2025 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2025-01-24 13:17
Maga a ragasztó egy anyag vagy anyagok keveréke, amely lehet szerves vagy szervetlen. Tárolási formájukban is különböznek. Lehet szilárd formában granulátum formájában, folyékony formában oldat vagy emulzió formájában, és lehet por alakú is stb. A többi közül a latex ragasztó erősen kiemelkedik.
Az anyag leírása
Mielőtt egy adott összetétel leírásához kezdené, el kell mondani, hogy minden ragasztóanyagnak van olyan tulajdonsága, mint a tapadás. Más szóval, ez az anyag ragadásának minősége az anyagon. Ez a paraméter a ragasztóanyag és a felület hőmérsékletétől függ, amellyel érintkezik. A nyomás, a viszkozitás és a nedvesíthetőség is fontos szerepet játszik.
A latex ragasztó természetes gumi vizes oldatának keveréke ammónia hozzáadásával. Egyes oldatok ezenkívül tartalmazhatnak olyan anyagokat, mint a szintetikus eredetű gyanták, alkoholok, észterek, valamint néhány egyéb szervetlen eredetű adalékanyag. Ez a kompozíciós sokféleségEnnek eredményeként az egyik típusú latex ragasztó alkalmas például polimer agyaggal vagy műanyaggal való megmunkáláshoz, egy másik pedig fával való megmunkáláshoz.
Ragasztófajták
Ma kétféle latex alapú ragasztó létezik. Az első csoport a természetes latexet, a második a szintetikus latexet tartalmazza.
A természetes anyagon alapuló latex ragasztó általános szerkezete a következő: 30-40% gumi, 1-2% fehérje, 1-3% gyanta és egyéb adalékok.
Ennek a kompozíciónak a fő alkalmazása az anyagok nedves sokszorosítása. Más szóval, miután a ragasztót felvitték az egyik ragasztandó felületre, azt azonnal érintkezésbe kell hozni a második felülettel. A készítményben lévő folyadék eltávolításához szükséges, hogy legalább az egyik szubsztrátum porózus szerkezetű legyen.
Azt is hozzá lehet tenni, hogy a természetes adalékokat tartalmazó latex ragasztóval nyomásérzékeny vegyületet lehet létrehozni. Ebben az esetben a folyamat így néz ki. A kompozíciót felvisszük az egyik felületre, megszárad, majd a két felületet nyomás alatt össze kell kötni.
A természetes latex összetételének jellemzői
Érdemes megjegyezni, hogy a természetes latex ragasztó adalék használatával jó kohéziós szilárdságú, ugyanakkor gyenge tapadóképességű filmet kaphatunk. A tapadás javítása érdekébenaz oldat összetevője, általában ragasztóanyagokat, például fenol-formaldehid gyantákat adnak hozzá.
Annak érdekében, hogy nyomásra érzékeny ragasztóalapot kapjon, össze kell kevernie a természetes latexet és a szintetikus anyagot. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a készítmény viszkozitása sokkal nagyobb lesz, mint egyenként, ezért stabilizátorra van szükség. Az ilyen típusú latex ragasztók esetében a stabilizátor lehet például kazein, kálium- vagy ammónium-oleátok.
Ezen kívül, ha természetes latexet és kloroprén gumit vagy polisztirol latexet kever, kaphat ragasztószalagot. A keverék legjobb választása a természetes és szintetikus 95:5 és 50:50 közötti arány.
Egyéb típusú ragasztók
Ma a latex alapú ragasztókat számos egyéb anyaggal keverik. Például, ha karbonkaucsukot adunk a természetes latexhez, ugyanazt a ragasztót kapjuk, amely nyomásérzékeny, de nem kell stabilizátort használnia, szerkezete meglehetősen ragadós.
A karbonsav gumi, mint például a sztirol-butadién gumi, kiválóan alkalmas a maximális tapadású keverék létrehozására. Ennek a készítménynek az előállításához általában fumársav vagy akrilsav használatára van szükség. A második a legjobb, ezért a latex-akril ragasztó meglehetősen gyakori.
A gumi hatása
Érdemes figyelni a kompozíció egyéb paramétereire isgumi alapú. Például az eltarthatósági idő 3 és 12 hónap között változhat, a gumi jellegétől függően. Van egy olyan jellemző, mint a kikeményedés. Az ezen alapuló ragasztó szobahőmérsékleten és magasabb hőmérsékleten is megkeményedhet. Ha a hőmérséklet szobahőmérséklet, akkor a teljes kikeményedésig 24 óra. Általában érdemes megjegyezni, hogy az üzemi hőmérséklet tartománya nagymértékben változik a gumi jellegétől függően. Például a természetes -50 és +100 Celsius-fok között, a kloroprén -50 és +70 között, a PVA -5 és +100 között üzemeltethető.
