Átlagkereset szerinti fizetés: gyakorlati példák

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az átlagkereset kiszámításának általános eljárását az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 139. cikke határozza meg. Előírja a javadalmazási rendszer által meghatározott összes kifizetés kiszámításában való részvételt, beleértve a szabadságok, üzleti utak stb. kifizetésének napi átlagkeresetét is. A forrás nem számít. Nézzük meg közelebbről ezt a témát.

Átlagbér meghatározása

Miért lehet szükség a vállalati átlagkereset kiszámítására? Ez a kérdés sokakat érdekel. Az átlagkereset a munkavállaló által az átlagkereset megőrzésének időszakát megelőző tizenkét naptári hónapban ténylegesen felhalmozott és ténylegesen ledolgozott összegből kerül megállapításra. A naptári időszak egy adott hónap 1. napjától 30. (31.) napjáig terjedő időszakot foglalja magában, kivéve a februárt, ahol ez az időszak 1. napjától 28. (szökőévben február 29.) napig tart. Az átlagkereset szerinti fizetési eljárás,mellékletben megállapított az átlagbér számításának sajátosságairól.

Az átlagos napi és átlagos órabér meghatározása

A munkavállaló átlagkeresetének és a munkavállaló javára várhatóan felhalmozott pénzösszeg meghatározásához az átlagos napi és átlagos órabére kerül kiszámításra (utóbbi mutató használata akkor szükséges, ha a munkavállaló köteles a munkaidőt az összegben rögzíteni).

E mutatók (átlagos napi fizetés és átlagos órabér) meghatározásához tudnia kell:

• kalkulációs időszak és az abban lévő napok száma, amelyeket az átlagbér megállapításánál figyelembe veszünk;
• a számlázási időszakra kifizetett összeg, figyelembe véve az átlagkereset megállapításánál.

Számlázási időszak beállítása

Mi a számlázási időszak ebben a számításban?

A fentebb említettük, hogy a számlázási időszak tizenkét naptári hónapot foglal magában, mégpedig azt a hónapot megelőzően, amikor a munkavállalónak meg kell kapnia az átlagkeresettől függő kifizetések elhatárolását. A Társaságnak jogában áll a számlázási időszak bármely feltételét meghatározni. Például 3, 9 vagy akár 24 hónap, amely megelőzi a fizetést. A lényeg az, hogy az eltérő számítási időszak ne vezessen a munkavállalót megillető összegek csökkenéséhez (vagyis helyzetének romlásához a tizenkét hónapos elszámolási időszakhoz képest).

Ha az időszak módosításáról döntenek, akkor az átlagkereset alapú bérekről szóló rendelet és a kollektív szerződések megfelelő módosításait fel kell tüntetni.

1. esettanulmány

Ez a számítás könnyebben érthető gyakorlati példákkal. Tegyük fel, hogy egy nagyvállalat alkalmazottját üzleti útra küldik. Ezekért az utazási napokért átlagkeresetet kap. Feltételezve a munkavállaló folyó évi távozását, akkor:

• február - számítási időszak február 1-től idén január 31-ig;
• Március - számítási időszak tavaly március 1-től idén február 28-29-ig;
• április - számítási időszak tavaly április 1-től idén március 31-ig;
• Május a számítási időszak tavaly május 1-től idén április 30-ig;
• június - utolsó június 1-től idén május 31-ig tartó számítási időszak;
• Július a számítási időszak tavaly július 1-től idén június 30-ig.

Ezután ki kell számítania, hogy a számlázási időszakban hány munkanapon dolgozott a munkavállaló. A legjobb, de rendkívül ritka lehetőség a számlázási időszak összes munkanapjának teljes kidolgozása. Ekkor nem okoz nehézséget a számítás, kivéve a nyaralási bér átlagkeresetének kiszámítását.

2. esettanulmány

Fontolja meg a következő helyzetet. A kereskedelmi szervezet 5 napos negyven órás munkahetet és 2 szabadnapot (szombat és vasárnap) határozott meg. Idén novemberben a cég munkatársát továbbképzésre küldték képzettsége javítására, miközben az átlagbér megmaradt. A számlázási időszak tartalmazzanovember 1-től idén október 31-ig tizenkét hónap.

