Gyártó személyzet: meghatározás, szám, irányítási módszerek

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A vállalat termelési személyzete a vállalat gazdasági hasznának kialakulásának hátterében áll, kiinduló láncszemként szolgálva, amely termékeket, és ezáltal nyereséget képez. A témakör keretein belül különösen szükséges ennek a munkavállalói kategóriának az összetétele, kialakítása, létszámuk meghatározása, valamint a menedzsment átgondolása a hatékony munkavégzés és a kívánt eredmény érdekében.

Általános nézet

Ha a vállalat teljes személyzetét összességében tekintjük, akkor azt két nagy blokkra oszthatjuk: adminisztratív és vezetői és termelési személyzetre.

Az első csoportba az irányítási terület munkatársai tartoznak mind a legmagasabb szinten, mind a vállalat egyes részlegeinek szintjén. A csoportba olyan munkavállalók is tartoznak, akik közvetlenül nem tudják befolyásolni a cég végeredményét, de a működésében óriási szerepet játszanak. Ilyenek például a számviteli és humánerőforrás-alkalmazottak.

A második csoport keretein belül a számunkra közvetlenül érdekelt termelőszemélyzet kategóriáját vesszük figyelembe, amelybe az összesszakemberek és alkalmazottak, akik a vállalat termelési folyamatainak közvetlen végrehajtói. Fő tevékenységük, hogy a cég számára bevételt tud nyújtani és termelni. Ezen túlmenően rendszerint a szervizes személyzet is ide tartozik.

Koncepció

A különböző információforrások gyakran osztják fel a vállalat alkalmazottait vezetői, termelési, karbantartási, támogató, mérnöki és más típusú személyzetre. Ez a megkülönböztetés mélyebb és értelmesebb.

Meg kell jegyezni, hogy a modern orosz jogszabályokban nincs egyértelmű koncepció a személyzet kategóriákra való felosztásáról. Ezzel kapcsolatban a munkáltatók főszabály szerint egységes minősítési segédkönyveket és az azokban előírt szabványokat alkalmazzák. A szakmák és beosztások szerinti felosztást is tükrözik.

Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a munkavállalók kategóriákba bontása nem kötelező a vállalat számára, hanem egy lehetséges lehetőség, amely erőforrást ad a munkáltatónak a vállalat munkaerő-erőforrásainak hatékonyabb kezelésére, értékelésére.

Így a gyártó személyzet alatt a cég azon dolgozóit értjük, akik közvetve vagy közvetlenül ipari (termelési) feladatokat látnak el, és ezzel a folyamattal befolyásolják a vállalat pénzügyi eredményeit.

Összetétel

A személyzet ezen kategóriájának általános definícióját figyelembe véve, folytassuk összetételének tanulmányozását a vállalatoknál.

A termelés leggyakoribb osztályozásaszemélyzet:

• A termelési folyamatban, a termékek gyártásában stb. közvetlenül részt vevő munkavállalók. Itt nem mindegy, hogy a munkavállaló milyen mértékben vesz részt a termelési szférában, a lényeg, hogy részt vegyen benne valamilyen módon.
• Utolsó alkalmazottak, akik nem vesznek részt közvetlenül a gyártási folyamatban, és nem sorolhatók vezetők közé.
• Mérnöki és műszaki (adminisztratív és műszaki) személyzet, akik különféle műszaki kérdések és problémák megoldásával biztosítják a vállalat nyereséges működését.
• A gyártásban nem részt vevő gyártási karbantartó személyzet (kisegítő személyzet). Ebbe a kategóriába tartoznak azok a dolgozók, akik helyiségeket takarítanak és étkeznek más alkalmazottaknak.
• A gyártási folyamatban nem résztvevő, inkább a szolgáltatási szektorhoz kapcsolódó védelem.
• Gyakornok és gyakornokok, akik gyakorlati képzésben részesülnek, de nem rendelkeznek semmilyen funkcióval.

A bemutatott besorolás alapján megállapíthatjuk, hogy a gyártó személyzet nem mindig vesz részt közvetlenül a gyártási folyamatban. Azonban az a tény, hogy ezek az alkalmazottak nem rendelhetők a vezetői kategóriához, lehetővé teszi számukra a vizsgálati csoportba való felvételüket.

Fő cél

A gyártó személyzetet érintő közvetlen feladatok meghatározása ennek sokoldalúsága miatt meglehetősen bonyolult folyamatnak tűnikkategóriákat. A fő közös cél azonban a vezetői utasítások teljesítése, a termelési tevékenységek beosztásának és szakmának megfelelő lebonyolítása lesz a meglévő belső szabályoknak és előírásoknak megfelelően.

A feladatkészlet mintáiként elképzelheti:

• ügyfélszolgálat és szolgáltatások nyújtása számukra a kommunikáció és a velük való munka szakaszában;
• a gyártási folyamat külön szakaszai (műhelyek) és bizonyos funkciók alkalmazott általi végrehajtása e szakaszok munkájának megszervezésében;
• szolgáltatást nyújt a cégnek és folyamatainak.

A tevékenység jellemzői

A termelési személyzet irányítása során a vezetőségnek figyelembe kell vennie az alkalmazottak ezen kategóriájához kapcsolódó számos jellemzőt. Ezek közé tartozik:

• A munkaszervezés folyamatában alárendeltség. Ez a tény azt jelenti, hogy a vállalatnak létre kell hoznia minden olyan szabályozási és jogi dokumentációt, amely szabályozza a termelő személyzet tevékenységét, meghatározza az ebbe a kategóriába tartozó munkavállalók feladatait és felelősségeit, valamint az ezek irányításának és befolyásolásának adminisztratív mechanizmusait. Az ilyen munka fő elemei a termelő személyzet tevékenységének elemzése, valamint az ellenőrzés és szabályozás.
• A termelési alkalmazottak optimális aránya a struktúrában. Az ipari vállalkozásokban az ilyen alkalmazottak aránya a teljes létszám legalább 50%-a legyen. A legjobb lehetőség a 60%. szélső határ90%-os értékre utal. Ha a vállalatnál kevés a vezető, a termelési alkalmazottak irányításának hatékonysága csökken.
• Racionális rendszerek és javadalmazási formák kialakítása. A termelői munkások béralapjának kialakítására nagyon sok lehetőség kínálkozik. A menedzser feladata, hogy olyan lehetőséget válasszon, amely maximálisan leköti a dolgozókat a vállalat végeredményével, és hozzájárul a vállalat jövedelmezőségének növekedéséhez. Szokásos példa a darabbér-rendszer alkalmazása, amely lehetővé teszi a költséggazdálkodás lehetőségeinek megteremtését és a dolgozók motivációját a hatékony munkavégzésre. Az ilyen formák és rendszerek kiválasztása azonban a munkáltatónál marad.

Számítás

A termelési személyzet irányítás kérdései szorosan összefüggenek a szükséges létszám kiszámításával.

A kategória pontosabb meghatározása érdekében lehetőség van speciális tervezési technikák alkalmazására, amelyeket alább ismertetünk.

A szám kiszámítása külön-külön is elvégezhető a vállalkozás egyes részlegeire, műhelyeire, és ennek eredményeként az egész vállalatra. Ennek érdekében meghatározásra kerül a normaórában elvégzendő munka mennyisége és egy munkavállaló éves munkaidő-alapja, amelyeket össze kell hasonlítani egymással.

A munkaidő alapok között megkülönböztethető:

• naptár, azaz az év napjainak teljes száma;
• névleges, amelyben a munkaszüneti napokat kivesszük a naptári alapból;
• érvényes, haamiből levonjuk a fel nem használt időt a névlegesből, például szabadság, betegség stb.

A szám meghatározásakor a következő módszerek egyike használható:

• munkaintenzitási normák alkalmazásával;
• berendezés-karbantartási szabványok alkalmazása.

Alapképletek

Vegyük fontolóra az első lehetőséget. Ebben az esetben használja a következő képletet a termelő személyzet számának meghatározásához:

Ksp=ƩNiti / Fd (i=1, …m), ahol Ksp a listán szereplő munkavállalók teljes száma;

N i- gyártási program, tervezett mennyiség, természetes mértékegységek;

t i- termelési egység munkaintenzitása a terv szerint;

Fd - tényleges munkaidő-alap napokban;

m – azon termékek száma, amelyeket ezek a dolgozók gyártanak.

Az alkalmazottak száma a következőkre oszlik:

• lista, amelyet úgy kapunk, hogy a normaórákban számított munkaintenzitást elosztjuk egy munkavállaló tényleges munkaidő-alapjával;
• magán, amelyet a névleges munkaidő-alappal való osztással kapunk.

A mutatók között a bérszámfejtési arány (R) is kiszámításra kerül:

R=Fn / Fd, ahol Fn az idő névleges alapja.

A lista és a közvetlen indikátor függésének képlete a következőképpen néz ki:

Ksp=KjavR, ahol Kyav az engedély nélkül dolgozók száma;

Ksp - a bérlistán szereplő alkalmazottak száma.

Számítás más kategóriákra

Minden fenti számítás a fő termelésre vonatkozottdolgozók. Most tekintse meg a számításokat a szolgáltató alkalmazottaira vonatkozóan.

A számítás két módszerrel történik:

• szolgáltatási szabványok használatakor, ami azt jelenti, hogy hány munkakört kell ellátni egy alkalmazott;
• A rendelkezésre álló állások alapján.

