A vállalkozási tevékenység állami szabályozása - lényeg, típusok és jellemzők

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Ma, a kemerovói tragédia, az olyan katasztrófák után, mint a „Bulgária” hajó roncsa, számos tűzeset az idősek magánpanzióiban stb., talán senki sem vonja kétségbe az üzleti élet állami szabályozásának és ellenőrzésének szükségességét. tevékenységek. Adam Smith is ezt írta:

"…néhány egyén természetes szabadságának ilyen jellegű kihasználását, amely az egész társadalom jólétét veszélyeztetheti, minden kormány - nem csak a legdespotikusabb - törvényeinek kell és kell korlátoznia, hanem a legszabadabb is."

Alapvető definíciók

A vállalkozói tevékenység állami szabályozásának nevezik azt, ha az állam bizonyos módszereket, módszereket vagy mechanizmusokat alkalmaz arra, hogy a vállalkozókat az ország gazdasága szempontjából lényeges problémák megoldására ösztönözze.

Kormányrendelet szerinta vállalkozói tevékenység alatt az állam szervei által képviselt tevékenységét kell érteni, amelynek célja az állami politika végrehajtása a vállalkozói tevékenység területén.

Az állami szabályozás lényege

A vállalkozói tevékenység állami szabályozásának lényege a megfelelő gazdasági feltételek megteremtésének szükségessége, amelyek biztosítják a civilizált piac kialakulását és működését. Ennek érdekében az állami struktúrák egységes szabályokat állapítanak meg, amelyek elősegítik a meglévő gazdasági egységek kapcsolatának racionalizálását. Bevezetik például a nyilvántartásba vételre, a gyártott termékek tanúsítására, a tevékenységek engedélyezésére, mindenféle bejelentési formára, az adóigazgatásra stb. vonatkozó eljárásokat.

A meghozott szabályozói döntések hatékonyságának növelése érdekében az államnak szüksége van a nemzetgazdaság valós helyzetének világos megértésére és a fejlesztési módok meghatározására, amely a stratégiai kilátások objektív értékelésén alapul. a tudományos fejlődés érdekében.

Jogállamiság a kormányrendeletben

Ennek a folyamatnak a végrehajtása során az állam csak az üzleti tevékenységek, mechanizmusok és eszközök állami szabályozásának olyan formáit alkalmazhatja, amelyek nem sértik az Orosz Föderáció jogszabályainak normáit. Ez kulcsfontosságú. Ilyen jogi támogatással a vállalkozói tevékenység jogi állami szabályozásának megfelelő rezsimje jön létre.

A jogi szabályozás főbb módszerei

A jogi szabályozás alábbi módszerei különböznek egymástól:

• Dispozitív módszer (ajánlási módszer), amely biztosítja a vállalkozók önszabályozását a jogviszonyok és az ezekhez kapcsolódó leglényegesebb magatartások tekintetében.
• Kényszerítő módszer (kötelező recept módszer), amely kötelező hatósági előírásokat ír elő a vállalkozó számára.
• Megállapodás módszere (autonóm döntési módszer), amely lehetővé teszi, hogy a felek megegyezésével válassza ki jogviszonyának modelljét.

13 fő üzletszabályozási irány

A közgazdasági szakirodalom az alábbi területeket emeli ki, ahol a vállalkozói tevékenység jogi támogatásra épülő állami szabályozását célszerű végrehajtani:

1. A magántulajdonhoz fűződő jog garantálása: bizalmas információk és szellemi tulajdon (szabadalmak, szerzői jogok, ipari minták, védjegyek) védelme; védelem a portyázás ellen; ingatlan-, földhasználati biztosítás).
2. Vállalkozási jogalanyok jogi státuszának biztosítása (bejegyzés, engedélyezés, kereskedelmi engedély).
3. A szerződések védelme és a gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses kapcsolatok jogi szabályozása (kötelezettségjog, tulajdonjogot igazoló okiratok formák stb.).
4. Állami ellenőrzés és választottbíróság. Az üzleti tevékenységek biztonságának biztosítása (terrorizmus,tűz- és információbiztonság stb.).
5. Környezetvédelem (ember által okozott kibocsátások, hulladéklerakók, illegális fakitermelés, erdőtüzek, orvvadászat).
6. A verseny védelme (trösztellenes törvény).
7. Munkaügyi kapcsolatok szabályozása, szociális partnerség fejlesztése (munkavédelem biztosítása, dolgozók egészségi állapotának ellenőrzése).
8. A fogyasztói jogok védelme (a termékminőség szabályozása, a rossz minőségű reklámozás tilalma és a rossz minőségű szolgáltatások előírása).
9. Állami támogatás speciális, országonként kiemelt vállalkozói tevékenységtípusokhoz (induló vállalkozások, technológiai vállalkozás, társadalmi orientációjú vállalkozás stb.).
10. Külkereskedelmi tevékenység szabályozása (nem tarifális szabályozás, vámtarifa szabályozás).
11. Pénzügyi szabályozás (befektetési források elérhetőségének biztosítása kisvállalkozások számára, valutaszabályozás, refinanszírozási kamatlábak, csőd).
12. Adószabályozás.

