A lízingdíjak kiszámításának módszertana
A lízingdíjak kiszámításának módszertana

Videó: A lízingdíjak kiszámításának módszertana

Videó: A lízingdíjak kiszámításának módszertana
Videó: Így Nincs Több Reklám!!! #YouTube Premium Bemutató# 2024, November
Anonim

A "lízing" szó angol gyökerű. Lefordítva a kifejezés „bérleti díjat” jelent. A lízing a pénzügyi szolgáltatás egy fajtája, a hitelezés egy sajátos formája, amellyel a vállalkozások tárgyi eszközöket vagy magánszemélyek drága árut vásárolnak.

lízingdíjak kiszámítása
lízingdíjak kiszámítása

Az ügylet jellege

A szerződés értelmében a bérbeadó átvállalja a bérlő által meghatározott ingatlan tulajdonba vételének kötelezettségét. Az eladót a címzett határozza meg. A megszerzett ingatlan használati és ideiglenes birtokbavételi díj ellenében átszáll neki.

Az ilyen eljárást általában vállalkozási tevékenység keretében hajtják végre. Január 1-től. 2011 A lízing fogyasztó is lehet.

A szerződés előírhatja, hogy az eladót és az ingatlant a bérbeadó választja ki. Ebben az esetben a bérlő lehet az értéktárgy tulajdonosa.

Nüanszok

A különböző államok törvényei eltérően értelmezik a lízing adójogi következményeit. Például az Orosz Föderációban egy ilyen lízing lehetővé teszi az amortizáció gyorsított módszerrel történő kiszámítását. Istörvény rendelkezik az áfalevonás időzítésének újraelosztásáról.

A lízing lényegében egy hosszú távú lízing, amelyet ingatlanvásárlás követ. Az Orosz Föderáció által ratifikált UNIDROIT Egyezmény nem rendelkezik kötelező visszaváltási jogról, csak bérleti díj megengedett.

A szerződés tárgya

Ezek nem fogyasztható tárgyak. Köztük például építmények, épületek, berendezések, járművek, egyéb ingatlanok.

Telektelek, forgalomban tiltott vagy korlátozott tárgyak nem képezhetik ilyen bérlet tárgyát.

A lízing tárgya, amelyet a kedvezményezettnek ideiglenes használatra és birtoklásra adott, a lízingbeadó tulajdonának minősül. A szerződés alapján átruházott tárgyak az ügyletben részt vevő valamelyik fél mérlegében az ő megállapodásukkal kerülnek elszámolásra.

A lízing tárgya egy adott profilcsoporthoz tartozik. Az egyik vagy másik kategóriába való tartozás meghatározza a tranzakció kockázatát.

Osztályozás

A lízing típusai a létesítmény hasznos élettartamától és a szerződés gazdasági tartalmától függően változnak. A bérleti díj összege:

  • Pénzügyi. A szerződés időtartama hasonló a hasznos élettartamhoz. Általában a megállapodás végén a tétel maradványértéke megközelíti a nullát. Ebben az esetben a tárgy felár nélkül a címzett tulajdonába kerülhet. A pénzügyi lízing a célzott források vonzásának egyik módja.
  • Működőképes. A szerződés érvényességi ideje lényegesen rövidebb, mint a hasznos működés időtartama. Általános szabály, hogy a megállapodás tárgya már vagyona bérlő rendelkezésére áll. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nincs eladó (harmadik fél) a tranzakcióban. A szerződés lejártát követően a tárgy vagy visszakerül a lízingbeadóhoz és újra bérbe adható, vagy a lízingbevevő visszaváltja azt a fennmaradó piaci áron. Ez utóbbi lehetőség inkább a szabály alóli kivételnek tekinthető. Az operatív lízing bérleti díja magasabb lehet, mint a pénzügyi lízingé.

A visszaváltható lízinget külön kell figyelembe venni. Lényege, hogy az ingatlan eladója egyben a bérlő is. A visszlízing felfogható úgy, mint hitelforrások megszerzése a termelési eszközök biztosítéka ellenében, és további gazdasági előnyök kivonása az adókülönbözetből.

útmutató a lízingdíjak kiszámításához
útmutató a lízingdíjak kiszámításához

Fizetési ütemezések

A fő lehetőségek a következők:

  • Regresszív. Ez a menetrend előírja, hogy a havi összeg csökken a bérlet időtartama alatt.
  • Járadék. Ebben az esetben az összeg változatlan marad.
  • Szezonális. Ebben az esetben az ütemezés a bérlő tevékenységének szezonalitásától függ.