A következő szakaszban a termelési és szolgáltatási dolgozók számát összegzik, hogy kielégítsék a vállalkozás teljes munkaerő-szükségletét.

A mérnökök, alkalmazottak, valamint a fiatalabb kiszolgáló személyzet számának kiszámításakor szükség van egy személyzeti táblázat összeállítására az adott vállalkozás jellemzőinek megfelelően. A szám kiszámításakor a szolgáltatási díjakat, a szabályozhatósági arányokat és a matematikai modellezési módszereket használják.

Az alábbi képlet meghatározza a vállalati személyzet további szükségességét is.

K add \u003d (Ksp - Kf) + KspU / 100%, hol Ksp - létszám;

Kf - aktuális szám év elején;

U - az alkalmazottak terv szerinti lemorzsolódásának százalékos aránya.

A bemutatott számítások alapján lehetőség nyílik egy adott vállalkozás munkaerő-szükségleti tervének elkészítésére, amely a munkaerő egyensúlyát jelenti.

Vezérlési beállítások

Ahhoz, hogy a vállalkozás alkalmazottai hatékonyan tudják ellátni feladataikat a termelési folyamatban, megfelelő irányítási rendszert kell felépíteni számukra. A személyzetirányítás termelési gyakorlata a következő elemeket tartalmazza:

• Munkaelemzésminden dolgozó. Ez az ellenőrzési elem magában foglalja az egyes alkalmazottak teljesítményének értékelését a munkaköri leírásnak megfelelően, amely egyértelmű követelményeket határoz meg a szakmára vonatkozóan.
• Létszámterv kidolgozása. A számnak racionálisnak kell lennie, mivel a többlet a bérek túlköltéséhez, a hiányosságok pedig a munkaidő-beosztási zavarokhoz vezetnek.
• Jelöltek kiválasztása pozíciók és szakmák szerint. Vonzott jelöltként csak a szakterületnek és szakmának megfelelő, bizonyos ismeretekkel, készségekkel és képességekkel rendelkező személyzetet szabad kiválasztani.
• Képzési és fejlesztési rendszer kialakítása az alkalmazottak számára. A változó külső környezeti feltételekhez kapcsolódóan a munkavállalók fejlesztésére, időnkénti képzettségük felmérésére anyagi forrásokat kell elkülöníteni.
• A racionális javadalmazás és egy olyan motivációs rendszer bevezetése, amely magas színvonalú és rendkívül eredményes munkára ösztönzi a munkavállalókat.
• A munkahelyi egészség és biztonság biztosítása. Ezt a tevékenységi területet az ország hatályos jogszabályai szerint alakítják ki. Akár a vállalkozáson belül külön munkavédelmi szolgáltatások kialakítására is lehetőség van.

Szakmai fejlődés

Szeretnék egy kicsit többet foglalkozni a gyártó személyzet képzési rendszerével.

Ennek a folyamatnak a vállalkozásnál történő megszervezése a munkavállalók szakmai növekedését és fejlődését célozza, hogy a lehető leghatékonyabb megtérülést tudják biztosítani. Ezen a képzésenegy adott szakmához vagy pozícióhoz szükséges készségek, képességek elsajátítása.

A munkahelyi képzési rendszer bevezetésének szükségességét a következő tényezők indokolják:

• a munkavállalók átlagos kategóriájának csökkenése vagy annak a munka kategóriájával való összeegyeztethetetlensége;
• növekszik a gyártási hibák száma.

Az ilyen tények azt mutatják, hogy ideje fejleszteni készségeit.

A munkahelyi képzés fő formái:

• Tanfolyamok, amelyek nemcsak elméleti szempontokat foglalnak magukban, hanem nagyszámú gyakorlati gyakorlatot is tartalmaznak a berendezések és a munkahely elsajátítására, a személyzet szakmai gyakorlatának megszervezésére.
• Több foglalkozású tanfolyamok az állásváltás ösztönzésére.
• Innovációs képzés az új termékek, munkaszervezési technológiák, új berendezések felfedezéséhez.
• Magasabb szintű képzést kínáló programok, amelyekben a legtapaszt altabb munkatársak osztják meg tapasztalataikat és tudásukat a többiekkel.

Az egyes vállalkozásokon belül más képzési és szakmai fejlődési formák is lehetségesek, de a cél ugyanaz - a munkatársak tudásbázisának feltöltése.

Zárszó

A szervezet termelő személyzete biztosítja a termelési folyamat működését a vállalkozásnál. A cég végeredménye közvetlenül az ő munkájától függ. Ezért ennek megfelelő kialakítása, terjesztése és kezelése a menedzsment fontos feladata.