Gyors likviditási mutató: mérlegképlet. Fizetőképességi mutatók

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-17 18:54

A vállalat pénzügyi stabilitásának egyik jele a fizetőképesség. Ha egy vállalkozás készpénzből bármikor ki tudja fizetni rövid távú kötelezettségeit, akkor fizetőképesnek minősül.

Ez a cikk olyan fogalmakat tárgyal, mint a likviditás, az analitikus mérleg szerkezete, a gyors likviditási mutatók képletei, az aktuális és abszolút likviditás.

A vállalkozás fizetőképessége

A társaság fizetőképességének fő mutatója a lejárt tartozás hiánya és a megfelelő mennyiségű pénzeszköz jelenléte a folyószámlán. Ezek a feltételek akkor teljesülnek, ha a cég likvid eszközeinek összege egy meghatározott időpontban meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségeinek összegét.

A folyó fizetőképesség elemzése a pénzforgalmi adatok alapján történik: a forrásbevételnek fedeznie kell a folyó kötelezettségek teljesítését. A leendő fizetőképességet tanulmányozzáklikviditási mutatók segítségével.

A mérleg likviditása a vállalat azon képessége, hogy eszközeit készpénzre tudja váltani, hogy kifizesse a pénzügyi kötelezettségeit. Minél kevesebb idő szükséges ehhez a művelethez, annál magasabb egy ilyen eszköz likviditási mutatója. Ugyanakkor a forgalomba hozatal időtartama nem haladhatja meg a kötelezettség teljesítésének időtartamát.

Egy vállalkozás likviditása tágabb fogalom. Úgy definiálható, mint egy vállalkozás azon képessége, hogy belső és külső források segítségével fizetőeszközt találjon kötelezettségei teljesítéséhez.

Elemzési feladatok

A vállalkozás likviditásának elemzése a vállalkozás fizetőképesség-kezelésének ellenőrzésére és beállítására szolgál. Egy ilyen elemzés során a következőket értékelik:

• a vállalkozás forgóeszközeinek likviditása;
• a társaság egészének mérlegének likviditása;
• a társaság fizetőképessége jelenleg és a jövőben;
• a szükséges fizetőképesség megőrzését célzó általános vállalati politika;
• fejlesztési kilátások és ajánlások az esetleges kedvezőtlen tényezők kiküszöbölésére.

Eszközcsoportosítás

Az egyenleg likviditásának elemzéséhez össze kell hasonlítania a vállalat eszközeit és forrásait. A kényelem kedvéért szokás ezeket több csoportra osztani, vagyis analitikai mérleget készíteni.

A mérleg eszközei likviditásuk mértékétől függően 4 csoportba vannak osztva.

• Az A1 csoport teljesen folyékonyeszközök. Ebbe a kategóriába tartoznak a pénzügyi befektetések (rövid távú) és a készpénz. A mérlegben ezek 1240 és 1250 kódú sorok.
• Az A2 csoport olyan eszközöket tartalmaz, amelyek értékesítése viszonylag rövid ideig tarthat. Ide tartoznak a követelések (1230-as mérlegkód szerint). Ezenkívül egyes forrásokban az A2 csoport egyéb forgóeszközöket is tartalmaz. Ebben a csoportban a likviditás függ a cég partnereinek fizetőképességétől, a fizetési módoktól és a fizetési sebességtől.
• Az A3 csoport lassan mozgó eszközöket tartalmaz. Ez a kategória tartalmazza a termék- és anyagkészleteket, a befejezetlen termelést, az áfát. Eltart egy ideig, amíg átváltják készpénzüket. A mérlegben az A3 csoport 1210, 1220 és 1260 kódszámú sorokat tartalmaz. Egyes szerzők ebbe a kategóriába sorolják a tárgyi eszközöket (kód: 1150).
• Végül az A4-es csoportba tartoznak a legnehezebben értékesíthető eszközök. Ez a mérleg teljes I. szakasza (kód: 1100).

A kötelezettségek kategóriái

Az egyenleg összes kötelezettsége a visszafizetés sürgősségétől függően csoportokba van osztva:

• A P1 csoportba tartoznak a legsürgősebb kötelezettségek, amelyek magukban foglalják a szervezet alkalmazottainak, a költségvetési és költségvetésen kívüli forrásoknak, vállalkozóknak és beszállítóknak stb. (kód: 1520).
• A P2 csoport rövid lejáratú kötelezettségeket tartalmaz. Ebbe a kategóriába tartoznak a rövid lejáratú kölcsönök és kölcsönök (kód: 1510), egyébkötelezettségek (kód 1550).
• A P3 csoport a hosszú lejáratú hiteleket és kölcsönöket tartalmazza (kód: 1410).
• A P4 csoport állandó kötelezettségeket tartalmaz, beleértve a részvényalapokat (1300, 1530, 1540 kódok).

Likviditási mutatók

Az abszolút mutatók mellett a vállalkozás fizetőképességének relatív mutatói is használatosak. Léteznek abszolút, gyors és általános likviditási arányok.

Vegyük figyelembe az abszolút likviditási mutatót. A rövid lejáratú kötelezettségek azon részét tükrözi, amelyet a társaság a jelenleg rendelkezésre álló készpénz terhére gyorsan vissza tud fizetni. Kiszámítása az A1 mutató és a P1 és P2 összegének aránya. Ennek az aránynak a magas értéke azt jelzi, hogy a vállalat nagy valószínűséggel törleszti adósságait.

A következő együttható az aktuális likviditás mértéke. Megmutatja, hogy egy vállalat rövid lejáratú kötelezettségeit mennyiben fedezi a forgóeszközök. A mutató kiszámítása a következőképpen történik: a forgóeszközök (A3 + A2 + A1) el vannak osztva a rövid lejáratú kötelezettségekkel (P1 + P2). Minél magasabb ez a mutató, annál jobban bíznak a hitelezők a kötelezettségeik visszafizetésében.

