Befektetés: befektetési szorzó. Befektetési multiplikátor hatás

Tartalomjegyzék:

Befektetés: befektetési szorzó. Befektetési multiplikátor hatás
Befektetés: befektetési szorzó. Befektetési multiplikátor hatás

Videó: Befektetés: befektetési szorzó. Befektetési multiplikátor hatás

Videó: Befektetés: befektetési szorzó. Befektetési multiplikátor hatás
Videó: Ukrainian artillery air reconnaissance unit destroys Russian positions 2024, Április
Anonim

A fogyasztás a társadalom összes kiadásának legfontosabb összetevője. Ez a fogalom a lakosság azon költségeiként értendő, amelyek a végső fogyasztásra szánt áruk és szolgáltatások vásárlására irányulnak. Sok tényező befolyásolja a fogyasztói kiadásokat. Ezek egyike a befektetés. A beruházási szorzó egy olyan együttható, amely a bruttó termék változását mutatja velük együtt.

befektetési befektetési szorzó
befektetési befektetési szorzó

Az első szorzóképletek

Keynes a fogyasztási határhajlandóság magyarázatát összekapcsolta a szorzó elméletével. Ötletét R. Kahn professzor alkotta meg 1931-ben. Úgy vélte, hogy a költségek (például a közmunka megszervezése) az „elsődleges” foglalkoztatás megteremtésének kezdetét jelentik, és az e tevékenység megvalósításában részt vevő munkavállalók és cégek vásárlóerejét is okozzák. Új keresletet képeznek, amely a "másodlagos" foglalkoztatás forrásává válik.

Ebben az esetben az új kiadások csak a munkavállalók vagy cégek jövedelmének egy részét veszik el, a fennmaradó összeget pedig adósságok kifizetésére vagy félretételre fordítják. Kahn szerinta szorzó az egyes új szakaszokban elköltött pénz mennyiségétől függ. Így létrejött a befektetési szorzó, a képlet: K \u003d 1 / (1 - K). Ezt az ötletet Keynes dolgozta ki. A szorzója a nemzeti jövedelemnek a vonzott befektetésektől való függését mutatta - (К=DY/DI). A megnövekedett fogyasztási hajlandóságtól függő értékként vezették be. Ha figyelembe vesszük, hogy Y a nemzeti jövedelem, I a befektetés, C a fogyasztás és a fogyasztási hajlandóság, akkor a képlet a következő lesz: DY=DC + DI; DY=axDY+DI; DC=DY x a; DY=DI(1-a); DY / DI \u003d 1 / (1 - a) u003d K > 1, ha 0 < és < 1; K a befektetési szorzó.

hosszú távú befektetés
hosszú távú befektetés

Befektetési multiplikátor hatás

A bevétel növekedése és csökkenése jelentősebb lesz, ha a változásokat beruházás okozza. Ezzel az eredménnyel találkozhatunk egy számpéldán keresztül. Tegyük fel, hogy kezdetben a beruházások volumene (I0) 100 (milliárd rubel), és a fogyasztási függvény a következő képletben jelenik meg: С=20 + 0,6 x Y. Normál állapotban az egyenlet így néz ki: Y0=20 + 0, 6Y x 0 + 100. Vagyis Y0=300 (milliárd rubel).

Ha a kezdeti betét összege 140-re (I1) emelkedik, az egyenlet a következő lesz: Y1=20 + 0,6 x Y1 + 140. Így Y1=400 (milliárd rubel). Arra lehet következtetni, hogy növekedésük 40 milliárd rubel. a bevétel 100 milliárd rubel növekedéséhez vezetett. Ezt a jelenséget befektetési multiplikátor hatásnak nevezik.

Befektetések: befektetési szorzó

A teljes kiadás egyik összetevője azberuházások. Leggyakrabban a társadalom reáltőkéjének növeléséhez való hozzájárulásként értik őket. Leggyakrabban hosszú távú befektetésekről van szó. A rájuk fordított nettó ráfordítás mértéke két fő tényezőtől függ. Az első a nettó nyereség várható mértéke, amelyet a vállalkozóknak a költségekből be kell szerezniük. A második tényező a kamatláb.

A befektetési termékeket előállító vállalkozók több bevételhez jutnak a beruházás kezdeti növekedése esetén. A mutatók tanulmányozása során nem lesz nehéz meghatározni a szorzót.

befektetési szerkezet
befektetési szerkezet

Várható nettó haszonkulcs

A profit a befektetési kiadások motívuma. Vagyis a vállalkozó csak akkor vásárol, ha az várhatóan nyereséges lesz. Megfontolhat egy konkrét példát. Egy bútorműhely tulajdonosa új köszörűgépbe szeretne beruházni. Költsége 2000 rubel lesz, élettartama pedig 1 év. Növelni kell a műhely termelését, és ennek következtében a bevételt. Feltételezhetjük, hogy a nettó várható bevétel 2500, azaz a befektetési szorzó 2,5.

Reálkamat

A befektetéshez egy másik költségelem is társul. Ez a kamatláb, vagyis az az ár, amelyet egy vállalkozó fizet, ha kölcsönkéri a köszörűgép megvásárlásához szükséges pénzt. A befektetés akkor válik nyereségessé, ha a kamatláb alacsonyabb, mint a várható nettó hozam. Meg kell jegyezni, hogy jelentős szerepetnem a névleges, hanem a valós kamatlábat játssza.

befektetési multiplikátor hatása
befektetési multiplikátor hatása

A nemzeti jövedelem változása

A beruházás növelésével a beruházási szorzó megmutatja az egységre jutó nemzeti jövedelem változását. Keynes számításai szerint ez a mutató 2,5 az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság gazdasága esetében. Az egyszeri beruházás hatása addig tart, amíg a hozzá kapcsolódó technológiai innováció ki nem merül. Emiatt a hosszú távú befektetések jövedelmezőbbek. Ha 0 < D < 1, akkor a szorzó meghaladja az 1-et, ami azt jelenti, hogy egyszeri növekedésük az állami bevétel növekedéséhez vezet.

A bevételek változását nem a megtakarítások, hanem a befektetések okozzák. Keynes bemutatta, hogyan keletkeznek megtakarítások a szükséges befektetési szint eléréséhez. Ezt az eljárást szorzók segítségével hajtják végre. A tudós a vállalkozónak a berendezések vásárlásával kapcsolatos összes költségét a termelési költségeknek tulajdonította. Ebben az esetben ki kell számítani a tőke ideális hatékonyságát, valamint ki kell számítani a profitot. A beruházások szerkezete ebben az esetben nem kis jelentőséggel bír. Ez annak köszönhető, hogy a vállalkozó hosszú ideig reméli, hogy tőkéjéből profitot termelhet.

a beruházási szorzó az
a beruházási szorzó az

A kamatláb és hatása a befektetésre

Keynes az első javára dönti el a nyereség és a bérek arányát. A termelő akkor tudja eredményesen felhasználni a likvid pénzeszközöket, ha a kamatláb alacsonyabb, mint az elvárt hozamberuházás. A tudós a kamatlábat a likviditástól való megválásért fizetett fizetésként határozza meg. Véleménye szerint ez a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági állapot szubjektív megítélésén múlik. Ebben az esetben a befektetés elérhetőbbé válik, mivel likvid formában nő a tőkekínálat.

Ugyanakkor a pénz kibocsátása az árak emelkedését okozza, és csökkenti a likviditás növekedését, mivel vásárlóerejük csökken. A pénz iránti kereslet kellően alacsony kamat mellett korlátlanná válhat. Keynes tagadja, hogy a kamatláb hatására változhatna a befektetések szerkezete, ami szintén nem képes a vállalkozók beruházási terveit általában megváltoztatni.

befektetési szorzó képlete
befektetési szorzó képlete

A keynesi iskola tanulmányozza a befektetést, a befektetési szorzót, és gyakorlati ajánlásokat is készít. Ezek alapján jöttek létre a költségvetésből finanszírozott szociális programok, intézkedtek a jelentősebb közmunka megszervezéséről stb. A befektetési szorzó lehetővé teszi a hatékony kereslet fenntartását a gazdaság válsága esetén, és pozitív hatással van a gazdasági helyzet egészére is.

Ajánlott: