet alacsony, közepes és magas). Ez a tulajdonság erősen befolyásolja a költségeket. Hiszen a kockázat az értékpapír értékének növekedésével nő.
11. A vonzás módja. Lehetnek részvények (a részvények ilyen típusú értékpapírok, a vonzott befektetések megtérülését feltételezik) és adósság (ebben az esetben kölcsönt vonnak be, ami fizetendő).
12. Alakjövedelmezőség. Ebben az esetben lehetnek nyereséges és nem nyereséges értékpapírok. Az első esetben feltételezzük, hogy a tulajdonos nyereséget termel. Míg a jövedelemtelenek csak azt igazolják, hogy pénzt vagy bármilyen más tárgyi eszközt befektettek.
13. Címlet típusa. Ez lehetővé teszi azt a kijelentést, hogy egyes értékpapíroknak van ára, míg másoknak nincs.

Következtetések

Az értékpapírpiac egy nagyon összetett mechanizmus, amelynek megértése a hozzáértő befektetéstől függ. Ha tudja, mik a cég értékpapírjai, megfelelően rendelkezhet tőlük, és bevételhez juthat.

Meg kell értened, hogy az értékpapír egy módosított pénz, amelyet nem csak tárolni kell, hanem működni is kell, további bevételt garantálva a tulajdonosnak. Ezért valami, aminek semmi köze egy ilyen fogalomhoz, nem nevezhető értékpapírnak.