A pénzügyi lízinget a Polgári Törvénykönyv 665. és 666. cikke, a 164. sz. szövetségi törvény rendelkezései és egyéb rendelkezések szabályozzák.

Az üzlet alapvető feltételei

A szerződésnek tartalmaznia kell a következő záradékokat:

  1. Az üzlet tárgya.
  2. Az ingatlan eladója és hogy az ő választását a bérlő hozza meg.
  3. Időtartam
  4. Költség (kifizetések értéke).

A távollétébenezen feltételek közül a szerződés meg nem kötöttnek minősül.

Lízingfizetések

Ezek azok az összegek, amelyeket a bérbeadónak vonnak le a bérlő által a szerződés tárgyát képező ingatlan használati jogáért.

A lízingfizetések összegének kiszámításakor a következőket veszik figyelembe:

  • A tárgy értékcsökkenése a szerződés teljes időtartamára.
  • A lízingbeadó fizetésének kompenzációja az általa felhasznált hitelalapért.
  • A bérbeadó által a szerződésben meghatározott többletszolgáltatásokért átut alt összegek.
  • Jutalék.
  • A visszaváltandó tárgy költsége, ha a szerződés megfelelő eljárást és eljárást ír elő ennek az árnak a lízingfizetés részeként történő részletfizetésére.

Az ügyletben részt vevő felek a szerződés aláírásakor meghatározzák a levonások végösszegét, a számítás módját és formáját, a fizetés gyakoriságát és a fizetés módját.

A kifizetés történhet készpénzben, kompenzációban vagy vegyes formában. A szolgáltatások vagy termékek költségét a második módszerben a törvény előírásai alapján határozzák meg.

A lízingdíj kiszámításának módszerei

A megállapodás megkötésekor a felek az alábbi felhalmozási lehetőségek közül választhatnak:

  1. Rögzített végösszeggel. A lízingdíj kiszámításának ez a módszertana magában foglalja az összeg egyenlő részeinek szétosztását a megállapodás időtartama alatt meghatározott időszakokra.
  2. Előre. Ebben az esetben a bérlő előzetes összeget fizet a bérbeadónak. Méretét a felek határozzák meg. A többit kiszámoljuk ésa szerződés időtartama alatt ugyanúgy fizetendő, mint a fix összegű lízingdíjak kiszámításakor.
  3. Minimális levonások. Ebben az esetben a végösszeg magában foglalja az ingatlan értékcsökkenésének összegét a szerződés teljes időtartamára, a kölcsönzött források felhasználásának kifizetését, a jutalékot, valamint a szerződésben részes felek által váll alt többletszolgáltatások díját, valamint az a megvásárolandó ingatlan (ha az ügyletben részt vevő felek megállapították).

Nézzük tovább, hogyan történik a lízingdíjak kiszámítása számítási példákkal.

a lízingdíjak költségének kiszámítása
a lízingdíjak költségének kiszámítása

Általános számítási szabályok

A lízingbeadó tartozásának csökkentése a kölcsönzött források felhasználásáért fizetendő fizetés csökkenéséhez vezet. Ezenkívül a jutalék mértéke csökken, ha mértékét a lízingtárgy fennálló értékének százalékában határozzák meg. Ebben a tekintetben a lízingdíjakat a következő séma szerint célszerű kiszámítani:

  1. Az összegek a szerződésben lefedett évekre vonatkoznak.
  2. A kifizetések teljes összege a szerződés teljes időtartamára kerül meghatározásra. Ehhez az évek szerint meghatározott összegeket összeadjuk.
  3. A hozzájárulások összege a felek által választott gyakoriság, a lízingdíj számítási módszere és fizetési módja alapján kerül kiszámításra.

Operatív lízing esetén, ha a szerződés időtartama egy évnél rövidebb, a levonások összege hónaponként kerül meghatározásra. Az algoritmus részletes leírása a számítás módszertani ajánlásaiban találhatólízingdíjak.

