Döntéshozatal bizonytalanság és kockázat mellett: módszerek, stratégia kidolgozása

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A vezető munkája összefügg a folyamatos döntések meghozatalának igényével, ezek befolyásolják a vállalat sikerét, jövőjét, stabilitását. De a felelősség mellett ezt a folyamatot befolyásolja a cég, a piac, a világ helyzete is, ezek a mutatók, mint tudod, erősen változóak és dinamikusak. Ezért a vezetői döntések kialakítása a bizonytalanság körülményei között összetett, sokrétű folyamat. Beszéljünk a sajátosságairól, arról, hogy egy menedzser milyen módszerekkel és kritériumokkal hoz ilyen döntéseket.

A bizonytalanság és kockázat fogalma

Mielőtt bármilyen döntést hoznak, az emberek hajlamosak felmérni a következményeket, átgondolják az összes megfelelő lehetőséget, nehogy hibákat kövessenek el. A menedzsment területén pedig ezek a helyzetértékelések kritikus fontosságúvá válnak. Hiszen a vezetői hibák komoly károkat okozhatnak egy vállalkozásban, sőt akár összeomlásához is vezethetnek. DEa modern vállalkozások nagyon dinamikus környezetben fejlődnek. Ezért a bizonytalanság és kockázat körülményei között történő döntéshozatal már nem valami ritka és szokatlan dolog, hanem a vezetők napi tevékenysége.

Bizonytalanság alatt azt értjük, hogy az információ hiányos vagy rossz minőségű arról a helyzetről, amelyben egy adott probléma megoldására van szükség. A bizonytalanság forrása lehet a piaci szereplők magatartása, a külső és belső környezet tényezői, technikai folyamatok. A bizonytalanság általában a döntéshozatal különféle körülményeivel kapcsolatban nyilvánul meg. A kockázatok a helyzet negatív megoldásának lehetséges veszélyei. Ez abból a környezetből adódik, amelyben a termelési tevékenységek zajlanak, valamint a döntéshozatali folyamat jellemzőiből.

A lehetséges veszélyek felmérésének módjai

Ahhoz, hogy a döntéshozatal bonyolultságát a bizonytalanság körülményei között leküzdhessük, ügyesen kell felmérni a kockázatokat és a lehetséges következményeket. Számos módszer létezik a vállalkozást fenyegető potenciális veszély felmérésére. Általában minőségi és kvantitatív módszerekre osztják őket. A kvalitatív módszerek csoportjában megkülönböztetik az értékeléseket, a rangsorolást, a pontozást. A kvantitatív módszerek pedig a valószínűségszámításon és a matematikai statisztikákon alapuló módszereket foglalják magukban. A gyakorlatban azonban a vezetők ritkán folyamodnak tudományos értékelési módszerekhez, inkább saját tapasztalataikra, szakértői értékeléseikre és statisztikai adatokra hagyatkoznak. A vezetők arra törekszenek, hogy megértsék, milyen magas a fokozatkockáztat, és ez alapján hoz döntéseket. Ezt a megértést gyakran a helyzet szubjektív észlelésére építik, ami a hibás döntések százalékos arányának növekedéséhez vezethet.

A kockázatok és bizonytalanságok típusai

A bizonytalanság melletti megoldások kidolgozásának folyamata a várható kockázatoktól függően változhat. A menedzsmentben többféle lehetséges kockázati osztályozás létezik.

A kockázatokat a fenyegetés típusa alapján különböztetjük meg:

• természetes, a természetes környezetből származik, és nem függ az embertől, például cunami vagy hurrikán;
• technogén, emberi tevékenységekkel és különféle mesterséges rendszerek meghibásodásával kapcsolatos, például az ökológiai egyensúly megsértésével;
• vegyes, amelyben a két előző típus egyesül, például emberi tevékenység által okozott lavina.

