Likviditási mutató: mérlegképlet és normatív érték

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A társaság tevékenységének egyik mutatója a likviditási szint. Felméri a szervezet hitelképességét, azt, hogy képes-e kötelezettségeit időben maradéktalanul fizetni. A létező likviditási mutatókról, az egyes mutatók kiszámításához használt új egyenleg képleteiről az alábbi cikkben olvashat bővebben.

Essence

A likviditás azt jelenti, hogy a vállalat eszközei milyen mértékben fedezik kötelezettségeit. Utóbbiakat a készpénzre való átváltás időszakától függően csoportokra osztják. E mutató szerint a becslések:

• a cég azon képessége, hogy gyorsan reagáljon a pénzügyi problémákra;
• a vagyon növelésének lehetősége az értékesítés növekedésével;
• adósság-visszafizetési képesség.

Likviditási fokok

Az elégtelen likviditás az adósságok és kötelezettségek fizetésére való képtelenségben fejeződik ki. Befektetett eszközöket kell eladnunk, legrosszabb esetben pedig fel kell számolnunk a szervezetet. A pénzügyi helyzet romlása csökkenésben fejeződik kijövedelmezőség, a tulajdonosok tőkebefektetéseinek elvesztése, késedelmes kamatfizetés és a kölcsön tőkerészének egy része.

A gyors likviditási mutató (a számításhoz szükséges mérleg képlete az alábbiakban kerül bemutatásra) a gazdálkodó szervezet azon képességét tükrözi, hogy a számlán rendelkezésre álló források felhasználásával vissza tudja fizetni az adósságát. A jelenlegi fizetőképesség befolyásolhatja a vevőkkel és beszállítókkal fennálló kapcsolatot. Ha egy vállalkozás nem tudja időben törleszteni adósságát, fennállása kétséges.

Bármely likviditási mutatót (a számításhoz a mérleg képletét az alábbiakban mutatjuk be) a szervezet eszközeinek és forrásainak aránya határozza meg. Ezek a mutatók négy csoportra oszthatók. Ugyanígy bármely likviditási mutató (a mérlegszámítási képlet a tevékenységek elemzéséhez szükséges) külön meghatározható a gyorsan és lassan értékesített eszközökre és forrásokra.

Eszközök

A likviditás egy vállalkozás tulajdonának azon képessége, hogy bizonyos bevételt termeljen. A folyamat sebessége éppen a likviditási mutatót tükrözi. Az alábbiakban bemutatjuk a számítások mérlegképletét. Minél nagyobb, annál jobban „áll a lábán” a vállalkozás.

Rangsoroljuk az eszközöket a készpénzzé alakításuk sebessége alapján:

• pénz a számlákon és a pénztárnál;
• váltók, kincstári értékpapírok;
• nem lejárt tartozás beszállítókkal szemben, kiadott kölcsönök, egyéb vállalkozások Központi Bankja;
• készletek;
• felszerelés;
• struktúrák;
• WIP.

Most osszuk el az eszközöket csoportokba:

A1 (a leglikvidebb): pénzeszközök készpénzben és bankszámlán, más vállalkozások részvényei

A2 (gyors értékesítés): a partnerek rövid lejáratú adóssága

A3 (lassú eladás): részvények, WIP, hosszú távú befektetések

A4 (nehezen értékesíthető) – befektetett eszközök

Egy adott eszköz a felhasználás mértékétől függően egyik vagy másik csoportba tartozik. Például egy gépgyártó üzem esetében az esztergagép „készletnek” minősül, a kifejezetten kiállításra készült gép pedig több éves hasznos élettartamú befektetett eszköz.

Kötelezettségek

A likviditási mutatót, melynek egyenlegének képletét az alábbiakban mutatjuk be, az eszközök és a források aránya határozza meg. Ez utóbbiak szintén csoportokra oszlanak:

• P1 a leginkább kért kötelezettségvállalások.
• P2 - 12 hónapig érvényes hitelek.
• P3 - egyéb hosszú lejáratú hitelek.
• P4 – vállalati tartalékok

A felsorolt csoportok sorainak meg kell egyeznie az eszközök likviditásának mértékével. Ezért a számítások elvégzése előtt kívánatos a pénzügyi kimutatások korszerűsítése.

