A közös tulajdonú lakás használatának rendjének meghatározása. Lakáskérdés

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Az életben vannak olyan helyzetek, amikor egymás számára idegen emberek kénytelenek ugyanazon a területen élni. Ilyenek lehetnek például a házastársak, akik elváltak, de továbbra is ugyanabban a lakásban élnek, mivel nincs más lakásuk, több örökös, aki az örökhagyótól kapott lakást, és ezek nem mindig rokonok, és így tovább.

Ha nem hajlandók feladni a lakásuk egy részét, együtt kell élniük. Ezen az alapon gyakran felmerülnek viták, félreértések, szemrehányások, követelések és botrányok. Ebből a helyzetből a kiút az lehet, ha meghatározzuk a közös tulajdonú lakás használatára vonatkozó eljárást. Erről a cikkben fogunk beszélni.

Mikor van szüksége lakásrendelésre?

A lakásrészek általában olyan rokonok tulajdonát képezik, akik örökölték, vagy elvált házastársak. Az állampolgárok mindkét esetben valójában nem családtagok, és nem vezetnek közös háztartást. Ez felveti a meghatározás kérdéséta közös tulajdonú lakás használatának eljárása.

A legjobb, ha önkéntes alapon saját maga hozza létre ezt a rendet. Ebből a célból írásos megállapodást kötnek, ahol a tulajdonosok rögzítik a lakás használatának minden pillanatát. A legjobb megoldás az, ha ezt a dokumentumot közjegyzővel hitelesítik.

Például Alexander és Szvetlana Ivanov egy lakásban éltek, amelyet az esküvő után vettek együtt. Néhány évvel később a házaspár különvált és felosztotta az ingatlant. Azonban sem Sándornak, sem Szvetlanának nem volt hova mennie, és a házastárs részesedésének megváltása sem volt lehetetlen számukra. Ebben a tekintetben együtt kellett élniük ugyanazon a területen.

A lakás egy kétszobás lakás volt, külön szobákkal. Ezért nem volt problémájuk a helyiségek használatával. De ami a konyhát és a fürdőszobát illeti, nem tudtak megegyezni. Sándor gyakran hozott haza barátokat, akikkel együtt ivott alkoholt. Ráadásul nem a szobájába vitte őket, hanem a konyhában telepedett le velük. Ez természetesen Svetlanának nem tetszett. De Sándor elégedetlen volt azzal a ténnyel is, hogy Szvetlana dolgokat szárít a fürdőszobában. Ennek eredményeként a volt házastársaknak megállapodást kellett kötniük, amelynek értelmében Alexander nem hozatott barátokat és nem tartózkodott a konyhában, Szvetlana pedig már nem szárította a ruhákat a fürdőszobában.

Hogyan használható a töredéktulajdon?

A közös tulajdonú lakáshasználati rend kialakítását számos tényező befolyásolja, így különösen:

• Részvények.
• A nappalik száma. Ha mindegyik tulajdonosnak van belőlük elegendő - ez egy dolog, és ha több a tulajdonos, akkor sokkal nehezebb meghatározni a megfelelő sorrendet.
• Lakók száma. Tehát, ha ketten vannak (volt házastársak, akik tulajdonosok), de egy kiskorú gyermek él velük, akkor a feleségnek több négyzetméteres szobát osztanak ki.
• Van-e a lakóknak más szálláshelyük?
• A lakók közötti családi kötelékek jelenléte.
• Elrendezés. Gyakran apartmanokban - átjáró szobákban. Természetesen senki sem akarja, hogy személyes terét folyamatosan más bérlők szállják meg.

Az ideális az az eset, amikor a különálló szobák száma nem kevesebb, mint a tulajdonosok száma. Ezután mindegyikük kap egy szobát, és továbbra is megosztják a közös helyiségeket. Ebben az esetben közösségi lakást kapunk.

