Az adó szankciója Fogalom és típusok. Adóbűncselekmények. Művészet. 114 Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A jogszabály megállapítja a szervezetek és magánszemélyek költségvetési hozzájárulási kötelezettségét. Ennek elmulasztása adószankciókkal sújtható. A jogszabály feltárja koncepciójukat, megállapítja begyűjtésük rendjét. Fontolja meg továbbá, hogy milyen szankciók vonatkoznak az adóbűncselekményre.

Általános információ

Az adószankció olyan felelősségi intézkedés, amely a költségvetési kötelezettségek teljesítését kijátszó személyekre vonatkozik. Jogszabály határozza meg a beszámítási eljárást. Az adószankció olyan jogi eszköz, amellyel a kifizető teljesíti a neki felrótt kötelezettségeket. Ugyanakkor a témát a hatékonyabb vállalkozási formák alkalmazására orientálja.

Osztályozás

A jogszabály különböző típusú adószankciókat állapít meg. A felelősség mértékeként tehát az eltitkolt vagy alábecsült bevételek behajtása, illetve az adózás el nem számolt tárgya miatti levonások érvényesülhetnek. Emellett adóbírságot is kiszabnak. A kötelezettségek egyszeri nem teljesítése esetén annak értéke megegyezik az összeggelrejtett / alulbecsült bevétel vagy levonás egy el nem számolt adózási tárgy miatt. Ha a szabálysértés megismétlődik, a bírság összege megkétszereződik. Ha a bíróság megállapítja a haszon szándékos eltitkolásának/alulbecslésének tényét, a büntetés összege ötszörösére emelhető. A költségvetési befizetés késedelmes levonása esetén a jogszabály adószankciót is ír elő. Ez hiányosság. Beszedése nem mentesíti a fizetőt egyéb kötelezettségek alól. Ezen túlmenően minden késedelem napjára büntetést biztosítanak - az adótartozás összegének százalékában. A számítás alapja az alany által nem teljesített kötelezettség összege.

Adóbüntetés

Ezt tartják a felelősség legáltalánosabb mértékének. A gyakorlatban a legnépszerűbb esetek, amikor ezt az adószankciót alkalmazzák:

1. A számvitel alanyának nincsenek adózási tárgyai.
2. A dokumentumok IFTS-hez történő benyújtásának elmulasztása vagy késedelmes bemutatása.
3. Rögzítés a megállapított szabályok megsértésével. Ebben az esetben a büntetés akkor számít be, ha a jogellenes cselekmények a nyereség eltitkolásához/alulértékeléséhez vezettek.

Speciális gyűjtemény

Ha az alany kettő vagy több adóbűncselekményt követ el, mindegyikre felelősségi intézkedéseket alkalmaznak. Ugyanakkor a súlyosabb büntetés nem szívja fel az enyhét. A pénzbírság a felelősség konkrét mértékének minősül. A hátralékkal egyidejűleg szedik be. Annak ellenére, hogy az adóbírság hasonló az adminisztratívhoz, van néhány sajátossága. NÁL NÉLMindenekelőtt ezt az intézkedést a kifizető, mind a magánszemély, mind a jogi személy hibájának figyelembevétele nélkül alkalmazzák. Fontos az is, hogy az adóbírságot más büntetés nem helyettesítheti.

Enyhítő körülmények

Az Art. (3) bekezdésében Az Orosz Föderáció adótörvénykönyvének 114. cikke lehetőséget biztosít a büntetés összegének csökkentésére. Enyhítő körülmények között megengedett. Például:

1. Nehéz családi állapot.
2. Jogellenes cselekmény elkövetése kényszer, fenyegetés hatása alatt, hivatali vagy egyéb függőség miatt.

A körülmények listáját a Kódex 112. cikke rögzíti. Nyitottnak tekinthető.

Súlyosbító tényezők

Az Art. 4. bekezdése szerint Az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 114. §-a szerint, ha a törvénykönyv 112. cikkének második bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn, a büntetés összege 100% -kal emelkedik. Súlyosbító körülmény az, ha a jogellenes cselekményt ismételten olyan személy követi el, akit korábban felelősségre vontak. A vétség minősítésénél figyelembe kell venni az elévülést. Az alany a keletkezett adótartozás miatt a büntetés kiszabásától számított egy éven belül felelősségre vontnak minősül.

Az igazságosság elve

A szankciók kiszabásakor és kiszabásakor több követelményt is be kell tartani. Először is, a büntetésnek igazságosnak kell lennie. A beszámításkor figyelembe veszik a jogellenes cselekmény jellegét, veszélyességének mértékét. Általános szabály, hogy a legtöbb jogsértés a nem fizetéshez, az idő előtti fizetéshez kapcsolódikvagy az adók alulfizetése. Eközben az ilyen helyzeteket különböző okok okozhatják. A legveszélyesebb eseteknek az adózási tárgyak alanyai általi eltitkolásának eseteit tekintik. Egyes esetekben a fizetők a számítási hibák miatt alábecsülik a számítási alapot. Annak ellenére, hogy a jogsértések eredménye ugyanaz - adó elmulasztása -, az igazságosság elve eltérő felelősségi intézkedések alkalmazását követeli meg.