Számlarendszer

A gyakorlatban a következő képletet használják a lízingdíjak kiszámításához:

OP=PC + AO + DU + KV + áfa, amelyben:

  • OP – teljes kifizetés.
  • PC – A kölcsönzött pénzeszközök felhasználási díja.
  • AO – értékcsökkenés.
  • DU – további fizetés. szolgáltatások.
  • CF - díjazás egy objektum rendelkezésre bocsátásáért.
  • ÁFA - adó a kiv. költség.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ha a lízingbevevő kisvállalkozás, akkor az áfát a lízingdíjak teljes összegének számítása nem tartalmazza.

Amortizációs költségek

Meghatározásukhoz a következő képletet használjuk:

AO=BS x Be / 100, amelyben:

  • Be – értékcsökkenési kulcs.
  • BS – könyv szerinti érték.

A lízingdíjak kiszámításakor a könyv szerinti érték meghatározása a számviteli szabályok szerint történik.

Az ügyletben részt vevők jogosultak a gyorsított értékcsökkenési módszer alkalmazására legfeljebb 2 egység együtthatóval.

A hitelalap felhasználásának díja

A lízingtárgy vásárlására felvett kölcsön felhasználásának fizetési összegének meghatározásához a következő egyenletet használjuk a lízingdíjak kiszámításakor:

PC=St x KR / 100, amelyben:

  • KR - kölcsön összege.
  • St – hitelkamatláb.

Ez azt feltételezi, hogy minden számlázási évben a PC mutató korrelál az aktuális időszakban fennálló kintlévőség átlagos éves értékével vagy az objektum átlagos éves maradványárával:

Krtek=K x (Osnach + OScon) / 2, ahol:

  • KRTek - tárgy vásárlására felhasznált pénzeszközök jóváírása, melynek használatáért az aktuális időszakban kell fizetni.
  • OSnach és OScon - az ingatlan becsült maradványára az időszak elején, illetve végén.
  • K - együttható, amely figyelembe veszi a kölcsönnek az objektum összköltségében való részesedését. Ha csak hitelalapot használnak fel ingatlanszerzésre, akkor az együtthatót eggyel egyenlőnek vesszük.
képlet a lízingdíjak kiszámításához
képlet a lízingdíjak kiszámításához

Bizottság

A lízingszerződés alapján történő kifizetések kiszámításakor a díjazás a következők százalékában határozható meg:

  • egy tárgy átlagos éves maradványára;
  • a tranzakció tárgyának könyv szerinti értéke.

Ettől függően a megfelelő egyenlet kerül felhasználásra. A lízingdíjak kiszámításakor a díjazás az alábbiak szerint határozható meg:

CV=BS x p, ahol:

  • BS – könyv szerinti érték;
  • r – jutalom mértéke.

Használhatja ezt az egyenletet is:

KV=Sv / 100 x (OSnach + OScon) / 2, amelyben:

  • Sv – jutalom mértéke.
  • OSnach és OScon - az objektum fennmaradó ára az időszak elején és végén.

További szolgáltatások

Lízingtörlesztések számításánál pótbefizetés. a bérbeadó szolgáltatásai a tárgyévben a következők:

DUt=(P + … Pn) / T, ahol:

  • Р… Pn – az ügyletben részt vevő felek által meghatározott szolgáltatások bérbeadó költségei (egyenként külön-külön).
  • T a megállapodás érvényességi ideje.

ÁFA elhatárolás

A lízingdíj kiszámításának általános eljárása esetén az adó meghatározása a következőképpen történik:

NDStack=Wtek x ST / 100, ahol:

  • NDStack – az aktuális évi levonások összege.
  • Vtech – a tranzakcióból származó bevétel összege a számlázási időszakban.
  • ST – adókulcs.

A bevételt a következő képlet határozza meg:

Vtek=KVtek + PKtek + AOtek + DUtek.

Figyelembe kell venni, hogy a bevételt generáló elemek összetételét az áfa és az adóalap meghatározására vonatkozó szabályok határozzák meg.

lízingfizetések számítása számítási példákkal
lízingfizetések számítása számítási példákkal

Összegek kiszámítása egyenlő arányban történő levonáskor

Ha a felek éves fizetésről rendelkeztek, akkor a lízingdíj kiszámítása a következő:

LPg=OP / T, ahol:

  • LPG - a hozzájárulás összege évente.
  • OP – teljes kifizetés.
  • T a megállapodás időtartama.