Állami szabályozás típusainak osztályozása

A vállalkozói tevékenység állami szabályozásának típusait általában a következő kategóriák szerint osztályozzák:

• szabályozási intézkedések területi elterjedtsége: makroszint, mezoszint és mikroszint;
• az üzleti struktúrák viselkedésére gyakorolt hatás jellege: közvetlen és közvetett szabályozási eljárások;
• a kormányzati és üzleti struktúrák közötti kapcsolat típusa: alá- és koordináció;
• iparfókusz: a mezőgazdaságban, a tudományban és más tevékenységekben alkalmazott szabályozási eljárások.

A közvetlen szabályozás a kötelező követelmények bemutatása a vállalkozóknak, amelyeket törvények írnak elő. Ilyen például a kötelező számvitel, engedélyezés, vállalkozók nyilvántartásba vétele, vagy egyes, konkrét vállalkozókra vonatkozó végrehajtó testületi döntések. A közvetett szabályozás lényege az állami befolyás megvalósítása a vállalkozói érdekek figyelembe vételével, pontosabban az, amikor az állam szankciók helyett különféle gazdasági ösztönzőket alkalmaz utasításainak teljesítésére: támogatások, adókedvezmények, állami megrendelések elsőbbségi átvétele, garanciák, és még sok más. Az általános besorolás az alábbiakban található.

A vállalkozói tevékenység állami szabályozásának módjait nem lehet egyszer s mindenkorra meghatározni. Számos külső és belső tényező hatására, valamint az ország fejlődésének sajátos feltételei között változnak.

Túlszabályozott Amerika

Mit gondol, melyik országra vonatkozik a következő állítás?

Bürokraták által irányított országgá váltunk. Igen, a társadalomnak mindig kell lennie szabályoknak, de eljutottunk odáig, hogy annyi millió szabály létezik, hogy lehetetlen játszani a játékkal.”

Első pillantásra úgy tűnik, hogy ez rólunk szól. De tévedsz, ez Amerikáról szól. Cikkében „12 Nevetséges kormányszabályozások, amelyek túl bizarr ahhoz, hogy elhiggyük (12 nevetséges kormányzati rendelet, amely szinte túl bizarr ahhoz, hogy higgyen), Michael Snyder amerikai közgazdász elítéli az amerikai bürokráciát a nem hatékony szabályozás miatt. Ezt a véleményt pedig számos honfitársa osztja, akik az üzlet túlszabályozása miatt bírálják a kormányt. Így nem csak a vállalkozóink panaszkodnak a tisztviselők olyan cselekedeteire, amelyek akadályozzák vállalkozásukat.

Az üzleti szabályozás hatékonyságáról

A kormányzati szabályozás egyaránt lehet pozitív a gazdaság és a társadalom egésze számára, például elősegítheti a versenyt, megvédheti a fogyasztókat a veszélyes termékektől stb., és negatív is lehet - növelheti az üzleti tevékenység költségeit, visszatarthatja a befektetéseket, elősegítheti a az árnyékgazdaság növekedése stb.

A vállalkozási tevékenységek nem hatékony állami szabályozása óriási akadálya lehet annak fejlődésének. Éppen ezért a kormányzati struktúrák az új szabályozások elfogadásakor nagy felelősséget viselnek döntéseik negatív következményeiért.

A szabályozás természeténél fogva egyensúlyt teremt a társadalmi és gazdasági költségek és előnyök elérése között. Az egymással versengő gazdasági és ideológiai pozíciókon álló tudósok és gyakorlati közgazdászok között heves vita folyik arról, hogyan lehet közöttük az optimális egyensúlyt elérni. De mindenki tisztában van azzal, hogy a hatékony állami szabályozás nem „rémálom” az üzletet, hanem ösztönözheti az új vállalkozók megjelenését.