Miből készül a pala, és káros-e?

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A pala felhasználása során, így vagy úgy, vitába kell keveredni azzal kapcsolatban, hogy miből készül a pala, és káros-e az egészségre. Ennek megfelelően ki kell találnia, hogyan lehet megszüntetni vagy részben csökkenteni a károsodás kockázatát. Ennek a tetőfedő anyagnak a károsodása jól ismert vitatéma az építőipari fórumokon az interneten. Ebben a tekintetben hasznos lesz kipontozni az i-t, és megérteni, hogy a pala valóban káros-e, vagy ez csak egy mítosz.

Háttörténet

A természetes pala lapos palát nagyon régóta használták, mindenesetre a középkorban vizsgálathoz vezetett. Letakarták a házakat, védve magukat a hótól, esőtől és széltől. A nemesi épülettulajdonosok kopásállónak és kényelmesnek tartották a palat. A 20. században a természetes pala helyett egy megfizethetőbb megjelenés jelent meg - az azbesztcement pala, amely rövid időn belül először hódította meg az európai piacot,majd belföldi.

L. Gatchek Ausztriából érkezett mérnök találta ki, hogy miből készítsen palát, és szabadalmaztatta ezt a gyártási technológiát (azbesztcementből). Segítségével 1902-ben egyedi cég alakult, amely palagyártással foglalkozott. Hihetetlen gyorsasággal „áradt” az ipar a franciákhoz, olaszokhoz és csehekhez. 1908-ban az építőanyag-gyártás a hazai piacot is meghódította.

A kibontakozó verseny hozzájárult az azbesztcement lemezek árának fokozatos csökkenéséhez és az építők körében a kereslet növekedéséhez hosszú ideig. Egyébként eleinte az azbesztcement lemezeket "Eternite"-nek hívták, ami azt jelenti, hogy "örök". Ennek a tetőfedő anyagnak a segítségével megoldódtak a tetőfedéssel kapcsolatos nehézségek. Az épületek lerombolása során a palát leszerelték és más házakba költöztették.

Az első hazai pala

A posztszovjet térben az építőanyagokat 1908-ban kezdték el gyártani. A gyártást hivatalosan is elindították a Bryansk közelében található Fokino faluban. A bevonatok gyártása gyorsan népszerűvé vált, mivel Oroszország rendelkezik a bolygó legnagyobb anyagkészletével, amelyből a Szovjetunióban pala készült. Így már a második világháború előtt 6 gyár jelent meg a Don-i Rosztovban, Voszkresenszkben, Kramatorszkban, Szuhoj Lugában, Novorosszijszkban és Volszkban.

Az ellenségeskedés időszakában néhány vállalkozást keletre szállítottak. A legtöbb gyár megsemmisült a háború alatt, miután nem építették újjá.

A 60-as évekbenlett a fő építőanyag - szinte minden épület akkoriban látható pala. A tetők burkolása mellett burkolásra, valamint kerítésépítésre is használtak lemezeket. Abban az időben számos új vállalkozás nyílt meg. De a krizotilcement lemezek gyártása hirtelen visszaesett a peresztrojka idején. A Szovjetunió felosztását követően az 58 gyárból csak 28 maradt működőképes, és néhányuk akaratlanul is csökkentette a választékot.

Hazai pala összetétele

A tetőfedő anyag teljes technológiai neve a GOST szerint - azbesztcement hullám vagy lapos lapok. Ebből következtethetünk összetételére. Miből készül a pala? A gyártáshoz 3 komponenst használnak: azbesztszálakat, cementet és vizet. A tetőfedő anyagban lévő azbesztszálak olyan összetevők, amelyek egyes emberek szerint károsak, sőt veszélyesek az emberi egészségre.

Palatípusok

Az azbesztcement lemezekre hatalmas kereslet volt a szovjet korszakban. Hogy miből készült akkoriban a pala, azt fentebb leírtuk. Érdemes megjegyezni, hogy korábban kizárólag szürke színben készült, ma azonban különböző színű anyagok találkoznak. Úgy állítják elő, hogy a keveréket speciális edényekbe öntik, amelyekben a tetőfedő anyag megbízható, erős formát ér el.

A FÁK-országokban a legtöbb építő még mindig a palát tartja a legjobb tetőfedő anyagnak. Manapság az építőanyag-piacon különböző típusú pala található.

Seven Wave Slate

Termék 7 hullámgal a borítón. A lapon a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:

• hosszú - 1 m 75 cm,
• vastagság - 5,8 mm,
• szélesség 98 cm,
• súly - 23,2 kg.

Ennek a palanak a lerakásához speciális szögeket vagy ragasztóhabarcsot használnak. Egy hullám lépése a termék szabványos paramétereivel 15 cm, magassága 4 cm. Az utolsó (extrém) hullám valamivel kisebb, mint a többi, de ez a jellemző nem sérti a GOST követelményeit.

Nyolc hullám pala

A tetőfedő anyagok gyártására vonatkozó szabványokat a GOST 30340-95 határozza meg. A deklarált részletek miatt könnyű megkülönböztetni a fikciót az eredetitől. Egy lap hossza 1 m 75 cm, szélessége 1 m 13 cm, vastagsága 5,8 mm és tömege 26,1 kg. Egy hullám lépése leggyakrabban 15 cm, magassága 4 cm.

Puha pala

Európa fejlett országaiban viszonylag nemrég kezdték el gyártani. Az ilyen típusú pala környezetbarát, mind az emberre, mind a környezetre nézve. Miből készül a puha pala? Az a tény, hogy a készítmény természetes ásványi anyagokat tartalmaz. A bevonóanyag fő összetevője egy bitumen alapú anyaggal impregnált ásványi szál. Könnyű, élettartama pedig meglehetősen lenyűgöző.

Fémpala

A hullám fémpala fő alkotóeleme a horganyzott acél. Az innovatív technológiáknak köszönhetően nyomás alá kerül, ezáltalhullámos formát adva neki. Ilyen bevonat látható a nagy ipari épületek tetején.

Síktábla

Miből készül a lapos pala? Ennek a tetőfedő anyagnak az összetétele nem különbözik más típusú anyagoktól. A fő összetevők azbeszt és cement keverék. Az ilyen palát felhőkarcolók, vidéki házak és még közönséges melléképületek építésére is használják. A palát gyakran azbesztcement keverékként értik, amelyet hullám alakúra formálnak, de most már könnyen találhat más típusú tetőfedő anyagot is. Csak azok az alkatrészek maradnak változatlanok, amelyekből a lapospala készül.

Palaveszély. Mítosz vagy igazság?

Sokan arra gondolva, hogy miből készül a pala, és hogy káros-e, azzal érvelnek, hogy az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatása meglehetősen valós. Mások ezt egy újabb mítosznak tartják, amelyet a drágább tetőfedő építőanyagok gyártói találtak ki. Folyamatos viták vannak ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ahol mindkét oldal a saját álláspontját próbálja bizonyítani. Bármilyen meglepőnek tűnik, részben mindkét félnek igaza van.

Szóval miből készül a pala? Az emberi szervezetre gyakorolt hatás tudományosan bizonyított? Az a tény, hogy a kiindulási oldat összekeverésekor a közvélemény szerint egy káros elemet, nevezetesen azbesztszálakat tartalmaznak. Rákkeltő anyagok forrásának tekintik, amelyek az emberi szervezetbe jutva súlyos betegségekhez vezethetnek.

Azonban van egy figyelmeztetés, mégpedig az, hogy nem minden fajaz azbesztszálak veszélyesek. A lényeg az, hogy a finom szálakból álló elasztikus anyag, amely ásványi anyag, 2 fő kategóriába sorolható:

1. A krizotil ellenáll a lúgoknak, de savban lebomlik.
2. Amfibol – nehezen reagál a sav hatására, de lúggá bomlik.

A fentiekből arra a következtetésre juthatunk, hogy az élő szervezetekre az azbeszt második kategóriája számít a legkárosabbnak, de az európai országokban a krizotil-azbeszt hiánya miatt ezt használták palagyártáshoz. A Szovjetunió összeomlása után a helyzet megfordult. A tetőfedő lemezek gyártása során ma krizotil-azbesztet használnak, ami kevésbé káros az emberi egészségre.

A közelmúltban a kutatók megállapították, hogy az amfibol azbeszt veszélyes az emberi szervezetre, ezért betiltották az azbeszttartalmú építőanyagok, köztük a pala használatát.

Mit mondanak a szakértők?

Sok kutató azt állítja, hogy az azbesztből és cementből készült tetőfedő anyagok ártalmassága "elvetemült". Valójában az az álláspontjuk, hogy egy megbízható palalapot nem szabad eldobni. Csak a gyárak dolgozóit kell megvédeni a személyi biztonsághoz szükséges eszközök megadásával.

Ugyanez vonatkozik az építőiparban dolgozókra, akik palalemezeket vágnak, és háztartási mesteremberekre, akik személyesen rakják le a tetőt vagy építenek kerítést azbesztcement lemezekből. Nem szabad elfelejteni, hogy bea bevonat fűrészelése, törése vagy zúzása során az azbesztszálak elemei szárnyalni kezdenek a levegőben, amelyek légzés közben behatolhatnak a tüdőbe.

A „veszélyes” tetőépítőanyag melletti implicit bizonyíték az a tény, hogy erősítőszálak is szerepelnek a mai azbesztmentes bevonattípusokban:

• polietilén;
• cellulóz;
• polipropilén;
• szén és így tovább.

Következtetés

Úgy gondolják, hogy csak az azbesztpor veszélyes, amely a palalemezek vágása vagy mechanikai sérülése során keletkezik. Ha csak a tetőn vagy telken fekszenek, akkor semmi bántódásuk nem esik. E rendkívül keresett tetőfedő anyag védelmezői szerint a pala káros hatásairól szóló hírverés csak azért történik, hogy az azbesztmentes anyagokat népszerűbbé tegyék az építőiparban.