Természetesen ennek a megoldásnak is van bizonyos szakítószilárdsága. Ez a paraméter attól függ, hogy melyik latexet használják a készítményben, valamint attól, hogy melyik vulkanizáló rendszert használják. Példa a gumi ragasztására ilyen összetétellel. Ebben az esetben a kötés szilárdsága nagyobb lesz, mint magának a guminak az eredeti szilárdsága.
Ahol nem szabad ragasztót használni
Amint azt már megérti, ennek a ragasztónak számos felhasználási lehetősége van. Szinte bármilyen felületre tapadhat. Akár latex festékre is ragaszthat tapétát. Vannak azonban olyan anyagok, amelyekhez ez a kompozíció egyáltalán nem alkalmas, függetlenül attól, hogy hogyan egészítik ki. A fém ilyen felületté vált.
A legtöbb vízbázisú vegyület nem alkalmas fémfelületekre. Ennek fő oka az, hogy az ilyen kompozíciókból a polimerekkel klór szabadul fel, és ez negatívan befolyásolja a fémet, ígykorrózió. Ezenkívül a ragasztóval való kötési szilárdság soha nem lesz kielégítő a fémszerkezeteknél.
Ragasztó felhordása
Ennek a megoldásnak a hatóköre nagyon széles. Alkalmas például linóleum, szőnyeg vagy polimer csempe ragasztására. De itt érdemes hozzátenni, hogy a ragasztáshoz használt keverék nem vízálló. Ez azt jelenti, hogy az ilyen ragasztóval lerakott járdák vagy padlóburkolatok nem moshatók. Még a felület alá behatoló kis mennyiségű nedvesség is könnyen tönkreteheti a ragasztó teljes szerkezetét, amitől a bevonat leválhat.
A latex masztix például burkolható. Használat előtt az oldatot jól össze kell keverni, majd fogazott simítóval a kívánt felületre kell felhordani. A kompozíció falakra történő felhordása előtt azonban meg kell győződni arról, hogy azok kellően egyenletesek, különben rossz minőségű beállítás lehetséges. Azt is fontos tudni, hogy az ilyen oldat végső megkötése és megszilárdulása csak az alkalmazását követő ötödik napon következik be.
Sokakat érdekel az a kérdés is, hogy lehet-e tapétát ragasztani latexfestékre. Lehetséges, mivel ez a megoldás szinte univerzálisnak tekinthető. A lényeg az, hogy a megfelelő anyagot az összetételének megfelelően válasszuk ki.
Ajánlott:
CVG acél: összetétel, alkalmazás és jellemzők
A kohászatot és annak minden finomságát tanulmányozva önkéntelenül is megtapasztalja az ellenállhatatlan vágyat, hogy minél több hasznos információhoz jusson, és a lehető legkevesebb időt és erőfeszítést fordítson rá. Ebben az esetben ez a cikk létezik. Tartalmazza a CVG acéllal kapcsolatos összes legfontosabb információt: a jelölés megfejtését, az összetétel tanulmányozását, az ötvözet felhasználását, valamint egy rövid kirándulást a helyettesítő acélokhoz és a külföldi analógokhoz. Minden, amire szüksége van egy helyen, mindenki kényelméért
Ipari marker: leírás, összetétel, szabályok, alkalmazás és cél
Ipari marker – íróeszköz információk különféle felületekre történő felviteléhez. Ebben az esetben a felület lehet fa, üveg, kő, fém, bőr, festett anyagok és akár rozsda is. Az ilyen markerrel szemben támasztott követelmények nagyon specifikusak
Hőálló ragasztó: összetétel, cél és használati utasítás
A hőálló ragasztó sokféle anyag alkatrészeinek összekapcsolására használható. Az ilyen kompozíciók használatával kemencéket helyeznek el és csempézik, fém, kerámia, üveg elemeket rögzítenek egymáshoz
Rip-stop szövet: mi ez, összetétel, jellemzők, szövőszálak és alkalmazás
Rip-stop szövet – mi ez? Ez egy nagy szilárdságú anyag, amely kombinált szövésű szerkezettel és megerősített fonallal rendelkezik. Sok módosítása van. Rip-stop szövet mindenféle egyenruha és szabadidős és sportolási, expedíciós és túrázási, horgászati és vadászat, overall varrására szolgál. Fontolja meg, milyen összetételű, milyen tulajdonságai vannak
Polimer cementhabarcs: összetétel, műszaki jellemzők, a GOST követelményeinek való megfelelés, cél és alkalmazás
A polimer cementhabarcs a hagyományos homok-cement habarcs egyik változata. A gipsz és más burkolóanyagok lerakásakor használt keverékekhez polimereket is adhatunk. Ennek az anyagnak a készítményhez való hozzáadása elősegíti a tulajdonságainak javítását