Ha feltételezzük, hogy a számlázási időszakban a munkavállaló minden napot a termelési naptár szerint dolgozott, akkor a dolgozók száma 247 nap lesz.

Íme egy példa egy ideálra. Alapvetően a cég alkalmazottai közül senki sem dolgozik a számlázási időszak teljes tizenkét hónapjában. A munkavállaló megbetegedhet, nyaralhat, az átlagkereset megőrzése mellett kap valamilyen mentességet a munkavégzés alól stb. Ezek az időszakok nem tartoznak bele a számításba. A munkavállalónak ezekre a napokra jóváírt összegeket nem tartalmazza a számítás. Az alábbiakban felsoroljuk a számításból kizárt időszakokat:

1. A munkavállaló orosz jogszabályok szerinti átlagfizetése megmaradt (például üzleti úton volt, fizetett éves szabadságon volt, képzésre küldték stb.). Ez alól kivételt képeznek a gyermek etetésének időszakai, amelyeket az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 258. cikke ír elő, mivel ezek szerepelnek a számításban, valamint a rájuk felhalmozott összegek.
2. A munkavállaló átmeneti rokkantsági ellátásban vagy anyasági és terhességi segélyben részesült, de nem dolgozott egyidejűleg, azaz a betegszabadság kifizetésénél az átlagkeresetet veszik figyelembe.
3. A dolgozó nem vett részt a sztrájkban, de emiatt nem tudta ellátni feladatait.
4. Egy alkalmazott fizetett többletszabadságot kapott fogyatékkal élő és gyermekkora óta fogyatékkal élő gyermek gondozására.
5. Más esetekben, amikor a munkavállalót részleges vagy teljes fizetéssel vagy anélkül felmentették a munkából(például amikor a munkavállaló saját költségén szabadságot vett ki) az Orosz Föderáció jogszabályai szerint.

Hogyan számítják ki a fizetést ünnepnapokon és hétvégén?

A munkavállaló által ledolgozott ünnepnapokat vagy hétvégéket figyelembe kell venni az átlagkereset általános fizetési eljárásának kiszámításakor. Hogy világosabb legyen, nézzünk egy másik példát.

3. esettanulmány

Egy kereskedelmi cégnél 5 napos, 40 órás munkahét és 2 szabadnap (szombat és vasárnap) van. A cég egyik alkalmazottját ez év decemberében üzleti útra küldték. A számlázási időszak tizenkét hónapot fog tartalmazni, az elmúlt év december 1-jétől ez év november 30-ig.

Egy alkalmazott átlagkeresetének meghatározásához a 37 nap és a rájuk járó kifizetések nem számítanak bele. Ennek megfelelően a számlázási időszaktól (250-37) ledolgozott 213 nap vesz részt.

Átlagos kereset nyaralás után

Néha előfordul, hogy a beszámolási időszakban egy alkalmazott munkát kap. Ez azt jelenti, hogy abban a pillanatban, amikor a könyvelőnek meg kell határoznia az átlagkereset kifizetésének kiszámítását, még nem dolgozott a cégnél, mondjuk 12 hónapja. Az átlagkereset számítása olyan helyzetekben, amelyek nem a szabadság kifizetésével kapcsolatosak, nem szerepel a rendeletben, ezért azt a vállalkozás a munkavállaló munkaszerződésében vagy a munkája díjazására vonatkozó szabályzatban határozhatja meg. Ebben az esetben a számlázási időszakba beleszámíthatja a munkavégzés 1. napjától az átlagkereset kifizetését megelőző hónap utolsó napjáig tartó időt.

4. esettanulmány

A szervezet 5 napos negyven órás munkahetet és 2 szabadnapot (szombat és vasárnap) határozott meg. A cég egyik alkalmazottját ez év decemberében üzleti útra küldték. Idén augusztus 22-én vették szolgálatba. A számlázási időszak ez év augusztus 21-től november 30-ig tart.

Számlázási időszak fizetése

Az átlagkereset alapján megállapított bérek kiszámításában szereplő kifizetések tekintetében az általános rendelkezést az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 139. cikke állapítja meg. Ez az átlagkereset kiszámítására vonatkozó norma figyelembe veszi a bérrendszer által előírt összes kifizetést. A Kódex e rendelkezését a Szabályzat (2) bekezdése határozza meg. Így a kereset kiszámításakor a könyvelőnek a következőket kell figyelembe vennie:

1. Bérezés (természetben, beleértve a tarifa szerinti felhalmozást és a ledolgozott időre járó fizetést; darabbérben végzett munkáért, a bevétel vagy jutalék százalékában).
2. Személyi jövedelemadó kerül felszámításra (az átlagkereset szerinti fizetés ezt jelenti). Bár egyesek számára nem világos, hogy miért történik ez.
3. Pótdíjak és pótlékok a bérhez és a tarifa mértékéhez a szakmaiság, a szolgálati idő, az osztály, a tudományos cím, a tudományos fokozat, az államot alkotó információkkal végzett munka. titoktartás, idegennyelv-tudás, pozíciók vagy szakmák kombinálása, csapatvezetés, az elvégzett munka mennyiségének növelése, a szolgáltatási terület bővítése és egyebek.
4. Munkakörülményekhez kapcsolódó kifizetések, azok is, amelyek a kerületi bérszabályozásból adódnak százalékos prémium formájábanbérek és együtthatók, megemelt fizetések kemény munkáért, valamint veszélyes és káros és egyéb speciális munkakörülmények között végzett munkáért, éjszakai műszakért, ünnepnapi és hétvégi munkáért, túlóráért (maximum évi 120 óra)., és felette).
5. A bérrendszer által biztosított javadalmazások és prémiumok (egyes díjazásokhoz és prémiumokhoz speciális elszámolási eljárás tartozik).
6. Más típusú fizetések, amelyek a fizetéshez kapcsolódnak és a vállalatnál használatosak (ide tartoznak az ösztönző és motivációs kifizetések).

Az átlagkereset kiszámításakor nem vett kifizetések

Fentebb már szó esett arról, hogy egyes kifizetések nem kerülnek figyelembevételre az átlagkereset kifizetésénél, valamint a felhalmozási időnél. Például:

• átlagbér, amelyet egy munkavállalónak a törvény értelmében fenntartanak (amikor éves vagy tanulmányi szabadságon van, üzleti úton van stb.);
• a foglalkoztató cég, illetve a munkavállalón vagy munkáltatón kívül álló ok miatti állásidő kifizetése;
• hétvégi kifizetések a gyermekkoruk óta fogyatékkal élők és fogyatékkal élő gyermekek ellátására.

Az a következtetés vonható le, hogy a számítások minden olyan kifizetést tartalmaznak, amelyek a munkavállalók javadalmazásához kapcsolódnak. Nem számítanak bele a számításba azok a kifizetések, amelyek nem ehhez kapcsolódnak, és nem munkadíjak. Ilyen például az anyagi segély, a különféle szociális juttatások (rezsi, rekreációs, kezelési költség,étkezés, képzés, utazás stb.), a munkavállalóknak kiadott kölcsönök, a cégtulajdonosoknak felhalmozott osztalékok, a munkavállalóktól kapott kölcsönök kamatai, a felügyelőbizottsági vagy igazgatósági tagok díjazása stb. Ezen kívül előírja a munkaszerződés szoc. fizet vagy sem, nem számít.

5. esettanulmány

Vegyük fontolóra, hogyan fog ez megtenni az 1C: ZUP fizetést az üzleti út átlagkeresetéért.

Egy nagyvállalat 5 napos negyven órás munkahetet és 2 szabadnapot (szombat és vasárnap) vezetett be. Ez év decemberében a cég ugyanazt az alkalmazottját üzleti útra küldték. A számlázási időszak tizenkét hónapot fog tartalmazni, vagyis az elmúlt év december 1-jétől ez év november 30-ig tartó időszakot. Ebben az időszakban a munkavállaló 472 400 rubelt kapott, beleértve:

403 ezer rubel – teljes fizetés (fizetés);

24 ezer rubel – többletfizetés a szakma összevonásáért;

3 ezer rubel – hétvégi és ünnepnapi munka fizetése;

12 ezer rubel – anyagi segítség;

3 ezer rubel – készpénzes ajándék;

22 ezer rubel – szabadságdíj az éves fizetett szabadság után;

5, 4 ezer rubel – utazási költségtérítés (átlagbér utazási költségtérítéshez és napidíjhoz).

Az átlagkereset számításánál figyelembe vett kifizetések összegéből az utazási költségtérítés, tárgyi segély, szabadságdíj és készpénzes ajándék nem szerepel. Ezután a könyvelőnek figyelembe kell vennie a következő méretű kifizetéseket:

472400 - 12 000 - 3 000 - 22 000 - 5 400=430 000 rubel

Az átlagkereset és az ahhoz kapcsolódó járulékok a bérösszeg erejéig nem veszik figyelembe, még akkor sem, ha az a munkaszerződésben vagy a cégnél elfogadott bérpótlékban van meghatározva. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a megfelelő napok, amikor a munkavállaló átlagbérét megtartották, és az összegek nem tartoznak bele a számlázási időszakba. Ennek megfelelően ez a pótdíj e meghatározás alá tartozik. Az 1C-ben az átlagkereset kifizetése meglehetősen egyszerűen kiszámítható.

Számítsa ki a munkavállalónak járó összeget és az átlagos napi keresetet

A munkavállaló átlagbérét megtartó napokra vonatkozó elhatárolás összegének meghatározásához az átlagos napi keresetet számítják ki. Ez alól csak azok a munkavállalók képeznek kivételt, akiknél a munkaidő összegben történő elszámolása meg van állapítva (náluk az átlagórabér kerül megállapításra).

6. esettanulmány

A kereskedelmi szervezet 5 napos negyven órás munkahetet és 2 szabadnapot (szombat és vasárnap) határozott meg. Idén decemberben a cég munkatársát 7 napra üzleti útra küldték. A számlázási időszak tizenkét hónapot fog tartalmazni, vagyis az elmúlt év december 1-jétől ez év november 30-ig tartó időszakot. Az alkalmazott havi 30 000 rubel fizetést kapott.

Pertov átlagos napi keresete a következő lesz:

338 990 rubel: 231 nap=1467 rubel/nap.

Egy alkalmazottat 7 nap alatt az átlagkereset alapján kell kifizetni (az üzleti út kifizetése így történik):

1467 rubel/nap × 7 nap=10 269rubel.

Számítsa ki a munkavállalónak járó összeget és az átlagos órabért

Azok a munkavállalók, akik a munkaidő-elszámolást összegben határozták meg, az átlagos órabéret azokra a napokra számítják ki, amelyeken az átlagkeresetet megtartják. Az átlagos órabéret és a napi átlagkeresetet hasonló módon számítják ki, de ha a napi átlagkeresetnél csak a napok számát vesszük figyelembe, akkor az átlagos órabérnél - a munkavállaló által ledolgozott tényleges órák számát.

7. esettanulmány

Egy nagy cég 5 napos negyven órás munkahetet és 2 szabadnapot (szombat és vasárnap) vezetett be. Idén decemberben a cég munkatársát 7 napra (56 órás beosztás szerint) üzleti útra küldték. A számlázási időszak az elmúlt év december 1-jétől ez év november 30-ig tartó tizenkét hónapot foglal magában. Ennek az alkalmazottnak 180 rubel / óra tarifát és a munkaidő összesített elszámolását határozták meg. Egy alkalmazott átlagos órabére a következő lesz:

341 820 rubel: 1843 óra=185 rubel/óra

Átlagkereset szerint kell fizetni (elvégre az üzleti út is munkaidőnek számít):

185 rubel/óra × 56 óra=10 360 rubel

A darabos munkavállalók esetében hasonló módon számítják ki az átlagkeresetet, ha az összegben a munkaidőt is figyelembe veszik. A számításban részt vesz a számításban szereplő összes fizetés, amelyet fent bemutattunk, és az üzletkötő által ténylegesen ledolgozott idő.