Átlagkereset számítása elbocsátáskor: számítási eljárás, a regisztráció, az elhatárolás és a kifizetés szabályai és jellemzői

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Elbocsátás vagy a munkahely bármely más okból történő elhagyása esetén minden munkavállaló köteles a neki járó tárgyi eszközöket átvenni. Egy adott vállalkozásnál a foglalkoztatás időtartama, valamint az elbocsátás oka nem számít. A munkavállalóknak gyakran kétségeik és kérdéseik vannak a megfelelő összegek kiszámításakor, de helyesen végezték-e el az elbocsátáskori havi átlagkereset kiszámítását? Ezt saját maga is ellenőrizheti speciális elszámolási képletekkel, miután megkapta a munkahelyi felmondási értesítést.

A fogalom meghatározása

Az átlagjövedelem a munkavállaló kézzelfogható jövedelmének mértéke egy adott időszak alatt.

A különböző számítások során leggyakrabban egy munkanapra vonatkozó kereseti adatokat használnak. Értüka számításoknál csak azokat a kifizetéseket kell figyelembe venni, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a minőségi munkaerő és a munkaidő fizetéséhez. Ehhez egy speciális képletet használnak az elbocsátás utáni átlagkereset kiszámítására, amelyet az alábbiakban példaszámításokkal adunk meg. Az átlagkeresetet a számviteli osztály határozza meg a munkavállaló utolsó 12 havi fizetése alapján. Ha rövidebb ideig dolgozott a vállalkozásnál, akkor a számítás alapja a ténylegesen ledolgozott időszakra kapott jövedelem, de szükségszerűen egy teljes hónap többszöröse.

Mire használható?

Az átlagkeresetre van szükség az utazás, a szabadság, a betegszabadság és a munkavállaló képzési időszakára vonatkozó kifizetések kiszámításakor. Az átlagjövedelem-mutatóra akkor is szükség van, ha a munkavállalót egészségügyi okokból más pozícióba helyezték át. Ilyen esetekben az átlagkeresetet a maradandó rokkantság megállapításáig folyósítják.

A mutatót figyelembe veszik a különböző okokból kifolyólag keresőképtelenségi időszak kifizetésének kiszámításakor is: szülési szabadság átlagkeresetének kiszámítása, fel nem használt szabadsággal való elbocsátás stb. Ez az összeg tehát a munkavállaló egy adott időszakra vonatkozó jövedelmének átlagos mutatója, így ennek alapján ki lehet számítani a ténylegesen le nem dolgozott időszakra a munkavállalónak járó kifizetést.

Számítási adatok

A 922. számú kormányrendelet értelmében minden átlagkereset számítást elvégzik. Az átlagmutató számítását befolyásoló jövedelmek listája is ott van feltüntetve.

Tehát azértaz elbocsátáskori átlagkereset kiszámításakor figyelembe kell venni az adott vállalkozásnál a munkaszerződésben előírt összes lehetséges kifizetést, kivéve azokat, amelyeket azonos átlagkereset alapján számítanak ki.

Azaz figyelembe kell vennie:

• egy adott pozíció fizetése vagy tarifája;
• mindenféle pótlék;
• díjak;
• díjak és pénzbeli jutalmak;
• felárak.

Ez nem tartalmazza a már igénybe vett szabadságok, táppénzek és egyéb, átlagjövedelem alapján járó keresetek kifizetését. A díjak összegének kiszámításakor figyelembe kell venni, hogy ha negyedévente egyszer kerül kifizetésre, akkor csak a megfelelő része esik egy hónapra. A havi készpénzjuttatás legfeljebb egy mutató erejéig szerepel a számításokban. Ha a számításokhoz szükséges ledolgozott hónap hiányos volt, akkor a prémium kiszámítása az előírt prémium ledolgozott órákkal arányos része alapján történik.

A legegyszerűbb lehetőség

Annak érdekében, hogy egyáltalán ne elmélyüljön az elbocsátás utáni átlagkeresetek kiszámításának eljárásában, és ugyanakkor önállóan ismerje meg az esedékes fizetés összegét egy adott esetre, használhat egy speciális online számológépet. Az alkalmazás pillanatok alatt megjeleníti a kész eredményt, csak bizonyos adatokat kell bele betölteni. Ehhez meg kell adnia a számítási időszakot, a számításnál nem vett napok számát (szabadság vagy betegszabadság), a fizetést és az összes összeget.az előírt időszakra beérkezett egyéb kifizetések. Továbbá maga a program elvégzi az összes szükséges számítást maximális pontossággal, és az alkalmazott megkapja a kész eredményt.

Átlagkereset kiszámítása elbocsátáskor

A számítások elvégzéséhez először össze kell adnia az utolsó munkaévben kapott összes összeget. Ehhez jobb, ha a vállalkozásnál kiállított fizetési szelvények alapján tájékozódunk, vagy a számviteli osztálytól kérünk egy kinyomtatást az adott munkavállalónál az elmúlt 12 fizetési időszak során felhalmozott jövedelméről.

Jobb, ha nem hagyatkozik a saját memóriájára, mivel még megközelítőleg azonos értékek is jelentősen torzíthatják a számítások végeredményét. Ezt követően az évre befolyt teljes összeget el kell osztani 12-vel, így lesz a pontos havi átlagkereset.

Napi átlagjövedelem

Leggyakrabban ezt a mutatót veszik figyelembe mindenféle fizetés kiszámításakor. A törvény kimondja, hogy a havi munkanapok átlagos mutatójának 29,3 kilépést kell tekinteni. Ha megszorozzuk a ledolgozott hónapokat ezzel a számmal, megkapjuk a teljes számítási időszakra vonatkozó kilépések számát. A napi kereset legpontosabb összegét pontosan a számítás adja meg, figyelembe véve a teljes ledolgozott órát, nem csak egy hónapot, hiszen egy ilyen mutató is átlag.

Az átlagosan egy munkavégzés után fizetendő összeg meghatározásához meg kell szoroznia a ledolgozott hónapok számát 29-es, 3-as tényezővel. Továbbá a teljes időszakra vonatkozó teljes jövedelem korábban kapott eredményétosztjuk az összes ledolgozott elszámolási nap számával, és megkapjuk a napi átlagkeresetet. Fontos, hogy ne legyen a törvényi minimum alatt.

Nüanszok

Ha egy alkalmazott kevesebb mint egy éve dolgozik a vállalatnál, akkor az átlagos havi jövedelem kiszámításához a ténylegesen teljesített teljes számlázási időszakok számát kell figyelembe venni. A teljes időszakra kapott teljes összeget el kell osztani a ledolgozott hónapok számával, ami megadja a végeredményt.

Nagyon fontos megérteni, hogy az elbocsátáskori átlagkereset kiszámítása csak egy teljes munkahónap alapján történik. Ha a teljes ledolgozott időszakban fél hónap van, akkor azt egyáltalán nem veszik figyelembe a számításoknál.

Ha a munkavállaló a számítási időszakban beteg volt, szabadságon volt, vagy egyéb okból nem ment el a munkahelyére, akkor ezeket a napokat nem veszik figyelembe a számítások során.

A számukat le kell vonni a munkanapok teljes számából, és csak ezután kell további számításokat végezni.

A rendelet utáni elbocsátási átlagkereset számítása nem végezhető el az elmúlt évi jövedelem alapján, mert egyszerűen nem volt. Ebben az esetben az átlagdíj meghatározásához egy adott korábban betöltött pozícióra vonatkozó tarifa mértékét veszik, és ez alapján számítják ki a végkielégítést.

Felhasználatlan nyaralás

Az elbocsátáskori átlagkereset számítása a fel nem használt szabadság kompenzálására szintén aátlagos napi jövedelem, mivel messze nem minden szakma képviselői engedhetnek meg maguknak egy hónapnál hosszabb nyaralást. A normál időtartam évi 28 pihenőnap, és a fel nem használt, általában még kevesebb. Az esedékes összeg kiszámításához csak az átlagkeresetet kell tudnia.

Ezután meg kell határoznia a szabadság napjainak számát az elbocsátáskor. Nagyon fontos megérteni, hogy minden számítást nem a naptári év elejétől kell elvégezni, hanem attól a pillanattól kezdve, amikor a munkavállalót felvették. Vagyis ha egy munkavállalót 2017. augusztus 18-án hivatalosan foglalkoztattak, akkor csak 2018. augusztus 17-től kapja meg az első teljes értékű szabadság jogát. Sőt, ha a ledolgozott időszak alatt ingyenes szabadságot vett ki, munkanapokat kihagyott vagy szülési szabadságon volt, akkor erre az időszakra nő a szolgálati idő, vagyis a szabadságot később veszik ki. A betegszabadság és a fizetett szabadság egy része nem befolyásolja a szolgálati idő változását.

Szintén nem számít bele a szolgálati időbe a fél hónapnál rövidebb munkaidő.

A napok számának meghatározása

Csak a fel nem használt pihenőnapok pontos száma alapján kerül kiszámításra az elbocsátáskori szabadságért járó kártérítés. A jövőbeni átlagkereset kiszámítása segít egy konkrét összeg meghatározásában.

Tehát annak meghatározásához, hogy hány nap pihenő szükséges egy adott ledolgozott időszakhoz, és nem egy teljes évhez a munkaviszony után, meg kell szorozni a teljes hónapok számát 2-vel, 33-mal. A nem teljes fizetési időszakokat (nem egy teljes hónap többszörösét) nem veszik figyelembeáltalában. Az eredményt mindig a munkavállaló felé kerekítjük.

Például, ha egy alkalmazott 10 hónapig dolgozott egy vállalatnál, akkor 24 nap fel nem használt szabadságért kártérítést kell kapnia, mivel 10 × 2, 33=23,3 nap.