De ha a lakás közös tulajdonban van, és nem lehet minden bérlőnek szobát kiosztani, például egy odnushka lakás esetében, akkor a legjobb, ha egy tulajdonos vásárolja ki a lakást. egy másik. Általában az váltja be a kisebbet, akinek nagy részesedése van. De lehetnek más megváltási lehetőségek is. A tulajdonosok megállapodhatnak abban is, hogy például rendszeres időközönként használják a lakást. Ezután egy meghatározott ideig ott lakik egyikük, aki aztán elmegy, és egy másik tulajdonos költözik a lakásba egy bizonyos időre.

Hogyan határozható meg a megfelelő sorrend?

A sorrend meghatározásakora közös tulajdonú lakás használatának meg kell felelnie azoknak a szabályoknak, amelyeket a bérlők maguk és egymás között állapítanak meg. Létrehozhatók vagy letelepedhetnek.

Az első lehetőség akkor következik be, ha kialakult egy bizonyos út a szobák és a közös helyiségek (konyha, fürdőszoba, fürdőszoba, előszoba) üzemeltetésében a tulajdonosok között. Ebben az esetben ez a sorrend mindenkinek megfelel, és senki nem akar semmit megváltoztatni.

Bonyolultabb a helyzet azokban az esetekben, amikor a tulajdonosoknak egymással szemben követeléseik vannak. Ezután meg kell próbálnia tárgyalások útján megoldani a problémákat. Ha nem tudsz megegyezni semmiben, akkor bírósághoz kell fordulnod.

A közös tulajdonú lakás használatának rendjének meghatározása azt jelenti, hogy a tulajdonosok mindegyike birtokol egy bizonyos helyiséget vagy annak egy részét, alapvetően a tulajdoni hányadának arányában. A konyha, fürdőszoba és egyéb közös helyiségek használatára vonatkozó szabályok is előírásra kerülnek.

Természetesen az a legjobb, ha a lakás minden tulajdonosának tulajdonrészét természetben osztják ki, vagy a részesedést visszaváltják. De ez nem mindig érhető el. Néha az elosztás során át kell alakítani. Egy ház esetében sokkal könnyebb megoldani a kérdést, mint egy lakásnál, amikor ezt szinte lehetetlen megtenni. Ráadásul a tulajdonosoknak nincs mindig pénzük részvényeik visszaváltására. Ezért meg kell állapodniuk egy olyan sorrendben, amely mindenkinek megfelel.

2 lehetőség van egy lakásban lévő természetbeni részesedés kiutalására. Ez:

• Önkéntes megállapodás megkötése.
• A probléma megoldása a bíróságon keresztülorgona.

Sokkal jobb, ha önállóan tárgyalnak egymással, mivel ez segít fenntartani a jó kapcsolatokat a lakók között. Sokkal kevesebb időbe telik, mint a bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a bérlők maguk döntik el, hogy melyik helyiség kihez kerül, és hogyan használják a közös helyiségeket. A megkötött megállapodásokat írásban megkötött megállapodással konszolidáljuk.

Ha nem sikerül megegyezni, akkor a feleknek nincs más választásuk, mint bírósághoz fordulni. De még ebben az esetben is követni kell azt az eljárást, amelyben a vita tárgyalás előtti rendezését kell követni. Ennek érdekében fel kell vennie a kapcsolatot más tulajdonosokkal egy megállapodás megkötésére vonatkozó javaslattal. Jobb, ha a dokumentumot ajánlott levélben küldi el postai úton. Személyes átadása megengedett, de az átvétel tényét a címzettnek alá kell írnia. Ez a probléma békés megoldására irányuló kísérlet bizonyítéka.

A megállapodást nem kell közjegyzői hitelesíteni. Akár szóbeli megállapodásokra is korlátozhatja magát. Ha azonban valamelyik fél megszegi a megkötött megállapodásokat, akkor ezt nagyon nehéz lesz bizonyítani. Emellett a felek közös tulajdonú lakás eladásában is megállapodhatnak.

