Kis- és középvállalkozások kritériumai. Melyik vállalkozás tekinthető kis és melyik közepesnek
Kis- és középvállalkozások kritériumai. Melyik vállalkozás tekinthető kis és melyik közepesnek

Videó: Kis- és középvállalkozások kritériumai. Melyik vállalkozás tekinthető kis és melyik közepesnek

Videó: Kis- és középvállalkozások kritériumai. Melyik vállalkozás tekinthető kis és melyik közepesnek
Videó: Президент и диктатор — Саркози и Каддафи — документальный фильм 2024, Április
Anonim

Az állam speciális feltételeket teremt a kis- és középvállalkozások munkájához. Kevesebb ellenőrzést kapnak, csökkentett adót fizetnek, és egyszerűbb számviteli nyilvántartást vezetnek. Azonban nem minden cég tekinthető kicsinek, még akkor sem, ha kis területet foglal el. A kis- és középvállalkozásokra speciális kritériumok vonatkoznak, amelyek alapján az adóhivatal határozza meg őket.

A kis- és középvállalkozások meghatározásának fő kritériumai

A középvállalkozások és a kisvállalkozások meghatározására három kritérium vonatkozik. Az első a harmadik felek, a külföldi befektetők vagy az állam jegyzett tőkéjében való részesedés nagysága. A második kritérium az alkalmazottak száma. A harmadik az éves adózás előtti eredmény.

Mi az a kisvállalkozás?

A kisvállalkozás egyéni vállalkozó, társas társaság, szövetkezet, LLC formájában szervezett vállalkozás, amelynek éves adózás előtti eredménye nem haladja meg a 800 milliótrubel és az alkalmazottak száma 100 főig.

A kisvállalkozás az
A kisvállalkozás az

A kisvállalkozások egyik fő előnye, hogy nem kell nagy mennyiségű induló tőkével vagy nagy potenciális ügyfélbázissal rendelkeznie egy kisvállalkozás elindításához. Ennek köszönhetően ott tud dolgozni, ahol a nagyvállalatok megbuknának. Például egyedi áruk, munkák és szolgáltatások előállítása során.

Mi a mikrovállalkozás, és milyen kritériumok alapján kell meghatározni

A mikrovállalkozások olyan cégek, amelyek kevesebb mint 15 alkalmazottat foglalkoztatnak, és éves bevételük (adózás előtti eredmény) kevesebb, mint 120 millió rubel. Ugyanazok a törvények és előírások vonatkoznak rájuk, mint a kis- és középvállalkozásokra.

Fő különbségek a középvállalkozások között

A kedvezményes feltételekre jogosult másik vállalkozástípus a középvállalkozás. Hány embernek kell dolgoznia egy ilyen vállalkozásban? Nem kevesebb, mint 100, de nem több, mint 250. Az adózás előtti nyereség teljes összege évi 2 milliárd rubel. A középvállalkozások a kisvállalkozásokkal azonos formában (LLC, egyéni cég stb.) működhetnek, de nyílt vagy zárt részvénytársasági formában is nyithatók, feltéve, hogy értékpapírjaik nem szerepelnek a tőzsdén. a tőzsde. tőzsde.

A középvállalkozás meghatározásának kritériumai
A középvállalkozás meghatározásának kritériumai

Általános szerződési feltételek kkv-kra

Mindkét űrlapra vonatkoznak kkv-kritériumok. aztnemcsak az egyszerűsített séma szerinti könyvelés lehetőségére vonatkozik, hanem a cégbejegyzéshez szükséges dokumentumok mennyiségére is. Ezenkívül az ilyen vállalkozásokra korlátozások vonatkoznak más szervezeteknek a társaság jegyzett tőkéjében való részesedésére vonatkozóan.

Egy adott vállalkozási kategóriához való tartozást a számviteli politikában és a vállalkozás alapszabályában kell megfogalmazni. Nagyon fontos ennek a bejegyzésnek a megtétele, mert ennek hiányában előfordulhat, hogy a cég nem ismerhető el kis- vagy középvállalkozás tárgyaként. Ekkor az üzletember elveszíti azokat az előnyöket, amelyeket a törvény a vállalkozások ezen kategóriája számára biztosít. Bár a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény legutóbbi módosításai szerint az adóhatóságnak a bevallási adatok alapján automatikusan egyik vagy másik kategóriába kellene besorolnia egy céget, a gyakorlatban előfordulhatnak tévedések. Akkor az üzletember nem kapja meg a neki járó juttatásokat. Ezért az ilyen hibák megelőzése érdekében jobb, ha azonnal jelzi ezt az információt.

A kis- és középvállalkozások jellemzői
A kis- és középvállalkozások jellemzői

A profit növekedésével és a standard méretét három egymást követő évben túllépve a vállalat a közepes kategóriából a nagyvállalatok kategóriájába kerül. Ebben az esetben az üzletembernek megfelelő változtatásokat kell végrehajtania az Alapszabályban és a számviteli politikában.

Kis- és középvállalkozások számára a külső szervezetek jegyzett tőkéjében való részesedés korlátozása

A kis- és középvállalkozások alaptőkéjükbe vonzhatnak forrásokat harmadik felektől. Vannak azonban korlátok számukra. Így az alapok arányakülföldi befektetőktől, államtól, jótékonysági alapítványoktól kapott összeg nem haladhatja meg az egyes alaptőke teljes összegének 25%-át. Ugyanezek a korlátozások más jogi személyek részvételére a vallási és állami non-profit szervezetek Btk.-ának megalakításában.