Ha a felek negyedéves fizetést állapítottak meg, a számításhoz a következő képletet alkalmazzák:

LPK=OP / T / 4

A havi lízingdíjak összegének kiszámítása a következő:

LM=OP / T / 12

Tényleges árfolyam

A lízingprojekt valós árát jelenti. Az effektív kamatláb a bérlőt terhelő költségekből alakul ki. Vegyünk egy példát. Kezdeti adatok:

  • Egy állampolgár úgy döntött, hogy vesz egy drága autót 2,8 millió rubelért.
  • A vevőnek mindössze 280 ezer rubelje van, ami az előleg 10%-a.
  • A szerződés 10 évre szól.
  • Havonta 100 000 rubelt kell fizetnie.
  • A felértékelődés mértéke 9,52%.
  • A teljes kifizetés 3,6 millió RUB
  • A törlesztés járadékos módon történik.

Az első részlet teljesítése után a fennmaradó összegre a felértékelődési kulcsot alkalmazzuk: 2,8 millió - 280 ezer=2,52 millió Ez az összeg egy lízingcégtől felvett valódi kölcsön.

A lízingdíjakat jobb Excelben kiszámítani. A következő számítási modellt használhatja:

Hatékony mérték (havi bérleti díj; -havi fizetés összege (a "-" jelet hiba nélkül kell a mutató elé tenni); teljes tartozás).

Az értékeket a képletmezőkbe kell beírni:

Tényleges árfolyam (36; -100 000; 2 520 000)

Az eredmény havi 2,07% lesz. és 24,85% évente.

Az operatív lízingszerződés szerinti összeg elhatárolása

A kezdeti adatok a következők:

  • Az objektum ára 72 millió rubel.
  • Szerződés időtartama - 2 év
  • Amortizációs kulcs - 10%/év
  • Hitelkamat - 50%/év.
  • Jutalék - 12%/év.
  • A kiegészítő szolgáltatásokért fizetendő összeg 4 millió rubel. (beleértve: tanácsadási szolgáltatások a létesítmény üzemeltetéséhez - 1,5 millió rubel, utazási költségek - 500 ezer rubel, alkalmazottak képzése - 2 millió rubel).
  • Az összegeket egyenlő részletekben fizetik ki minden negyedév első hónapjának első napján.
  • ÁFA - 20%.

Egy tárgy átlagos éves értéke (millió rubelben)

Évek St-tárgy az év elején Amortizációs költségek Tárgyérték az év végére Átlagos éves ingatlanár
1 72 7, 2 64, 8 68, 4
2 64, 8 57, 6 61, 2

Határozza meg a teljes összeget évenként (millió rubelben).

1 év:

  • PC=50 x 68, 4/100=34, 2.
  • AO=10 x 72, 0/100=7, 2.
  • Q=12 x 68, 4/100=8, 208.
  • B=2, 0 + 34, 2 + 7, 2 + 8, 208=51, 608.
  • DU=4/2=2.
  • ÁFA=20 x 51, 608 /100=10, 3216.
  • OP=2, 0 + 7, 2 + 10, 3216 + 34, 2 + 8, 208=61, 9296.

2. év:

  • CV=12 x 61, 2/100=7, 344.
  • PC=50 x 61, 2/100=30, 6.
  • AO=10 x 72, 0/100=7, 2.
  • DU=4 /2=2.
  • B=2, 0 + 7, 2 + 30, 6 + 7, 344=47, 144.
  • ÁFA=20 x 47, 144 / 100=9, 4288.
  • OP=9, 4288 + 7, 344 + 7, 2 + 30, 6 + 2, 0=56, 6328.

Teljes érték:

56, 6328 + 61, 9296=118, 5624

Hozzájárulások - 14, 8203:

118, 5624 / 2 / 4

a lízingdíjak kiszámításának módszerei
a lízingdíjak kiszámításának módszerei

Pénzügyi lízingösszegek meghatározása teljes értékcsökkenéssel

Kiinduló adatok:

  • Az objektum ára 160 millió rubel.
  • A megállapodás 10 évre szól.
  • Amortizációs kulcs - 10% évente.
  • Hitelkamat - 40% évente.
  • Jutalék – évi 10%.
  • Hitelforrások - 160 millió rubel.
  • További szolgáltatások – 9,6 millió RUB
  • A hozzájárulásokat az első évtől évente, egyenlő részletekben vonják le.
  • ÁFA - 20%.