A kockázatokkal érintett területek szerint ezek a következők:

• szociális;
• politikai;
• kereskedelmi;
• környezetvédelem;
• professzionális.

Tegyen különbséget belső és külső, egyszerű és összetett, állandó és ideiglenes, biztosított és nem biztosított között. Az előfordulás gyakorisága szerint megkülönböztetünk magas, közepes és kis kockázatot.

A kereskedelmi szférában általában megkülönböztetik a kockázatokat:

• gazdasági veszteséget okoz;
• kiesett nyereséggel kapcsolatos;
• azok, amelyek különböző körülmények között vagy gazdasági kárhoz, vagy további haszonhoz vezetnek.

A bizonytalanság osztályozása is létezik:különbséget tenni a leendő és a retrospektív fajták között. Bizonytalanság is társul a természethez, a célok pontosságához, a helyzet nyelvi leírásához, a létfeltételekhez. A veszélyek és fenyegetések ilyen sokfélesége ahhoz a tényhez vezet, hogy a döntéshozatal bizonytalanság és kockázat mellett rendkívül nehéz.

A vezetői döntés fogalma

A menedzsmentben a döntést két értelemben értjük: folyamatként és eredményeként. A folyamat 8 fő lépésből áll:

• információgyűjtés;
• alternatív lehetőségek előkészítése;
• lehetőségek egyeztetése;
• a legmegfelelőbb kiválasztása;
• nyilatkozat;
• végrehajtás;
• a határozat végrehajtásának nyomon követése;
• eredmények értékelése.

A bizonytalanság és kockázat melletti döntések meghozatalakor az első két szakasz különösen fontos, mivel a veszélyek minimalizálása szükséges.

A megoldást számos követelmény jellemzi, ezek a következők:

• megvalósíthatóság – életre kell kelteni;
• relevancia - lehetőleg megfeleljenek a pillanatnyi követelményeknek;
• optimalitás - a megoldás megvalósításának meg kell felelnie a felhasznált erőforrások és a kapott haszon egyensúlyának feltételének;
• jogos – minden döntésnek legitimnek kell lennie;
• konzisztencia - a határozat végrehajtása nem okozhat összeférhetetlenséget az előadók között;
• korlátozott idő – megvalósítása döntéseknek meghatározott időhorizonttal kell rendelkezniük;
• az előadás egyszerűsége, áttekinthetősége és rövidsége - hogy az előadók ne nehezítsék a megoldás megvalósítását, jól kell érteniük.

A megoldások típusai

A vezetők előtt álló feladatok sokfélesége miatt sokféle megoldás létezik.

Ezek a következők szerint változhatnak:

• Az előfordulás előreláthatósága. Vannak programozott és nem programozott megoldások. Ez utóbbiak gyakran a bizonytalanság és a kockázat körülményei közötti problémák megoldásához kapcsolódnak.
• Elfogadási módszerek. Intuitív, racionális, tudományosan megalapozott megoldások találhatók.
• A következmények mértéke. Általános és egyedi megoldások kiosztása.
• Gólok. A döntéseket stratégiai, taktikai és operatív döntésekre osztják.
• Útvon alterv. A külső és belső megoldások kiemelkednek.
• Az elfogadás módja. Az összes megoldást egyéni és csoportos megoldásokra oszthatja.
• Az örökbefogadási folyamat formalizáltsági fokai. Ilyenkor kontúr- vagy algoritmikus megoldásokról szokás beszélni. Az első keretein belül csak egy általános tevékenységi irány, strukturált döntések körvonalazódnak, amikor felállítják az előadók cselekvési sorrendjét. Gyakorlatilag nem vállalják az alkalmazottak kezdeményezését. Az algoritmikus megoldások a legnehezebb megoldás, ha az előadónak egy nem alternatív megoldást kínálnak a megoldás megvalósítására.