A büntetés arányossága

Az adóbírság az elkövetőt terheli, figyelembe véve az általa tettével okozott kárt. Ennek során figyelembe kell venni a keletkezett kár jellegét és mértékét. A megtett intézkedésnek megfelelőnek kell lennie a cselekménynek. Például a hátralékot eredményező cselekmény kötbérét a ki nem fizetett összegtől teszik függővé, mivel ez magában foglalja a költségvetésnek okozott kárt is.

További követelmények

A szankciók kiszabásakor a felhatalmazott szerveknek és személyeknek be kell tartaniuk az egyszeri intézkedés elvét. Ennek értelmében senki sem vonható be ismételten ugyanazon jogellenes cselekményért. Emellett nem csekély jelentőséggel bírnak a felelősséget súlyosbító/enyhítő körülmények (ezeket fentebb említettük), a befizető személye, bűnösségének jellege. Természetesen minden szankciónak törvényesnek és indokoltnak kell lennie. A felelősségi intézkedések célja a jogsértések visszaszorítása és az ismétlődő jogellenes cselekmények megakadályozása.

Példák

Vegyünk néhány adózási szankció alkalmazási helyzetet:

1. Behajtás a bankoktól és más hitelkonstrukcióktól,hozzájuk érkezett, a költségvetési kifizetések átutalására vonatkozó kifizetői megbízás teljesítésének késedelme és ezen pénzeszközök pénzügyi forrásként történő felhasználása esetén.
2. Bírság a jövedelemadó átutalási eljárásának be nem tartásáért. A visszaigénylés mértéke a számított személyi jövedelemadó 10%-áig.

A készpénzzel való munkavégzésre, készpénzes tranzakciók lebonyolítására vonatkozó szabályok be nem tartása esetén felelősségi intézkedéseket alkalmazunk. Például a törvény szankciókat ír elő:

1. Készpénzes elszámolás más intézménnyel, vállalkozással, szervezettel a megállapított limiten felül.
2. Nincs könyvelés/a pénzek részleges könyvelése a pénztárnál.
3. A szabadpénz megtartására megállapított eljárási rend be nem tartása.
4. A kikötött összegeket meghaladó pénzeszköz-felhalmozás.

Szankciókat szabnak ki állampolgárokra, jogi személyekre (egyes esetekben fióktelepeikre) és egyéni vállalkozókra. A kifizetőtől/megbízotttól beszedett pénzeszközöket az ebből eredő adótartozás és a felhalmozott kötbér kifizetése után kell a számlájáról átutalni. A leírás rendjét a Ptk.

Büntetőeljárás

Az Adótörvénykönyv nem ad okot az elévülés megszakítására, ideértve a pénzügyi bűncselekmények miatti eljárás megindítását sem. A törvénykönyv 1087. cikkében fogl altak szerint a jogellenes cselekményért való felelősség akkor áll fenn, ha az nem tartalmaz a Btk. által megállapított cselekmény jeleit. Ennek megfelelően büntetőeljárás megindítása esetén az adó beszámításának okanincs szankció az alanyra nézve. Ha a nyomozást megszüntetik, ez a tény az elévülés lefolyására nincs hatással. E szabály célja a személyek jogellenes üldözésének megelőzése. Az adósértések miatti büntetőeljárás csak végső esetben alkalmazható. Elfogadhatatlan az eljárás kezdeményezése a témára gyakorolt nyomásgyakorlás érdekében.

Következtetés

Amint a szakértők mondják, a mai adórendszernek számos hiányossága van. Mindenekelőtt a gyakorlatban nehézségeket okoz a pénzügyi területen a közigazgatási és a büntetőjogi felelősség kombinációja. Ezt vagy azt az intézkedést természetesen a rendelkezésre álló tények figyelembevételével választják ki. Gyakran előfordul azonban, hogy egy-egy bűnösre különböző büntetések vonatkozhatnak. Ez viszont további nehézségeket okoz az IFTS számára. Ráadásul az adóviszonyok kezdetben ellentmondásosak. Ez annak köszönhető, hogy az alanyok ingyenesen járulnak hozzá a költségvetéshez. Sok fizető, még a legtörvénytisztelőbbek is, saját pénzük kidobásának tekintik az adófizetést. Egyikük sem tudja pontosan, hogy hová kerülnek az alapok. Természetesen ez a helyzet elégedetlenséget okoz az emberekben. Ennek eredményeként az emberek nem tudják pontosan, hová tűntek a befizetett pénzek, és nem látnak pozitív változásokat magukban, ezért az emberek nem tesznek eleget a törvényi követelményeknek.