A kis- és középvállalkozások közötti különbségek
A kis- és középvállalkozások közötti különbségek

A nem kis- és középvállalkozások esetében a maximális részesedési arány 49%. Ezek a feltételek mindenki számára kötelezőek, kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek új technológiák, saját gyártású számítógépes programok bevezetésével foglalkoznak, valamint egészségügyi és oktatási szolgáltatásokkal, tudományos intézmények, akadémiák létrehozásával foglalkoznak. tudományok, költségvetési szervezetek stb.

Jogi szabályozás

Az oroszországi kis- és középvállalkozások szabályozása és támogatása az elnöki rendelettel kezdődött egy olyan speciális törvényjavaslat kidolgozásáról, amely egyértelműen meghatározza a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kritériumokat, amelyek alapján azonosíthatók, és elválasztva a nagyvállalkozásoktól. Így 2007-ben megszületett a szövetségi törvény „A kis- és középvállalkozások fejlesztéséről az Orosz Föderációban”. Ezt követően a törvényt többször felülvizsgálták, hogy figyelembe vegyék az ország gazdasági változásait.

A kis- és középvállalkozások tevékenységét szabályozó másik jogalkotási aktus az Orosz Föderáció kormányának rendelete „A vállalkozási tevékenységből származó jövedelem határértékeiről a kis- és középvállalkozások egyes kategóriáira vonatkozóan vállalkozások. Ebben a döntésbena kis-, közép- és mikrovállalkozások meghatározásának három fő kritériuma közül az egyik szerepel. A mikrovállalkozások esetében a maximális bevételi küszöb évi 120 millió rubel bevétel. Ha többet keres, akkor kevésnek számít.

Korábban, a törvény elfogadása előtt az ilyen jellegű tevékenységet folytató cégeknek nem voltak különleges feltételei, és a nagyvállalatokkal egyenlő alapon kellett adó- és számviteli nyilvántartást vezetniük. A regisztrációhoz egy lenyűgöző dokumentumcsomagot is össze kellett gyűjteniük. Mára az elfogadott törvénynek és rendeletnek köszönhetően könnyebbé vált a vállalkozás nyitása. Csökkentek az adminisztrációs költségek, lehetővé vált az online vállalkozói regisztráció a közszolgáltatások honlapján.

Középvállalkozás, hány ember
Középvállalkozás, hány ember

Kis- és középvállalkozások jogi bejegyzése

A kis- vagy középvállalkozás csak regisztráció és speciális nyilvántartásba vétel után szerzi meg státuszát. Státuszát azonban megváltoztathatja, ha már nem felel meg a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó, jogszabályban előírt kritériumoknak. Például a személyzet számának növekedésével, többletbevétellel vagy egy másik szervezet részvételének részesedésével az alaptőkében. Ahhoz, hogy az állapot megváltozzon, elegendő legalább egy kritérium eltérése. Az átállás automatikusan megtörténik. Egy üzletembernek azonban még tisztáznia kell ezt a kérdést az adószolgálattal. Előfordulhat, hogy módosítania kell a vállalkozás alapszabályát és a számviteli politikát.

Kis- és középvállalkozások, mint a gazdaság motorja

Funkciókis- és középvállalkozások, amennyiben munkájuk nem igényel nagy anyagi és vezetői erőforrásokat. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások minden modern állam két fő feladatát oldják meg: munkahelyeket teremtenek, és növelik az országban előállított áruk, munkák és szolgáltatások összvolumenét. Például az Egyesült Államokban a kis- és középvállalkozások teremtik meg az összes munkahely kétharmadát. Még az olyan óriások is, mint az Apple, a Microsoft és az Amazon, kisvállalkozásként indultak.

Oroszországban a kis- és középvállalkozások erős állami támogatása ellenére ezek a formák még gyerekcipőben járnak. Az ország vezető közgazdászai szerint a kis- és középvállalkozások gyenge fejlődésének fő oka az országban a magas hitelkamatok, az adójogszabályok túl gyakori változásai, valamint a lakosság többségének negatív hozzáállása a vállalkozásokhoz. mint foglalkozás.

A kisvállalkozás meghatározásának kritériumai
A kisvállalkozás meghatározásának kritériumai

Kis- és középvállalkozások állami támogatása

A fő különbségek a kis- és középvállalkozások között nem csak az alacsony adminisztratív akadályok, hanem a számos adókedvezmény, vállalkozásindításhoz és fejlesztéshez kiadott támogatások is. A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény kezdete óta az állam a következő kedvezményeket biztosítja az ilyen vállalkozások számára:

  • Az energiahatékony berendezéseket bevezető kis- és középvállalkozások mentesülnek az ingatlanadó fizetése alól.
  • Az oktatás és az egészségügy területén működő cégek jövedelemadó-menteseka működés első 9 évében.
  • Az államtól bérelt ingatlanok privatizációjának kiváltságai.
  • Különleges szociális programokkal támogatják a kisvállalkozások nyitását és fejlesztését.
  • Egyes tevékenységek (orvosi ellátás, gyógyszeripar, oktatás) kivételével a kis- és középvállalkozások mentesülnek a nem tervezett ellenőrzések alól - feltéve, hogy korábban a tervezett ellenőrzések során nem észleltek szabálysértést.
Állami támogatás kis- és középvállalkozásoknak
Állami támogatás kis- és középvállalkozásoknak

Közép- és kisvállalkozások jó lehetőséget kínálnak saját vállalkozás indítására törvénysértés nélkül. Az induló vállalkozók nemcsak az egyszerűsített adózási rendszert vehetik igénybe, hanem az államtól is kaphatnak pénzügyi segítséget. A kis- és középvállalkozások támogatására rendszeres időközönként forrásokat különít el az állam, ami nem csak adókedvezményt, hanem támogatást is tartalmaz.

Ajánlott: