Kereslet: keresleti görbe. Aggregált keresleti görbe. keresleti görbe diagram

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A nemzetgazdaság rendkívül mobil, és hatással van rá a tőke, a munkaerő-források változása, valamint a tudományos és technológiai fejlődés. De néha a cégek nem tudják eladni a teljes termelési mennyiséget, ami a termelés lassulásához és a GDP csökkenéséhez vezet. Ez az aggregált kereslet-kínálat közgazdasági modelljével magyarázható. Ez a modell választ ad arra a kérdésre, hogy miért ingadoznak az árak, mi határozza meg a tényleges nemzeti termelést, miért hirtelen változások stb. bemutatják.

Mi az a kereslet?

Az "aggregált kereslet" fogalma a nemzetgazdaság összes olyan végtermékét foglalja össze, amelyre az ország piacain bizonyos feltételek mellett, egy adott időszakban kereslet van. Szemantikai tartalmilag ez a fogalom hasonló a bruttó nemzetiheztermék. Értéke a Fisher-képlet segítségével határozható meg:

MV=PQ, hol:

• M – teljes pénzkínálat;
• V – forgalmi ráta;
• P – a nyersanyagárak átlagos szintje;
• Q a teljes árusúly az ország piacain.

De ugyanakkor vannak különbségek a következő kategóriák között:

1. GNP az évre, az aggregált kereslet - bármely időszakra kerül meghatározásra.
2. GNP a szolgáltatásokat és az árukat tartalmazza, míg a kereslet a valódi termékeket.
3. A GNP egy adott állam vállalatainak tevékenységének eredménye. Az összesített kereslet tárgyai a következők:

• ország lakossága - fogyasztási cikkek iránti kereslet (C);
• vállalatok - befektetési kereslet (I);
• kormányzat közbeszerzési rendszeren keresztül (G);
• nettó export – kormányzati export mínusz import (Xn).

Az aggregált kereslet (AD) kiszámításának képlete a következőképpen fog kinézni:

AD=C + I + G + e.

Mit mutat a keresleti görbe?

Az összesített keresletet grafikonon is megjelenítheti. A keresleti görbe (AD) az y tengelyen az árszintet (P), az abszcisszán pedig a valós (bázisidőszaki árakban) terméket mutatja.

Ez a diagram a kormányok, vállalatok, magánszemélyek és külföldi országok kiadásainak ingadozásait szemlélteti, amelyeket az árszínvonal változásai okoznak. Az aggregált keresleti görbe az áruk iránti kereslet csökkenő tendenciáját mutatja az árak emelkedésével. És eza csökkenés a gazdasági élet abszolút minden területét érinti: a beruházásokat, a fogyasztást, az exportot (nettó) és a kormányzati kiadásokat.

A keresletet befolyásoló ártényezők

Az AD görbe grafikonját elemezve észrevehető annak csökkenő karaktere, amit a következő hatások magyaráznak:

1. Kamatláb. Állandó feltételek mellett minél magasabb a ráta, annál kisebb az aggregált kereslet volumene. Ennek a mutatónak a magas értéke csökkenti a hitelfelvételt és ennek megfelelően a vásárlásokat. A keresleti görbe alacsony rátától való változása megfordul, és a gazdaság élénkül.
2. Vásárlások importálása (nemzeti valutaárfolyam). A nemzeti valuta relatív értékének csökkenése az országban előállított áruk költségének csökkenéséhez vezet. Így növekszik a világpiaci versenyképességük, növekszik az export, és ennek következtében az aggregált kereslet is. A keresleti görbe meredekségét változtatja.
3. Igazi gazdagság. Az emelkedő árak a pénz belső értékének csökkenéséhez vezetnek mind papír, mind pedig felhalmozott ekvivalens formában. A csökkenő árak éppen ellenkezőleg, növelik a vásárlóerőt, és az emberek, akiknek ugyanannyi pénzük van, gazdagabbnak érzik magukat, és nő a kereslet.

Ezeknek az ösztönzőknek a kombinációja azt a tényt eredményezi, hogy a keresleti görbe meredeksége negatív. Ezek a tényezők ártényezők, hatásukat a nemzetgazdasági pénzkínálat állandósága mellett vesszük figyelembe.

Nem árbefolyásolás

A keresleti görbe eltolódásának formája a következő, és a háztartási kiadások változását befolyásoló tényezők okozhatják,üzlet és kormányzat.

Fogyasztási kiadások

• Fogyasztói jólét. A pénz és megfelelői tényleges értékének csökkenése serkenti a megtakarítási folyamatot. Ennek eredményeként a lakosság vásárlási aktivitása csökken, és a görbe balra tolódik (és fordítva).
• Fogyasztói előrejelzések és várakozások. Ha a fogyasztó a jövőben bevételnövekedést vár, akkor ma többet fog költeni (és fordítva).
• A fogyasztók „hiteltörténete”. A korábbi hitelvásárlásokból származó magas adósság arra kényszeríti Önt, hogy ma kevesebbet vásároljon, és pénzt takarítson meg meglévő hitelének törlesztésére. A piaci keresleti görbe ismét balra tolódik.
• Állami adók. A jövedelemadó kulcsának csökkenése a lakosság életszínvonalának emelkedését vonja maga után, és állandó árszint mellett növeli vásárlóerejét.

Befektetési költségek

Kamatláb. Amennyiben minden makrogazdasági feltétel változatlan, így az árszínvonal is, annak minden emelkedése a beruházási kiadások csökkentését kényszeríti ki, és ez szükségszerűen a kereslet csökkenéséhez vezet. A keresleti görbe ismét balra tolódik

• A befektetés várható megtérülése. A kedvező befektetési környezet és a jó előrejelzések a jövőbeni nyereség felhalmozására minden bizonnyal növelni fogják a készpénzinjekciók iránti keresletet. A menetrend ennek megfelelően fog működni. A keresleti görbe jobbra tolódik.
• Adónyomás. Minél nagyobb, annál alacsonyabb az alanyok profitjagazdasági tevékenység, amely erős ösztönzést jelent a beruházási kiadások és általában a kereslet csökkentésére.
• A többletkapacitás növekedése. Az a cég, amelyik nem működik teljes kapacitással, nem gondol semmiféle terjeszkedésre. Ha csökkennek a kapacitások, akkor ösztönözni fogják a területek növelését, új fiókok nyitását stb. Ennek a mutatónak a növekedése tehát csökkenti a befektetési termék iránti igényt, így az aggregált kereslet is csökken. A keresleti görbe balra tolódik.

Állami kiadások

Feltételezve, hogy az árak, a kamatok és az adófizetések változatlanok maradnak, az állami vásárlások növekedése az aggregált kereslet növekedéséhez vezet. Vagyis e gazdasági kategóriák közötti arány egyenesen arányos.

Exportálási költségek

Növekedésük a grafikon jobbra, balra csökkenéséhez vezet. Logikus, hogy az importtermékek beáramlásának csökkenése növeli a hazai termékek iránti keresletet. Az aggregált keresleti görbe is eltolódik a következő exporttal kapcsolatos mutatók hatására:

• Más országok nemzetgazdaságainak jövedelme. Minél nagyobb az importáló országok jövedelme, annál több árut fognak vásárolni. Ez növeli országunk nettó exportját és növeli az aggregált keresletet.
• Átváltási árfolyamok. A nemzeti árfolyamnak egy másik ország valutájával szembeni leértékelődése a belföldi import iránti kereslet csökkenéséhez és az ebbe az államba irányuló export növekedéséhez vezet. Ennek következtében a nettó export és az aggregált kereslet növekedni fog. Ez a folyamat természetesen hatással lesz a diagramra. A keresleti görbe jobbra tolódik.

A nemzetgazdaságok kölcsönös integrációja meglehetősen nagy. Éppen ezért ezeknek a makrogazdasági mutatóknak a változása számos kölcsönhatásban lévő rendszerben tükröződik.

A megtakarítások hatása

A keresleti görbe a nemzetgazdaság gazdasági folyamatainak grafikus ábrázolása. Eltolódását befolyásoló másik fontos tényező a megtakarítási határhajlandóság, amely a fogyasztás és a megtakarítási jövedelem megoszlásának mutatója.

Következtetésként hozzá kell tenni, hogy a keresleti görbe a jobbra vagy balra tolódása segítségével megmutatja a nem ártényezők összértékre gyakorolt hatását.

Mi az aggregált kínálat?

Az aggregált kínálat fogalma összefoglalja az ország piacain egy adott időszakban változatlan feltételek mellett kínált összes végterméket. Ez a mutató megegyezhet a GNP-vel, mivel a valós termelés teljes mennyiségét reprezentálja.

A makroökonómiában az aggregált kínálat ütemezése a foglalkoztatás szintjétől függően (alulfoglalkoztatottság, közeledő teljes és teljes munkaidős) három részből áll:

• Keynes-tartomány (vízszintes).
• Köztes tartomány (növekvő).
• Klasszikus tartomány (függőleges).

Három mondatrészlet

A kínálati görbe keynesi tartománya egy bizonyos árszint mellett vízszintes marad,jelezve, hogy a cégek ezen a szinten tetszőleges mennyiségű kibocsátást biztosítanak.

A grafika klasszikus összetevője (Intermediate Range) mindig függőleges. Jelzi az áruk kibocsátott mennyiségének állandóságát egy bizonyos ártartományban.

A köztes szakasz (Classical Range) a szabad termelési tényezők fokozatos bevonását jellemzi bizonyos határokig. További részvételük a költségeket, és ezáltal az árakat is növeli. A szolgáltatások és az áruk ára fokozatosan emelkedik a termelés lassabb növekedésének hátterében.

Nem árbefolyásolás

Minden nem ártényező, amely hatással van a fogyasztás szintjére, a következőkre oszlik:

1. Az erőforrások árának ingadozása:

• belső - a belső erőforrások mennyiségének növekedésével a kínálati görbe jobbra mozdul el;
• importárak – ezek csökkentése növeli az aggregált kínálatot (és fordítva).

2. Változások a jogállamiságban:

• Adózás és támogatások. A növekvő adónyomás növeli a termelési költségeket, ennek megfelelően csökkenti az aggregált kínálatot. A szubvenciók éppen ellenkezőleg, segítik az üzleti életbe való pénzügyi juttatásokat, és csökkentik a költségeket és növelik a kínálatot.
• Állami szabályozás. A túlzott kormányzati ellenőrzés megemeli a termelési költségeket, és balra tolja el a kínálati görbét.

Következtetések

A rövid távú makrogazdasági ingadozások tanulmányozásához aggregált kereslet-kínálati modellt használnak. Ennek az elméletnek a fő posztulátuma az, hogy a fogyasztási cikkek előállítási szintje, valamint az árak olyan módon változnak, hogy egyensúlyba kerüljön az aggregált kereslet és kínálat.

Ilyen körülmények között a keresleti görbe negatív meredekségű lesz. Ez a következő folyamatokat váltja ki:

1. A csökkenő árak a háztartások pénzügyi eszközeinek reálértékének növekedését okozzák, ami fogyasztásösztönző tényező.
2. Az alacsony árak csökkentik a pénzkeresletet, növelve a beruházási kiadásokat.
3. Az árszint csökkenése kamatcsökkenést vált ki. Ennek következménye a nemzeti valuta leértékelődése és a nettó export élénkülése.

Az aggregált kínálati görbe hosszú távon függőleges. A kínált szolgáltatások és áruk mennyisége ugyanis a gazdaság munkaerőtől, technológiától, tőkétől függ, nem pedig az általános árszínvon altól. A rövid távú görbe pozitív meredekségű.

Az „aggregált kereslet – aggregált fogyasztás” rendszer tanulmányozása nagy jelentőséggel bír a makrogazdasági folyamatok megértésében. Sok iskola azonban ellentmondásosan viszonyul ugyanazokhoz a tényekhez, és ugyanazon jelenségek eltérő értelmezése miatt nehéz lehet általános következtetésre jutni. A gazdaságpolitika típusa és az általa okozott következmények közvetlenül függenek a gazdasági és társadalmi folyamatok lefolyását közvetlenül befolyásoló emberek céljaitól és indítékaitól.