Megállapodás megkötése

Ha a tulajdonosok már egy ideje együtt élnek, a helyiséghasználatra már kialakult egy bizonyos rend, és nincs egymás ellen kifogás, akkor ez szóbeli megállapodásra utal. De azért, hogy bebiztosítsd magad a jövőre nézve, például ha valaki úgy dönt, hogy változtatkialakult életmód, érdemes írásban megállapodást kötni. Ebből a célból a szöveg meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint az egyes bérlők melyik helyiséget használják, és hogyan használják a közös helyiségeket.

A dokumentum jogilag kötelező érvényűvé válik, miután minden bérlő aláírja a szerződést. Lehetőség van közjegyzővel is felvenni a kapcsolatot. Ekkor a dokumentum még nagyobb "súlyt" kap. De az életben ilyen megállapodásokat sajnos ritkán kötnek. Béke esetén ez egyszerűen nem merül fel, és kölcsönös szemrehányások és követelések esetén a felek általában nem tudnak megegyezni és bírósághoz fordulni.

Ha a lakás eladásáról vagy egy részének kivásárlásáról döntenek, akkor a lakásrész adásvételi szerződése jön létre. Ez gyakran vitához vezet a költségekről. A viták elkerülése érdekében érdemes ingatlanbecslőt hívni, aki meghatározza a valós árat.

A végzés bírósági úton történő meghatározása

A megfelelő rend kialakításának fő feltétele a közös tulajdonban lévő lakás elhelyezkedése. A szoba, közösségi lakás részesedése már meg van osztva. Ott minden tulajdonos egyedüli tulajdonosa egy külön helyiségnek vagy annak egy részének. Ezért bírósághoz csak a konyha, fürdőszoba és más hasonló helyek működési rendjének megállapítása érdekében fordulhat.

További feltétel, hogy csak a lakásrész tulajdonosa nyújthat be igényt. Így még ha az állampolgár be van írva egy lakásba, de jogilag nem tulajdonostárs, nincs joga bírósághoz fordulni.

Műveletalgoritmus

A megosztott tulajdonban lévő ingatlan elidegenítését bírósághoz benyújtó kérelmezőnek bizonyos eljárást kell követnie, különösen:

1. Tegyen kísérletet a vita békés rendezésére azáltal, hogy felveszi a kapcsolatot a másik féllel vagy felekkel, és javasolja a helyzetből való kilábalást, beleértve a lakásrész adásvételi szerződésének megkötését.
2. Ha ez nem segít, elkezdheti a felkészülést a tárgyalásra. Ehhez össze kell gyűjtenie a szükséges dokumentumokat.
3. Ezután követelést kell benyújtani. Jobb, ha ezzel a kéréssel forduljon tapaszt alt ügyvédhez, mivel a dokumentum elkészítésében elkövetett hibák a kérelem megfontolásra történő elfogadásának megtagadásával járnak, vagy a tárgyalás elhúzódásához vezethetnek.
4. Vegyél részt a tárgyaláson. A folyamat akár egy hónapig is eltarthat. Ezért az üléseken való részvételi idő hiányában ezt a jogot ügyvédre is lehet bízni.
5. Fellebbezés a bíróság határozata ellen. Ez megtörténik, ha nem felelt meg a pártnak.
6. Vegyen bírósági határozatot és végrehajtási okiratot a kezébe. Előfordul, hogy a vádlottak nem akarnak eleget tenni a határozatnak. Ezután a felperesnek a végrehajtói szolgálathoz kell fordulnia. A fő dokumentum, amely alapján ezek a szakemberek járnak el, a végrehajtási okirat. Ennek alapján eljárást indítanak, és a vádlottat a bírósági határozat teljesítésére kényszerítik.

Dokumentumok

A keresettel együtt a következő dokumentumokat kell benyújtani a bírósághoz:

• A keresetlevél több példánya (egy a bíróságnak, egy másik az eljárás résztvevőinek ésegyet magamnak).
• Az azonosító másolata.
• Kivonat az USRN-ből.
• A lakás közös tulajdonjogát igazoló dokumentum.
• A vita békés rendezésének kísérletét megerősítő dokumentumok.
• Műszaki útlevél ingatlanokhoz.
• Nyugta fizetett állami illetékkel.

Ha a jövőben tervezik az üzletrész értékesítését, de a felperes először a használati rendet szeretné hivatalossá tenni, akkor szüksége lesz az ingatlan értékbecslő dokumentumára.

Időzítés

A kérelem elbírálásának időtartama számos tényezőtől függ, különösen:

• A résztvevők részvétele a találkozón.
• Ellenállás.
• A szükséges dokumentumok elérhetősége.
• Egyéb pontok.

Egyébként a per legalább 2 hónapig tart.

Költség

Az Art. Az adótörvény 333.19. §-a szerint a vitára vonatkozó állami illeték összege 300 rubel. A szükséges összeg növekszik, ha a felperes ügyvédhez kíván fordulni. Tehát a kérelem elkészítése 1-3 ezer rubelbe kerülhet. Külön kell fizetnie a felperes érdekeinek ügyvéd általi képviseletéért.

Követelés

A törvény nem határozza meg a követelés formáját. Ugyanakkor az összeállításával szemben szigorú követelmények támasztják, amelyeket a Kbt. Az Orosz Föderáció polgári perrendtartásának 131. cikke. Különösen a következő információkat kell tartalmaznia:

• Bíróság neve.
• A felek személyes adatai.
• Dokumentum neve.
• A telephelyi részesedés tulajdonjogának kialakulásának alapjai.
• Részvények.
• A helyiség leírása, feltüntetve a szobák számát, elhelyezkedését, leírását, a használati helyiségek területét stb.
• A vita lényege.
• A tárgyalás előtti egyezségi kísérletek jelzése.
• Követelések.
• A csatolt dokumentumok listája.
• Dátum és aláírás.

Jogi keret

Az ilyen keresetek mérlegelésekor a bíróságok a következő rendelkezéseket veszik figyelembe:

• Az ország főtörvényének (alkotmányának) 35. cikke.
• Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 247. cikke.
• Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 307. cikke.
• Art.3 RF LC.
• Art.30 RF LC.

A bíróság döntése az eset konkrét körülményeitől is függ.

Bírósági példa: behatolás idegen területre

Nikolaj Petrov polgár a lakásrész tulajdonosa. Rajta kívül még két tulajdonostárs lakik benne. Időnként engedély nélkül belépnek Nikolai szobájába. Ugyanakkor megtagadják a megállapodások megkötését. Petrov pert indított a megfelelő eljárás végrehajtását követelve.

Mivel Nikolai korábban megpróbált megállapodást kötni, a bíróság megvizsgálta az ügyet, és a felperesnek adott igazat. A kiosztott szoba az ő személyes tulajdona, és senkinek nincs joga belépni, ahogy Nikolai sem léphet be meghívó nélkül a többi lakóhoz tartozó helyiségbe. A megosztott terekre nincs korlátozás.

Példa a próbaidőszakbólgyakorlatok: "játszani az idegeken"

Ha az egyik házastársnak nincs szüksége szobára, mert van egy másik lakóhelye, de csak azért jelentkezett, hogy a másik fél idegeit csiklandozza, a bíróság nem valószínű, hogy a felperes javára dönt. Így ha az egyik házastárs nem lakik lakásban, akkor a másiknak joga van jobb adottságú szobát venni.

Például a válás után Natalja Petrova egy kopejkás darabban maradt, amelyet volt férjével, Nikolaival vásárolt. Utóbbi egy odnushkába költözött, amelyet a házasság előtt vásárolt. A közös lakás két szobája közül az egyik átjárós, a másik az elsőhöz képest nagyobb alapterületű. Kiderült, hogy a szobák egyértelműen egyenlőtlenek. Az egyágyas szobájába beköltözött Nikolai azonban keresetet nyújtott be a bírósághoz, és követelte, hogy egy nagyobb szoba maradjon a rendelkezésére. Ugyanakkor a részesedését nem akarta eladni, és nem is lakott a vitatott lakásban. Nyikolaj volt felesége, Natalya Petrova pert indított. Arra kérte a bíróságot, hogy határozzák meg, hogy egy kényelmes, nagy szobában lakik. A bíróság helyt adott a felperes követeléseinek.

Jogtudományi példa: Élet egy lányával

Svetlana és Alekszandr Ivanov házastársak vásároltak egy 60 négyzetméteres kétszobás lakást. Házas életük során született egy lányuk. A pár úgy döntött, hogy felbontják a házasságot, ami után mindegyikük külön szobát kapott. Nem sikerült elválniuk, mert a volt férj nem adott el részesedést egy kiskorú gyermek lakásábanmegegyezett

Alexander egy nagy, 20 négyzetméteres szobát fogl alt el. m. Ugyanakkor Svetlanának és lányának egy kis szobában kellett összebújniuk. Szvetlana szobaváltási kérései nem voltak hatással Alexanderre. E tekintetben Svetlanának bírósághoz kellett fordulnia azzal a követeléssel, hogy adjon át neki egy 20 négyzetméteres helyiséget használatra. m, ahol a volt házastárs tartózkodik. A bíróság természetesen a felperes oldalára állt, és arra kötelezte Alexandert, hogy adja át a nagy szobát Szvetlanának és lányának.

Részesedés felosztása

Ha a kérdést bíróságon keresztül oldják meg, akkor nagy nehézségekre kell felkészülnie. Magánház esetén sokkal egyszerűbb a részesedés kiosztása. Különös nehézségek merülnek fel a helyiségek kis területével, de nagyszámú tulajdonossal. A természetbeni részesedés kiosztása különféle problémákkal jár. Az ügy elbírálásakor a bíróság a konkrét körülményekből indul ki. Különösen olyan tényezők, mint például:

• Kor.
• Gyermeke van vagy nincs.
• A folyamatban résztvevők szakmai tevékenységei.
• Fogyatékosság.
• Egyéb tényezők.

Így vagy úgy, amikor eldöntjük, hogyan kell egy lakásban lévő részesedést ingatlanként regisztrálni, a válasz egyértelmű: bírósághoz fordulni.

Ha a lakás önkormányzati

A hatályos jogszabályokban nincs szabály az önkormányzati lakás bérlők általi használatára vonatkozóan. A korábban tárgy alt eljárás csak azokra a lakásokra vonatkozik, amelyek tulajdonosi jogon magánszemélyek tulajdonát képezik. Az a követelmény, hogy átruházza a használatát konkrétönkormányzati lakásban helyiség csak a szociális bérleti szerződés módosítása esetén lehetséges.

A cikk 2. része szerint. Az Orosz Föderáció Lakáskódexének 69. cikke értelmében az ilyen lakások bérlői jogaikat és kötelezettségeiket tekintve egyenlőek. Ezért ezen személyek mindegyike egyenlő feltételekkel élvezheti a helyiséget. E tekintetben a helyiségek használati rendjét nem lehet megállapítani. Ha a bérlők nem tudnak megegyezni, akkor ebből a helyzetből egyetlen kiút van: magántulajdonban lévő lakást kiadni. A bérlők néha azon tűnődnek, hogy lehetséges-e egy lakás részesedését privatizálni. Egy ilyen kérdés helytelen. Az állami lakásépítésben kezdetben nincsenek részvények. Csak akkor jelennek meg, ha a lakás magántulajdon alapján a bérlők tulajdona. Tehát a válasz nem.

Következtetés

Ha a bérlők jószomszédi viszonyban vannak, nem nehéz meghatározni számukra a helyiséghasználati rendet, döntést hozni a közös tulajdonú lakás eladásáról. De a feszült kapcsolatokban minden más. Gyakran csak a bíróságon oldják meg. Az ilyen peres eljárások általában nem könnyűek a felek számára. Ehhez kellő bizonyítékbázis beszerzése, kialakult gyakorlatra támaszkodni, az eljárási szabályok ismerete szükséges. Ezért ebben az esetben a legjobb megoldás egy tapaszt alt ügyvédhez fordulni, aki mindent megtesz azért, hogy a törvénynek megfelelően megvédje a kérelmező jogait.