Végül a gyors likviditás mutatója valójában egy köztes érték. Segít felmérni, hogy a cég hogyan fizeti ki (rövid távú) kötelezettségeit abban az esetben, ha a tartalékok értékesítése nem lehetséges.

Az adott likviditási mutatókat nem csak a vállalkozás belső, hanem külső céljaira is számítjuk.felhasználók.

Gyors likviditás számítása

A gyors likviditási mutatót a következőképpen számítjuk ki: A1 és A2 összegét elosztjuk P1 és P2 összegével. Vagyis beírjuk a számlálóba: készpénz + pénzügyi befektetések (rövid lejáratú) + követelések. A nevező a rövid lejáratú kölcsönök, szállítók és egyéb kötelezettségek összege lesz.

Az egyenleg sorkódjának használatával a gyors likviditási mutató képlete így néz ki:

Kbl=1250. o. + 1240. o. + 1230. o. / 1550. o. + 1520. o. + 1510. o.

Számítsa ki az együtthatót egy fiktív cég mérlegének példáján! Mértékegység - ezer rubel.

Kód	2016. december 31-i állapot szerint	2015. december 31-i állapot szerint
Eszközök
1230	2 640	1 570
1240	45	14
1250	225	68
Kötelezettségek
1510	1 725	1 615
1520	3 180	1 925
1550	37	20

Mérleg szerint a gyors likviditási mutató képlete 2016. december 31-énígy fog kinézni:

Kbl=2 640 + 45 + 225 / 1 725 + 3 180 + 37=0, 58.

Ugyanígy számítjuk ki a 2015. december 31-i mutatót:

Kbl=1 570 + 14 + 68 / 1 615 + 1 925 + 20=0, 46.

A számítás azt mutatja, hogy a cég gyors likviditása nőtt.

Normatív érték

A közgazdasági irodalomban a gyors likviditási mutató értéke 0,5-1 és afeletti tartományban tekinthető normálisnak. A mutató azonban az iparágtól és a vállalkozás működési területétől függően változhat. Tehát a kiskereskedők esetében a mutató 0,4-0,5 lesz.

Az elemzés során nem csak a mutató összértékére kell figyelni, hanem az összetevőinek szerkezetére is. Így a likvid pénzeszközök jelentős része kintlévőség lehet, amely nehezen behajtható. Ebben az esetben az egy feletti érték a gyors likviditás normájának számít.

Az orosz jogszabályok több normatív értéket is tartalmaznak. Így az Orosz Föderáció Gazdasági Minisztériumának 1997. október 18-án kelt 118. számú rendelete egy vagy több gyors likviditási rátát javasolt, azzal a magyarázattal, hogy alacsonyabb értékek mellett a vállalkozásnak folyamatosan együtt kell működnie az adósokkal a fizetési késedelmek elkerülése érdekében..

Az Orosz Föderáció kormányának 2003. január 30-i 52. számú rendelete megadja az együttható értékét a mezőgazdasági termelők számára - 1,2 és 1,5 között.

Kockázatelemzés

A kockázat fogalma a vállalkozás fizetőképességéhez kapcsolódiklikviditás. Azt a valószínűséget tükrözi, hogy a kölcsönt felvevő vállalkozás nem tudja maradéktalanul és időben teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

A likviditási kockázatok felmérése a fenti eszközök és források csoportosítása alapján történik. Minél nagyobb a kockázat, minél alacsonyabb az eszközök likviditása és minél rövidebb a fennálló kötelezettségek lejárata. Az általános táblázat az alábbiakban látható:

Eszközcsoport	Felelősségi csoport	Kockázat
A1	R4	minimális
A2	P3	érvényes
A3	P2	magas
A4	R1	nagyon magas

Ez a csoportosítás egyértelműen mutatja a likvid eszközök és kötelezettségek arányát a teljes szerkezetben. Ezután összehasonlítjuk az ugyanazon kockázati csoporton belüli eszközök és források értékét. Az így kapott mutató megmutatja a likviditás típusát és azt a kockázati zónát, amelyben a vállalat található

Így egy vállalkozás mérlege akkor tekinthető likvidnek, ha a következő egyenlőtlenségek teljesülnek:

A1≧P1, A2≧P2, A3≧P3, A4≦P4 – úgy tekintjük, hogy az ilyen arányokkal nincs kockázat.

A likviditás akkor tekinthető elfogadhatónak, ha az arány A1<P1, A2≧P2, A3≧P3, A4~P4. Ebben az esetben a vállalkozás kockázati zónája elfogadható.

Az A1<P1, A2<P2, A3≧P3, A4~P4 arány a károsodás jelelikviditás. A kockázati zóna kritikus.

Végül az A1<P1, A2<P2, A3<P3, A4˃P4 egyenlőtlenségekkel a likviditás válságban van. A vállalkozás kockázati zónája katasztrofális.

Következtetések

A likviditás a vállalkozás fizetőképességének mértékét tükrözi. Az elemzés során különféle módszereket alkalmaznak a vállalat pénzügyi helyzetének teljesebb és valósághűbb leírására.

A csoportosítási módszer használatával analitikus mérleg készül.

Mérlegadatok, gyors likviditási mutatók, folyó és abszolút likviditási képletek segítségével vonjon le következtetéseket az eszköz- és forrásmutatók változásának dinamikájára, a mérlegtételek likviditására, valamint az eredmények normatív ill. iparági átlagos mutatók.

Fontos megjegyezni, hogy a likviditás elemzésekor a vállalat fizetőképességét csak rövid távra (maximum 12 hónapra) határozzuk meg.