Kártérítés számítása

Közvetlenül a kompenzáció összege úgy határozható meg, hogy a napi átlagkeresetet megszorozza a fel nem használt pihenőnapok számával. Az átlagkereset kiszámítása a kompenzáció miatti elbocsátáskor nagyon egyszerű, de megvannak a maga árnyalatai is. Tehát, ha a munkavállaló szolgálati ideje a vállalkozásnál 11 hónap, akkor a kifizetés összegének fedeznie kell mind a 28 fel nem használt pihenőnapot. A feltétel természetesen csak akkor releváns, ha a munkavállaló ebben az időszakban nem vette ki a szabadság egy részét.

Ha a felmondás időpontjáig a fizetett szabadság egy részét felhasználták, akkor ezt a napszámot le kell vonni a számításkor esedékesekből, és csak a fennmaradó napokat kell kifizetni. Például egy alkalmazott, aki hat hónapig dolgozott, 7 nap pihenőt vett ki a szabadsága miatt. Felmondáskor, 11 hónappal a felvétele után 28 kilépésért kell kompenzálni, de ebből 7-et már felhasználtak. Ez azt jelenti, hogy az elbocsátáskor a munkavállaló csak 21 napig kap kártérítést.

Ha az elbocsátás nem a munkavállaló hibája, akkor a cég köteles a teljes éves szabadságot megtéríteni, még akkor is, ha abban a pillanatban csak néhány hónapot dolgozott le.

Amit nem veszünk figyelembe a számításnál

Az elbocsátáskori átlagkereset kiszámítása a következő napon történik:nem minden korszak alapja. Ha a munkavállaló szabadságon, betegszabadságon, szülői szabadságon volt vagy extra szabadnapokat vett igénybe, akkor az ilyen időszakok nem számítanak bele a számításokba. Kivételt képeznek továbbá a sztrájkok és a vállalkozás leállásai, amelyekben sem a vezetők, sem a személyzet nem hibáztatható. Ezeket a napokat ki kell venni a teljes munkatapasztalatból.

Kifizetés indexálása

Ha a vállalkozásnál végzett munka elszámolási időszakában a munkavállaló fizetése vagy tarifája emelkedett, akkor az átlagkereset kiszámítása teljesen más módon történik. A munkavállaló elbocsátását teljes kártérítésnek kell kísérnie, figyelembe véve az összes árnyalatot. Ebben az esetben az átlagjövedelmet indexelni kell, azaz meg kell szorozni a fizetésemelési együtthatóval a teljes elszámolási időszakra vonatkozóan. Ennek az együtthatónak a kiszámítása úgy történik, hogy a megemelt fizetést elosztjuk a korábbi fizetéssel.

Például korábban egy alkalmazott jövedelme 15 000 rubel volt, a növekedés után pedig 18 000. 18 000 / 15 000=1, 2 - a kívánt mutatóra van szüksége. A számítás során kapott együtthatóval kell a jövőben megszorozni az elszámolási időszakra kapott átlagkeresetet, figyelembe véve a prémiumokat és juttatásokat, de csak azokat, amelyek nem kötöttek átlagkeresethez.

A fix összegek szintén nem indexelhetők, vagyis a fizetést meg kell szorozni azokkal az emelésekkel, amelyeket közvetlenül a tarifa százalékban határoz meg.

Számítási példa

A fentiek mindegyikét figyelembe véveAz elhatárolás árnyalatai, az elbocsátás utáni átlagkereset kiszámításának példája a következő.

A felhasznált adatokhoz a teljes elszámolási időszakot vesszük évente, amelyből a munkavállaló 8 hónapig 20 ezer rubelt kapott, majd a fizetése 30 ezerre emelkedett. Miközben alacsony fizetésért dolgozott, az alkalmazott 15 napra betegszabadságot vett ki.

Tehát, mivel a fizetés emelkedett, az első lépés a növekedési tényező meghatározása. Ehhez 30 tonna / 20 tonna \u003d 1, 5. Ezt a mutatót figyelembe véve a 12 hónap teljes jövedelmét meghatározzák, de először meg kell határozni a fizetést a hónapnak arra a részére, amelyben a betegszabadság volt. használt.

Tehát 31-15=16 fizetett nap. További (16 × 20000) / 31=10322 rubel havonta betegszabadsággal.

A teljes bevétel (20000 × 7 × 1,5) + (10322 × 1,5) + (30000 × 4)=345483 rubel.

Az összes munkanap (29,3 × 11) + (29,3 / 31 × 16)=338.

Most az átlagos napi kereset 345483 / 338=1022 rubel fizethető.

Következtetés

Nagyon fontos, hogy pontosan ismerje átlagos jövedelmét, amikor elhagyja a céget. Ez segít a könyvelési munka önálló ellenőrzésében és a hibák időben történő észlelésében. Átlagos adatok alapján minden dolgozó kap kártérítést a fel nem használt szabadságért, felmondás esetén végkielégítést és átmeneti rokkantsági lap kifizetését. Ebben az esetben nem kell szociális kifizetéseket figyelembe venni.