Egy tárgy átlagos éves értéke (millió rubel)

Év Az objektum értéke az év elején Amortizációs költségek Az objektum értéke az év végén Átlagos éves ár
1 160 16 144 151
2 144 128 136
3 128 112 120
4 112 96 104
5 96 80 88
6 80 64 72
7 64 48 56
8 48 32 40
9 32 16 24
10 16 0 8

Határozza meg a teljes összeget millió rubelben.

1 év:

  • AO=10 x 160 / 100=16.
  • DN=9, 6/10=0, 96.
  • PC=40 x 152 /100=60, 8.
  • CV=10 x 152 / 100=15, 2.
  • B=15, 2 + 0, 96 + 16 + 60, 8=92, 96.
  • ÁFA=20 x 92, 96 / 100=18, 592.
  • OP=16 + 18, 592 + 60, 8 + 0, 96 + 15, 2=111, 552.

2. év:

  • DN=9, 6/10=0, 96.
  • AO=10 x 160 / 100=16, 0.
  • CV=10 x 136 / 100=13, 6.
  • PC=40 x 136 / 100=54, 4.
  • B=13, 6 + 0, 96 + 16 + 54, 4=84, 96.
  • ÁFA=20 x 84, 96 / 100=16, 992.
  • LM=54, 4 + 16, 992 + 16 + 0, 96 + 13, 6=101, 952.

Hasonló módon történik a 3-10 évre vonatkozó számítás. Ennek eredményeként a hozzájárulások összege (millió rubelben) - 68 352 (683, 52 / 10).

Az ügylet gazdasági megvalósíthatósága

A tárgyi eszközök lízingszerződés keretében történő vásárlása lehetővé teszi a társaság számára az adóterhek csökkentését. Így a kifizetések csökkentik a jövedelemadó alapját, mivel ráfordításként kerülnek elszámolásra. A 3-szoros szorzót alkalmazó gyorsított értékcsökkenési leírás lehetővé teszi az ingatlanok levonási alapjának és a jövedelemadó további csökkentését.

A lízingszerződés szerinti áfaáramlás megfelelő tervezésével bizonyos esetekben további előnyökhöz juthat.

Külön-külön is érdemes megfontolni a visszlízinget, amelyben a bérlő egyben a tárgy eladója is. Egy vállalkozás tehát olyan ingatlant bérel, amely eredetileg hozzá tartozott. Visszabérléskor 2 szerződés jön létre: 1 - adásvételről, 2 - az objektum lízingbe történő átadásáról.

Ez az eljárás nem tartalmaz változtatásokat a gyártási folyamatban. A visszaváltható lízing egy olyan vállalkozás működőtőke-hiányának fedezésére szolgál, amely egyúttal pénzt is kap az „eladott” ingatlanokért. A szakértők az ilyen ügyletet a fedezett kölcsön nyújtásával hasonlítják össze. De visszlízing esetén a szerződés szerinti költségek alacsonyabbak, mint egy bankban.

a lízingdíjak teljes összegének kiszámítása
a lízingdíjak teljes összegének kiszámítása

Extra

A hazai gyakorlatban az a szokás, hogy a felértékelődés mértékét a szerződésben határozzák meg. Általában éves %-nak számít. Az arány a kifizetések teljes összege és az objektum költsége közötti különbözetként kerül kiszámításra, éves díjra csökkentve, figyelembe véve a szerződés időtartamát.

A lízingműveletek eredményességének értékelése a fizetési szerkezet és a gazdasági eredmények elemzése során végezhető el. Ehhez a fizetést a rendszer részekre bontja:

LP=tőketartozás + (hitel% + ingatlanadó + járulékos költségek) x 1, 18 (áfa).

A vállalat erőforrásainak valós költségét csökkenti a lízingkonstrukció igénybevételéből származó megtakarítás. Figyelembe kell azonban venni, hogy a lízing lejártakor a cég nem von le ingatlanadót, mivel az eszköz nulla értéken kerül átadásra.

Ezen túlmenően, ha saját vagy hitelkeretből vásárol operációs rendszert, a vállalat az adásvételi szerződés alapján levonja az árból az áfát. Lízing esetén a befizetések teljes összege után adót számítanak fel.

Mint a számítások azt mutatják, az ingatlanszerzés lízingmodellje sokkal jövedelmezőbb, mint a szokásos módon, banki struktúrán keresztül történő hitelezés. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy használata a tranzakció összegére korlátozódik. Minél magasabb, annál nagyobb a gazdasági haszon.

Ajánlott: