Megfizetési időszak: képlet. Befektetés és profit

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Egy projekt megtérülési képlete az egyik fontos mutató az értékelés során. A megtérülési idő a befektetők számára alapvető. Általában azt jellemzi, hogy a projekt mennyire likvid és jövedelmező. A befektetések optimálisságának helyes meghatározásához fontos megérteni a mutató meghatározásának és kiszámításának módját.

A számítás jelentése

A beruházások eredményességének meghatározásában az egyik legfontosabb mutató a megtérülési idő. Képlete megmutatja, hogy a projektből származó bevétel mennyi ideig fedezi az összes egyszeri költséget. A módszer lehetővé teszi a források megtérülési idejének kiszámítását, amelyet a befektető a gazdaságilag jövedelmező és elfogadható időszakával korrelál.

A közgazdasági elemzés az említett mutatók kiszámítása során különféle módszereket alkalmaz. Akkor használják, ha összehasonlító elemzést végeznek a legjövedelmezőbb projekt meghatározására. Fontos ugyanakkor, hogy ne fő és egyetlen paraméterként használjuk, hanem kiszámítjuk ésa többivel együtt elemzik, bemutatva egyik vagy másik befektetési lehetőség hatékonyságát.

A megtérülési idő számítása fő mutatóként használható, ha a vállalat a befektetés gyors megtérülését célozza. Például amikor a vállalat fejlesztésének módjait választjuk.

Ha minden más dolog változatlan, akkor a legrövidebb megtérülési idővel rendelkező projektet fogadjuk el a megvalósításra.

A befektetés megtérülése egy képlet, amely megmutatja azon időszakok (évek vagy hónapok) számát, amelyek során a befektető teljes mértékben megtéríti a befektetését. Más szóval, ez a visszatérítési időszak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a megnevezett időszak rövidebb legyen, mint a külső hitelek igénybevételének időtartama.

Mi kell a számításhoz

A megtérülési idő (a használatának képlete) a következő mutatók ismeretét igényli:

• projektköltségek – ez magában foglalja a kezdete óta végrehajtott összes beruházást;
• évi nettó bevétel a projekt megvalósításából származó évre befolyt bevétel, de mínusz minden költség, beleértve az adókat;
• időszakra (év) vonatkozó amortizáció - a projekt javítására és megvalósítási módozataira (berendezések korszerűsítése és javítása, technológia fejlesztése stb.) fordított pénzösszeg;
• költségek időtartama (értsd: beruházás).

A befektetés kedvezményes megtérülésének kiszámításához pedig fontos figyelembe venni:

• az összes pénzeszköz átvételefigyelembe vett időszak;
• leszámítolási kamatláb;
• időszak, amelyre kedvezményt adunk;
• kezdeti befektetés összege.

Visszafizetési képlet

A befektetések megtérülési idejének meghatározása figyelembe veszi a projektből származó nettó bevétel jellegét. Ha feltételezzük, hogy a pénzáramlások egyenletesen érkeznek be a projekt teljes időtartama alatt, akkor a megtérülési idő, amelynek képlete az alábbiakban látható, a következőképpen számítható ki:

T=I/D

Hol T a befektetés megtérülése;

És - mellékletek;

Y a teljes nyereség.

Ebben az esetben a bevétel teljes összege a nettó nyereségből és az értékcsökkenésből áll.

Hogy megértsük, mennyire célszerű a vizsgált projekt ennek a módszernek a használatakor, segít, hogy a befektetés megtérülésének eredő értéke alacsonyabb legyen, mint a befektető által meghatározott érték.

A projekt valós feltételei között a beruházó megtagadja azt, ha a beruházások megtérülési ideje meghaladja az általa meghatározott határértéket. Vagy módszereket keres a megtérülési idő csökkentésére.

Például egy befektető 100 ezer rubelt fektet be egy projektbe. Projekt bevétel:

• az első hónapban 25 ezer rubelt tett ki;
• a második hónapban - 35 ezer rubel;
• a harmadik hónapban - 45 ezer rubel.

Az első két hónapban a projekt nem térült meg, hiszen 25+35=60 ezer rubel, ami alacsonyabb, mint a beruházások összege. Így érthető, hogy a projekt három hónap alatt megtérült, hiszen 60 + 45=105 000 RUB

A módszer előnyei

A fent leírt módszer előnyei:

1. Könnyű számítás.
2. Láthatóság.
3. A befektetések besorolásának lehetősége a befektető által meghatározott érték szerint.

Általában ez a mutató használható a befektetési kockázat kiszámítására is, hiszen fordított összefüggés áll fenn: ha csökken a megtérülési idő, aminek képlete fent van, akkor a projekt kockázatai is csökkennek. És fordítva, a befektetés megtérülési várakozási idejének növekedésével a kockázat is növekszik – a befektetések megtéríthetetlenné válhatnak.

A módszer hátrányai

Ha a módszer hiányosságairól beszélünk, akkor ezek közé tartozik: a számítás pontatlansága, ami abból adódik, hogy a számítás nem veszi figyelembe az időtényezőt.

Valójában a visszaküldési időszakon kívül befolyó bevétel semmilyen módon nem befolyásolja annak időtartamát.

A mutató helyes kiszámításához fontos, hogy a beruházásokkal megértsük a vállalkozás befektetett eszközeinek alapítási, rekonstrukciós, fejlesztési költségeit. Ennek eredményeképpen ezek hatása nem jelentkezhet azonnal.

A befektetőnek, ha pénzt fektet be bármely irány fejlesztésébe, meg kell értenie azt a tényt, hogy csak egy idő után kapja meg a tőke cash flow-jának nem negatív értékét. Emiatt fontos a dinamikus módszerek alkalmazása a számítások során, amelyek diszkontálják az áramlásokat, és így a pénz árát egy időpontra hozza.

Az ilyen összetett számítások szükségessége abból adódik, hogy a beruházás kezdő időpontjában a pénz ára nem egyezik meg a projekt végén érvényes pénz értékével.

Kedvezményes számítási módszer

A megtérülési idő, amelynek képlete alább látható, az időtényező figyelembevételével jár. Ez az NPV - nettó jelenérték számítása. A számítás a következő képlet szerint történik:

T=IC / FV, ahol T a visszatérítési időszak;

IC – beruházás a projektbe;

FV – a projekt tervezett bevétele.

Itt a jövőbeni pénz értékét veszik figyelembe, ezért a tervezett bevételt a diszkontrátával diszkontálják. Ez az arány magában foglalja a projekt kockázatait. Közülük a főbbeket lehet megkülönböztetni:

• inflációs kockázatok;
• országkockázatok;
• A nonprofit kockázatok.

Mindegyik százalékban van meghatározva és összegezve. A diszkontrátát a következőképpen határozzák meg: kockázatmentes megtérülési ráta + minden projektkockázat.

Ha a pénzáramlás nem azonos

Ha a projektből származó bevétel minden évben más és más, akkor az ebben a cikkben tárgy alt költségmegtérülési képlet több lépésben kerül meghatározásra.

1. Először is meg kell határozni az időszakok számát (sőt, egész számnak kell lennie), amikor a nyereség összege a kumulált összegen megközelíti a befektetések összegét.
2. Ezután meg kell határoznia az egyenleget: vonja le a projektből felhalmozott bevétel összegét a beruházások összegéből.
3. Ezt követően az értéka fedezetlen egyenleget elosztjuk a következő időszak pénzbevételeinek összegével. A fő gazdasági mutató ebben az esetben a diszkontráta, amelyet az egység töredékében vagy évenkénti százalékban határoznak meg.

Következtetések

A megtérülési idő, amelynek képletét fentebb tárgy altuk, megmutatja, hogy mennyi ideig lesz teljes a befektetés megtérülése, és eljön az a pillanat, amikor a projekt bevételt termel. A legrövidebb megtérülési idővel rendelkező befektetési lehetőség kerül kiválasztásra.

Több módszert használnak a számításhoz, amelyeknek megvannak a maguk sajátosságai. A legegyszerűbb, ha a költségek összegét elosztjuk a finanszírozott projekt éves bevételével.