Döntési feltételek

A menedzsment technológiák a döntéseket befolyásoló összes feltétel meghatározásához és értékeléséhez kapcsolódnak. Eredetükben eltérőek lehetnek, ebben az esetben a makro- és mikrokörnyezet feltételeit különböztetjük meg. A külső körülményeket általában a szervezet erői nem tudják korrigálni, azokhoz alkalmazkodni kell, míg a belsők változhatnak.

Hagyományosan a vezetés megkülönbözteti az ilyen döntéshozatali feltételeket: bizonyosság, kockázat, bizonytalanság. A bizonyosság alatt azt értjük, hogy a vezető teljes tudatában van annak a helyzetnek, amelyben a döntést végrehajtják. Ebben az esetben viszonylag könnyen kiszámíthatja az összes következményt, előrejelzéseket készíthet, és ilyen döntéseket hozhat. A bizonytalanság olyan állapot, amikor a vezető nem rendelkezik teljes körű információval, és nem adatok, hanem tapasztalatok, szakértői tanácsok és intuíciók alapján dönt. A kockázat a döntéshozatal legkedvezőtlenebb feltétele. Ebben az esetben a vezető vállalja a felelősséget a döntés következményeiért. A vezetés azonban felhalmozott bizonyos módszertani tapasztalatokat a különböző típusú kockázatokkal kapcsolatos problémák megoldásában.

Döntések és kockázatok

Elmondható, hogy ma szinte minden döntés - mindennapi, vezetői, politikai - kockázattal jár. A modern világ egyre kevésbé kiszámítható, és éppen a makrokörnyezet kockázatai nőnek: növekszik a természeti és ember okozta katasztrófák száma,az üzleti feltételek változnak. Ezért a bizonytalanság körüli döntések a különböző szintű vezetők már megszokott, rutin mindennapjai. Hagyományosan a kockázatot a kiszámíthatóság mértéke szerint osztályozhatjuk. Vannak bizonyos kockázatok, amelyekről mindenki előre tud. Ilyenkor a döntés súlyozott átlagos kockázatáról szokás beszélni. A vezető felméri a fenyegetés valószínűségét, és ennek megfelelően megoldja a feladatot. Vannak bizonytalan kockázatok is, amelyeket kevesen vállalnak előre. Például senki sem hoz vezetői döntést, figyelembe véve annak lehetőségét, hogy idegen lények támadják meg a Földet. A kockázat pontosan az a tényező, amely olyan kihívássá és megerőltetővé teszi a menedzser munkáját.

A döntéshozatal szabályai és kritériumai bizonytalanság és kockázat mellett

Amikor a vezető dönti el, mit tegyen egy adott gazdasági helyzetben, először fel kell mérnie a fenyegetések valószínűségét. Ez a fő kritérium, amely lehetővé teszi, hogy a bizonytalanság mellett megtalálja az optimális megoldást a problémára. Egy másik kritérium a kockázat nagysága. Kiszámítására speciális módszerek léteznek, amelyek összetett matematikai számításokon alapulnak.

A nehéz döntések meghozatalának alapvető szabályai a következők:

• a döntés végrehajtását befolyásoló mindenféle – objektív és szubjektív – tényező azonosítása szükséges;
• mélyreható elemzést kell végezni az azonosított kockázati tényezőkről;
• fel kell mérni a lehetséges kockázatok pénzügyi dimenzióját a döntés gazdasági megvalósíthatóságának igazolása érdekében;
• el kell döntenie az elfogadható kockázati küszöbről;
• a döntés-végrehajtási folyamatban a kockázatok előfordulásának csökkentését vagy megelőzését célzó intézkedéseket is be kell vonni.