Egyenleg likviditás

További számításokhoz össze kell hasonlítania a csoportok pénzbeli értékeit. Ebben az esetben a következő arányokat kell teljesíteni:

• A1 > P1.
• A2 > P2.
• A3 > R3.
• A4 < P4.

Ha a felsorolt feltételek közül az első három teljesül, akkor a negyedik automatikusan teljesül. Az egyik eszközcsoport forráshiányát azonban nem tudja kompenzálni a másik eszközcsoport túlzottsága, mivel a gyorsan mozgó alapok nem helyettesíthetik a lassan mozgó eszközöket.

Az átfogó értékelés elvégzéséhez kiszámítják a teljes likviditási mutatót. Egyenlegképlet:

L1=(A1 + (1/2)A 2 + (1/3)A3) / (P1 + (1/2)P2 + (1/3)P3).

Az optimális érték 1 vagy több.

Az így bemutatott információk nem bővelkednek részletekben. A fizetőképesség részletesebb számítását mutatók csoportja végzi.

Jelenlegi likviditás

A gazdálkodó szervezet azon képessége, hogy rövid lejáratú kötelezettségeit az összes eszköz terhére visszafizesse, az aktuális likviditási mutatót mutatja. Egyenlegképlet (sorszámok):

Ktl=(1200 - 1230 - 1220) / (1500 - 1550 - 1530).

Van egy másik algoritmus is, amellyel kiszámítható az aktuális likviditási mutató. Egyenlegképlet:

K=(OA - hosszú lejáratú DZ - az alapítók tartozása) / (rövid kötelezettségek)=(A1 + A2 + A3) / (Π1 + Π2).

Minél magasabb a mutató értéke, annál jobb a fizetőképesség. Normatív értékeit termelési ágonként számítják ki, de átlagosan 1,49-2,49 között ingadoznak. A 0,99-nél kisebb érték azt jelzi, hogy a vállalkozás nem tud időben fizetni, ill.több mint 3 – a tétlen eszközök nagy aránya.

Az együttható a szervezet fizetőképességét tükrözi nem csak az adott pillanatban, hanem vészhelyzetben is. Ez azonban nem mindig ad teljes képet. A kereskedelmi vállalkozásoknál a mutató értéke kisebb, mint a normatív, míg a termelő vállalkozásoknál legtöbbször magasabb.

Lejáratú likviditás

A gyors likviditási mutatót tükrözi egy gazdálkodó egység azon képessége, hogy a kötelezettségeit a forgalomképes eszközök terhére, készletekkel csökkentve tudja visszafizetni. Egyenlegképlet (sorszámok):

Xl=(1230 + 1240 + 1250) / (1500 - 1550 - 1530).

Vagy:

K=(több DZ + többszörös pénzügyi befektetés + DC) / (többszörös hitel)=(A1 + A2) / (Π1 + Π2).

Ennek az együtthatónak, valamint az előzőnek a kiszámításakor a tartalékokat nem veszik figyelembe. Gazdasági szempontból ennek az eszközcsoportnak az eladása hozza a legtöbb veszteséget a társaságnak.

Az optimális érték 1,5, a minimum 0,8 Ez a mutató a folyó tevékenységből származó pénzbevételekből fedezhető kötelezettségek arányát tükrözi. A mutató értékének növeléséhez a szavatolótőke mennyiségének növelése és a hosszú lejáratú hitelek vonzása szükséges.

A 3-nál nagyobb érték az előző esethez hasonlóan irracionálisan szervezett tőkeszerkezetet jelez, amit a lassú készletforgalom és a kintlévőségek növekedése okoz.

Abszolút likviditás

Tárgyi képességAz adósság készpénz terhére történő visszafizetése az abszolút likviditás arányát tükrözi. Egyenlegképlet (sorszámok):

Cal=(240 + 250) / (500 – 550 – 530).

Az optimális érték több mint 0,2, a minimum 0,1 Ez azt mutatja, hogy a szervezet a sürgős kötelezettségeinek 20%-át azonnal ki tudja fizetni. Annak ellenére, hogy pusztán elméleti lehetőség van arra, hogy valamennyi hitel sürgős visszafizetésére van szükség, szükséges az abszolút likviditási mutató kiszámítása és elemzése. Egyenlegképlet:

K=(rövid befektetés + DC) / (rövid kölcsönök)=A1 / (Π1 + Π2).

A számítás a kritikus likviditási mutatót is használja. Egyenlegképlet:

Kkl=(A1 + A2) / (P1 + P2).

Egyéb mutatók

Nagy manőverezési képesség: A3 / (AO - A4) - (P1 + P2).

Dinamikájának csökkenése pozitív tényezőnek tekinthető, mivel a készletekben és követelésekben befagyott pénzeszközök egy része felszabadul.

Eszközök aránya a mérlegben: (egyenleg főösszeg - A4) / egyenleg összesen.

Sajáttőkével biztosított értékpapír: (P4 - A4) / (AO - A4).

A szervezetnek legalább 10%-os saját finanszírozási forrással kell rendelkeznie a tőkeszerkezetben.

Nettó forgótőke

Ez a mutató a forgóeszközök és a hitelek, szállítók közötti különbséget tükrözi. Ez az a tőkerész, amelyet hosszú lejáratú hitelek éssaját tőke. A számítási képlet:

Nettó vagyon=OA – rövid lejáratú hitelek=1200. sor – 1500. sor

A források feletti forgótőke-többlet azt jelzi, hogy a cég képes adósságait törleszteni, van tartaléka a tevékenység bővítésére. A standard érték nagyobb, mint nulla. A működő tőke hiánya azt jelzi, hogy a szervezet nem tudja visszafizetni kötelezettségeit, a jelentős többlet pedig irracionális forrásfelhasználást.

Példa

A vállalkozás mérlegében a következők szerepelnek:

• Készpénz (CF) – 60 000 RUB
• Rövid távú befektetések (KFV) – 27 000 rubel
• Követelések (RD) - 120 000 rubel
• OS - 265 ezer rubel.
• Immateriális javak - 34 ezer rubel.
• Tartalékok (PZ) – 158 000 RUB
• Hosszú lejáratú hitelek (KZ) – 105 000 RUB
• Rövid lejáratú kölcsön (CC) - 94 000 rubel.
• Hosszú lejáratú hitelek - 180 ezer rubel.

Ki kell számítani az abszolút likviditási mutatót. Számítási képlet:

Kal=(60 + 27) / (105 + 94)=0, 4372.

Az optimális érték több mint 0,2 A társaság kötelezettségeinek 43%-át tudja fizetni a bankszámlán lévő forrásból.

Számítsa ki a gyors likviditási mutatót. Egyenlegképlet:

Xl=(50 + 27 + 120) / (105 + 94)=1, 09.

A mutató minimális értéke 0,80. Ha a vállalat minden rendelkezésre álló forrást felhasznál, beleértve az adósok tartozását is, akkor ez az összeg 1,09-szerese lesz a fennálló kötelezettségeinek.

Számítsa ki a kritikus együtthatótlikviditás. Egyenlegképlet:

Kcl=(50 + 27 + 120 + 158) / (105 + 94)=1, 628.

Az eredmények értelmezése

Az együtthatók önmagukban nem hordoznak szemantikai terhelést, de időintervallumokkal összefüggésben részletesen jellemzik a vállalkozás tevékenységét. Főleg, ha ezeket kiegészítik más számított mutatókkal és a mérleg egy-egy sorában figyelembe vett eszközök részletesebb figyelembevételével.

Az illikvid készletet nem lehet gyorsan eladni vagy termelésben felhasználni. Ezeket nem szabad figyelembe venni az aktuális likviditás kiszámításakor.

Egy holdingcsoportba tartozó szervezetben a likviditási mutató számításakor a belső követelések és kötelezettségek mutatóit nem veszik figyelembe. A fizetőképesség szintjét legjobban az abszolút likviditási mutató alapján lehet meghatározni.

Sok probléma az eszközök túlértékelését okozza. A valószínűtlen követelésbehajtás számításba vétele a fizetőképesség helytelen (csökkentett) értékeléséhez vezet, és megbízhatatlan adatokhoz jut a szervezet pénzügyi helyzetéről.

Másrészt az olyan eszközök számításból való kizárásával, amelyekből alacsony a bevételszerzési valószínűség, nehéz elérni a likviditási mutatók normatív értékét.