Egy dolgozóra jutó éves átlagos termelés

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-17 18:54

Az erőforrások hatékony felhasználása a termelési tervek teljesítését biztosító feltétel. Az elemzés céljából a szervezet személyzetét termelési és adminisztratív részre osztják. A név alapján egyértelmű, hogy az első csoportba a vállalkozás fő tevékenységével közvetlenül foglalkozó alkalmazottak tartoznak, a másodikba pedig az összes többi. Ezen csoportok mindegyikére kiszámítják az átlagos éves kibocsátást, és elemzik a munkaerő-felhasználás minőségét.

Alapfogalmak

A munkaerő-elemzés a munka termelékenységét vizsgálja. Megmutatja, hogy óránként hány termék készül (nap, hónap, év). Ennek a mutatónak a kiszámításához meg kell határoznia az átlagos éves termelést és a munkaintenzitást. Ezek képviselik legjobban a munka hatékonyságát. A termelékenység növekedése magasabb termelési mennyiségekhez ésbérmegtakarítás.

Erőforrások elérhetősége

A vállalkozásban foglalkoztatottak száma nagy jelentőséggel bír. A munkaerő-források rendelkezésre állásának elemzésekor a tényleges létszámot összevetik az előző időszak tervezett és mutatóival minden munkavállalói csoportra vonatkozóan. Pozitív tendencia, hogy az átlagos éves kibocsátás növekszik a foglalkoztatottak bármelyik csoportjának számának változása (csökkenése) hátterében.

A kisegítő személyzet létszámának csökkentése a berendezések beállításában és javításában részt vevők szakosodottságának növelésével, a gépesítés növelésével és a munkaerő javításával valósul meg.

A létszámot az iparági szabványok és az egyes funkciók ellátásához szükséges munkaidő ésszerű felhasználása határozza meg:

1. Dolgozók: H \u003d Munkaintenzitás: (Éves Munkaidő AlapSzabványoknak való megfelelési együttható).

2. Berendezésben dolgozók: N=Egységek számaEbben a szakaszban dolgozók számaTerhelési tényező.

Készségszint-elemzés

Az alkalmazottak számát szakterületenként összehasonlítjuk a standarddal. Az elemzés egy adott szakmában dolgozói többletet (hiányt) tár fel.

A képzettségi szint értékelése az egyes munkatípusok tarifakategóriáinak összegzésével történik. Ha a tényleges érték alacsonyabb a tervezettnél, ez a termékminőség romlását és a személyzet készségeinek fejlesztésének szükségességét jelzi. Az ellenkező helyzet arra utala dolgozóknak bónuszt kell fizetni a végzettségért.

A vezető tisztségviselőket ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a betöltött pozíció iskolai végzettségének. A munkavállaló képzettsége életkorától és tapasztalatától függ. Az elemzés során ezeket a paramétereket is figyelembe veszik. Kiszámításra kerül a felvett és nyugdíjas munkavállalók aránya, beleértve a negatív indokokat is. A következő lépésben a munkaidő felhasználását a következő algoritmus szerint elemezzük:

1. Névleges mód=365 nap – Hétvégék és ünnepnapok száma.

2. Privát mód \u003d Névleges mód – A munkából való távollét napjainak száma (szabadság, betegség, távollét, adminisztráció döntése stb.).

3. Hasznos munkaidő-alap \u003d Privát módMunkanap hossza – Leállások, szünetek, csökkentett órák száma.

Munkaidő elvesztése

Munkaidőalap (FRV) a foglalkoztatottak számának (H), az egy fő által évente ledolgozott napok átlagos számának (D) és a nap hosszának (T) szorzata. Ha az átlagos éves termelés a tervezett alatt van, akkor az időveszteség kiszámítása:

• Dp=(Df - Dp)NfTp - naponta.
• Tp=(Tf - Tp)DfBfH - óránként.

Az ilyen veszteségek okai lehetnek az adminisztráció engedélyével való távolmaradások, betegség, hiányzás, nyersanyaghiány miatti leállás vagy berendezés meghibásodása. Ezen okok mindegyikét részletesen elemezzük. A PDF növelésének tartaléka a munkaerőtől függő veszteségek csökkentésekollektív.

Az időveszteséget a visszautasított termékek gyártásával és javításával kapcsolatban külön számítjuk ki a következő algoritmus szerint:

- a dolgozók bérének részesedése a termelési költségekből;

- a fizetés összege a házassági költségben;

- a dolgozók bérének részesedése az önköltségi árból mínusz az anyagköltség;

- a házasság korrekciójában részt vevő munkavállalók bérének részesedése;

- átlagos órabér;

- a házasságkötéssel és a házasságkötéssel töltött idő.

Veszteségcsökkentés=IdőveszteségÁtlagos éves termelés.

A veszteségeket nem csak a termelés csökkenése, hanem a munkaintenzitás növekedése is kompenzálhatja.

Teljesítmény

Ez a mutató a legyártott (eladott) termékek mennyiségének a foglalkoztatottak számához viszonyított arányát tükrözi. Ebben az esetben általánosító, parciális és segédegyütthatókat számítanak ki. Az első csoportba különösen az átlagos éves termelés tartozik. Képlet:

B=Termelés mennyisége / Alkalmazottak száma=Gyártási mennyiség / Eltöltött idő.

Az átlagos éves termelés változásának okai lehetnek:

• létszám beállítása;
• munkaintenzitás csökkentése;
• a nem termelési költségek növekedése;
• munkaszervezés - az egész napos állásidő növelése, igazgatósági engedélyes hiányzás, betegség, hiányzás miatt;
• a termékek szerkezetének megváltoztatása.

A számok költségekfizikai értelemben vett idő, egy embernapra (emberórára) számítva.

Munkaintenzitás

A munkaintenzitás egy egységnyi termelési egység előállítására fordított idő:

Tr=FRVi / FRVo, ahol:

• FRVi – ideje elkészíteni a végső terméktípust;
• FRVo - a munkaidő általános alapja.

Az átlagos éves termelés a munkaintenzitás fordítottja:

• T=időköltség / gyártási mennyiség.
• T=Létszám / Kimenet.

Egy dolgozó termelékenységének kiszámításához a számlálónak egynek kell lennie a fenti képletben. Az egy dolgozóra jutó éves átlagos termelés a munkaintenzitás inverz mutatója. Nemcsak egy adott alkalmazott teljesítményét jeleníti meg, hanem lehetővé teszi a következő év tervezését is.

Ha a munkaintenzitás csökken, a munka termelékenysége nő. Ez a tudományos és műszaki fejlődés bevezetésével, gépesítéssel, automatizálással, a termelési szabványok felülvizsgálatával stb. érhető el. A munkaerő-intenzitást nem csak a tervezett mutatókkal kell elemezni, hanem az iparág más vállalkozásaival is.

A termelés és a munkaerő-intenzitás a valós munka eredményeit tükrözi, amelyek alapján lehetőség nyílik a fejlesztéshez szükséges erőforrások azonosítására, a termelékenység növelésére, időmegtakarításra, számcsökkentésre.

Teljesítményindex

Ez az alkalmazottak teljesítményének egy másik mutatója. A termelékenység növekedési ütemét mutatja.

ΔPT=[(B1 -B0) / B0]100%=[(T1 - T1) / T1]100%, ahol:

• В1 - egy alkalmazott átlagos éves teljesítménye a jelentési időszakban;
• Т1 – a jelentési időszak munkaerő-intenzitása;
• B0 - egy munkavállaló átlagos éves teljesítménye a bázisidőszakban;
• Т0 – a bázisidőszak munkaintenzitása;

Amint a fenti képletekből látható, az index kiszámítható a kibocsátási és termelékenységi adatokból.

Az index változásait a tervezett létszámmegtakarítások alapján határozzuk meg:

ΔPT=[E / (H - E)]100%, ahol E a tervezett megtakarítás számokban kifejezve.

Az index a bázisidőszak teljesítményének változását mutatja az előzőhöz képest. A termelékenység függ az alkalmazottak hozzáértésétől, a szükséges berendezések rendelkezésre állásától, a pénzügyi áramlásoktól.

Alternatíva

A következő képlet lehetővé teszi a pontosabb teljesítmény kiszámítását:

P=(Termékmennyiség(1 – Leállási arány) / (MunkaerőLétszám).

Ez a megközelítés nem számolja az állásidőt. A termelés mennyisége kifejezhető darabban, munkaerőben vagy pénzegységben.

Tényezőelemzés

Mivel a munkatermelékenységet az időegység alatt legyártott termékek mennyisége alapján számítják ki, ezek a mutatók képezik részletes elemzés tárgyát. A számítások során meghatározásra kerül a feladatok elvégzésének szintje, a feszültség, a kibocsátás növekedése, a termelékenységnövekedési tartalékok és ezek felhasználása.

Befolyásoló tényezőka termelékenység a következőkkel kapcsolatos csoportokba kombinálható:

- technikai színvonal emelése;

- munkaszervezés javítása;

- az alkalmazottak készségeinek, a dolgozók képzettségi szintjének javítása, a fegyelem erősítése, valamint a bérelhatárolás és -fizetés rendszerének javítása.

A munka termelékenységét a következő területeken elemezzük:

• értékeljük az általánosító mutatók szintjét;
• elemzik az átlagos óránkénti teljesítményt befolyásoló tényezőket;
• tartalékokat azonosítottak a termelékenység javítására;
• termékek munkaintenzitásának vizsgálata.

1. példa

Az alábbi táblázatban bemutatott adatok alapján meg kell határozni a vállalkozás átlagos éves és átlagos óra teljesítményét.

Jelző	2014	2015		Dinamika, %
		Terv	Tény	Terv 2014-re	Tény 2014-re	Tény/ Terv
Termékgyártás, ezer rubel	80100	81500	81640	101, 75	101, 92	99, 83
Munkások dolgoztak, ezer munkaóra	2886, 12	2996	2765, 4	103, 81	95, 82	108,34
Munkaintenzitás ezer rubelenként.	36, 03	36, 76	33, 87	102, 02	94, 01	108, 52
Átlagos éves termelés, dörzsölje.	27, 75	27, 20	29, 52	98, 02	106, 37	92, 14

A termelékenység növelése a munkaintenzitás csökkentésével:

- terv szerint: (4, 7100) / (100-4, 7)=4, 91%;

- valójában: (9,03100) / (100 – 9,03)=9,92%.

A munkaerő-intenzitási tervet 4,33%-kal sikerült túlteljesíteni. Ennek eredményeként az átlagos éves termelés 5,01%-kal nőtt.

Jellemzők

• Az optimális körülmények között foglalkoztatottak számát az átlag alapján kell kiszámítani. Minden dolgozót naponta egyszer számolnak.
• A teljesítmény az eredménykimutatás bevételi adataiból határozható meg.
• A munka- és időköltség a könyvelési nyilvántartásban is megjelenik.

Egyéb mutatók

Az átlagos termelékenységet a következő képlet szerint határozzuk meg, ha nagyszámú, eltérő munkaerő-intenzitású termék van:

Vsr=ΣEgy terméktípus előállítási mennyisége Egy terméktípus munkaintenzitásának együtthatója.

Az értéke (K_{i) a minimális munkaerő-intenzitású pozíciók esetén egyenlő eggyel. Más típusú termékek esetében ez a mutató kiszámításra kerülegy adott termék munkaintenzitását elosztjuk a minimummal.}

Munkásonkénti termelékenység:

Pr=(Kimenet(1 – K_{i) / T.}

Ugyanez a mutató számítható a mérlegadatok alapján:

Pr=(2130. o.(1 - K)) / (TH).

A termelékenységet folyamatosan javítani kell új berendezések alkalmazásával, a dolgozók képzésével, a termelés megszervezésével.

Béralap (WFP)

FZP elemzés a tényleges (FZPf) és a tervezett (FZPp) fizetések eltéréseinek kiszámításával kezdődik:

FZPa (dörzsölje)=FZPf – FZPp.

A relatív eltérés a termelési terv teljesülését veszi figyelembe. Kiszámításához az illetmény változó részét megszorozzuk a tervteljesítési tényezővel, míg a konstans rész változatlan marad. A változó részbe beletartozik a darabbérek, a termelési eredményért járó prémiumok, a szabadságdíjak és a termelési mennyiségtől függő egyéb kifizetések. A tarifák szerint számított bérek az állandó részre vonatkoznak. A bérszámfejtés relatív eltérése:

FZP=FZP f - (FZPperK + ZP állandó).

A következőkben azokat a tényezőket elemezzük, amelyek ezeket az eltéréseket okozzák:

• gyártási mennyiség (O);
• gyártási szerkezet (C);
• termékek fajlagos munkaerő-intenzitása (UT);
• munkaóránkénti fizetés (TÓL).

FZP sáv=OSUTFROM.

Az egyes tényezők elemzése előtt köztes számításokat kell végezni. Mégpedig: a bérszámfejtés megállapításáraváltozó:

• terv szerint: FZP pl=OSOT;
• terv szerint, az adott termelési mennyiséget figyelembe véve: bérköltség kond. 1=FZP plK;
• terv szerint, a tényleges termelési mennyiséggel és szerkezettel számolva: bérköltség kond. 2=OUTFROM;
• tényleges fajlagos munkaintenzitással és adott javadalmazási szinttel: bérköltség kond. 3 \u003d /UtfOtf.

Ezután minden kapott értéket meg kell szoroznia az abszolút és relatív eltéréssel. Így meghatározhatja az egyes tényezők hatását a fizetés változó részére.

A bértömeg állandó részét befolyásolja:

• létszám (N);
• évi ledolgozott napok száma (K);
• átlagos műszak időtartama (t);
• Átlagos órabér (HWR).

FZP f=HKtFZP.

Az egyes tényezők végeredményre gyakorolt hatása pontosan ugyanúgy meghatározható. Először a négy mutató mindegyikében bekövetkező változásokat számítják ki, majd a kapott értékeket megszorozzák az abszolút és relatív eltérésekkel.

Az elemzés következő szakasza a bérszámfejtés felhasználásának hatékonyságának számítása. A kiterjesztett újratermeléshez, profithoz, jövedelmezőséghez szükséges, hogy a termelékenység növekedése meghaladja a bértömeg növekedését. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor költségnövekedés és nyereségcsökkenés következik be:

• kereset (J RFP)=Átlagbér a jelentési időszakra / Átlagbér a tervezési időszakra;
• átlagos éves kibocsátás (J P)=Kibocsátás a jelentési időszakra / Kibocsátás a tervezési időszakra;
• munkatermelékenység: (K_op) / K_{op=J fri / J sn;}
• gazdasági megtakarítás: E \u003d FZPf((J zp - J péntek) / J zp).

2. példa

A megadott adatok alapján ki kell számítani a kimenetet:

• gyártási mennyiség - 20 millió rubel;
• átlagos éves létszám 1200 fő;
• évben a szervezet alkalmazottai 1,72 millió fő/óra és 0,34 millió fő/nap munkaidőben dolgoztak.

Megoldás:

1. Egy munkás óránkénti termelése=Termelés mennyisége / Munkaórák száma=20 / 1, 72=11, 63 rubel
2. Napi kibocsátás=20/0, 34=58,82 rubel
3. Éves termelés=20/1, 2=16,66 rubel