A menedzsmentben több szabály is létezik a bizonytalanság melletti vezetői döntések meghozatalára: maxmin, maxmax, minimax. Mindkét esetben a döntési mátrix kitöltésre kerül. A maxmin szabályban vagy a Waald-kritériumban az összes lehetséges opció közül az kerül kiválasztásra, amelyik a legkedvezőtlenebb körülmények között maximális eredményt tud hozni. A menedzser a legrosszabb forgatókönyvet és a lehető legnagyobb nyereséget feltételezi ebben a helyzetben. A második esetben pedig az ellenkező döntést választják, azt, amelyik kedvező körülmények között a legmagasabb eredményt adja. A Minimax egy olyan szabály, amely előnyben részesíti azt a döntést, amely lehetővé teszi a lehetséges kockázatot, ugyanakkor jelentős haszonra is számít.

A kockázati döntéselmélet alapjai

A menedzsment kidolgozta a bizonytalanság melletti döntéshozatal elméletét. Tanulmányának tárgya egy bizonyos problematikus helyzet. Ennek az elméletnek az a kiindulópontja, hogy nincs jobb megoldás. Mindig egy adott helyzetnek és egy adott időpillanatnak felel meg. Ennek az elméletnek egy másik posztulációja az, hogy a megoldások bizonytalanság és kockázat mellett történő kidolgozásának a kontextus átfogó elemzésén kell alapulnia.ez a megoldás. És ennek az elméletnek egy másik posztulátuma azt sugallja, hogy a döntéshozatali folyamatnak egy olyan algoritmusnak kell engedelmeskednie, amely lehetővé teszi, hogy ne hagyjon ki semmi jelentőset.

Kockázati döntéshozatali módszerek

A kockázati helyzetekben különféle módszerek alkalmazására van szükség, amelyek lehetővé teszik a probléma optimális megoldásának megtalálását. Minden döntéshozatali módszer a bizonytalanság körülményei között három csoportra osztható:

1. Kvantitatív. Ez a módszercsoport matematikai számítási rendszeren alapul. Ezek lehetnek valószínűségi, statisztikai és szimulációs modellek, valamint játékelmélet, lineáris modellezés és dinamikus programozás. Ezek a módszerek általában szoftvert és számítástechnikai berendezést igényelnek.
2. Kollektív. Ez a módszercsoport szakembercsoport közös munkáját foglalja magában a megoldás kidolgozásán. Ez a típus magában foglalja a brainstorming módszereket, a Delphi-módszert, a szakértői értékelés módszerét.
3. Informális. Ezek olyan módszerek, amelyek nem alkalmasak szigorú szabályozásra, ezeket heurisztikusnak is nevezik. Ebben az esetben a döntés bizonyos belső megfontolások és következtetések alapján történik.

Ezek a módszerek a kockázatok meghatározott kritériumok szerinti értékelésének képességéhez kapcsolódnak. Ezek az értékelések képezik a döntéshozatali folyamat alapját.

Módszerek és kritériumok a kérdésekre adott megoldások és válaszok megtalálásához a bizonytalanság körülményei között

Amikor a kockázatok nem egyértelműek, és nem lehet megtalálni a pontos paramétereket értékelésükhöz, olyan módszereket, mint pl.mint:

• Célfa építése. Ez a módszer lehetővé teszi a célok hierarchiájának felépítését és a prioritások meghatározását egy problémás feladat megoldása során.
• Az alternatívák összehasonlításának módszere. Ebben az esetben a döntési folyamat a bizonytalanság körülményei között a lehetséges opciók megfogalmazására, azok értékelésére és az adott paraméterek szerinti összehasonlítására redukálódik.
• Forgatókönyv tervezés. Ebben az esetben cselekvési terveket készítenek a helyzet alakulásának egyik vagy másik változatában. A forgatókönyvek létrehozásához különféle szakembereket, valamint nagy mennyiségű szakértői és prognosztikai információt vonnak be.

A bizonytalan helyzetekben a megoldás kidolgozásához különféle kritériumok alapján lehet megtalálni az optimális választ a kérdésre. Ezek a kritériumok a következők: maximin (pesszimista), minimax és maximax (optimista), valamint különböző kritériumok összege.