Hogyan hozzunk létre tartalékot a vakációs fizetéshez. Tartalék képzése a vakációra

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

Minden adózási időszak végén a vállalkozások éves jövedelemadó-bevallást készítenek. Az adótörvény 289. cikkének (4) bekezdése szerint annak rendelkezése legkésőbb március 28-ig megtörténik. Az adóalap kiszámításakor számos szempontot figyelembe kell venni. Ezek között szerepel az év során képzett tartalékok kötelező leltározása. December 31-én tartják. Ennek az eljárásnak a célja a fel nem használt összegek vagy túlköltések azonosítása, valamint az adóalap módosítása. Vizsgáljuk meg tovább, hogyan számolják el a szabadságdíj tartalékát.

Általános információ

A művészetben. Az adótörvénykönyv 324.1. cikkének 1. szakasza olyan rendelkezést tartalmaz, amely előírja, hogy az adóalanyok, akik a nyaralási pótlék tartalékát tervezik kiszámítani, a dokumentációban tükrözzék az általuk elfogadott számítási módszert, valamint az e cikk szerinti bevétel maximális összegét és havi százalékos arányát. Ebből a célból külön becslés készül. A tartalékban lévő havi összegek számítását tükrözi a becsült adatoknak megfelelőenévi kiadások. A becslés a befizetett biztosítási díj összegének a költségekbe való beszámításával történik. A szabadságolási tartalékban lévő bevétel százalékos aránya a számukra tervezett éves kiadások és az alkalmazottak becsült éves fizetésének aránya.

Fontos pontok

Az Art. Az adótörvény 324.1. §-ának 2. pontja szerint a szabadságolási tartalék felhalmozása az érintett munkavállalói kategóriák fizetésének kiadási tételeihez tartozik. A normától vezérelve, az Art. 318. cikk (1) bekezdésében a Pénzügyminisztérium arra a következtetésre jutott, hogy az adóalanyoknak jogukban áll önállóan meghatározni, hogy milyen típusú kiadásokhoz kapcsolódnak ezek a költségek. Lehetnek közvetettek vagy közvetlenek, és vonatkozhatnak mind a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottakra, mind azokra, akik a vállalkozásnál más, nem termékgyártással összefüggő tevékenységet végeznek. Az adózó azonban köteles választását rögzíteni a dokumentációban. Az egyes szerkezeti egységekre vonatkozó szabadságolási tartalék százalékos kiszámítása is megengedett. Ebben az esetben ezeknek a költségeknek a tételét a vállalkozás egészére állítják össze.

Hozzon létre tartalékot a vakációs fizetéshez

A bek. 2. cikk (1) bekezdés Az adótörvény 324.1. pontja szerint a következő képletet állíthatja be:

%=(Üdülési terv + SWVacation) / (OFFterv + SWOT) × 100%, amelyben;

• SVacation, SVOT - a megfelelő összegekre felhalmozott biztosítási kifizetések összege.
• OTplan - az alkalmazottak fizetésének becsült (éves) összege.
• Üdülési terv – a nyaralási díj tervezett kiadásai.

A százalék meghatározása után havonta meg kell szorozni a bérre fordított tényleges kiadások összegével (beleértve a biztosítási díjat is). Az elért eredmény beszámításra kerül az üdülési díj tartalékának elszámolásába az Art. 255. § (24) bekezdése. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a felhalmozott összeg ne haladja meg a dokumentációban rögzített határértéket.

Példa

Vegyük fontolóra, hogy egy nem értékes anyagokból ékszereket gyártó vállalkozás nyaralási fizetésére tartalékot képezhet. Decemberben döntés született a 2013. évi jövőbeli kiadások becsléséről. Az adózás szempontjából ennek megfelelő rendelkezést a számviteli dokumentációban rögzítették. Ezzel egyidejűleg meghatározásra került a bevételek maximális összege és a havi százalék. A társaság a következő kiadásokat tervezte 2013-ra:

• Béren - 1 millió rubel.
• Rendszertartalék nyaralási fizetéshez - 264 ezer rubel.

2013-ban a béralapból származó biztosítási összegek mértéke:

• 5,1% – FFOMS-ban.
• 22% – FIU.
• 2,9% – FSS-ben.

A vállalkozás által végzett tevékenység típusa a 9. kockázati osztályba tartozik (OKVED kód 36.61). Ez azt jelenti, hogy a biztosítási díj mértéke 1%. Általános tarifa - 31% (22+5,1+2,9+1). Ezután kiszámítjuk a nyaralási díj tartalékát:

Az évre előirányzott összeg:

264 000 RUB + 264 000 rubel × 31%=345 840 USD

A dokumentáció azt mutatja, hogy a kiadások maximális összege 345 840. A biztosított éves béralap,beleértve a biztosítási kifizetéseket:

3 000 000 RUB + 3 000 000 rubel × 31%=3 930 000 rubel

Levonási százalék minden hónapban:

345 840 RUB / 3 930 000 rubel × 100%=8,8%

A kapott adatok alapján becslés készül

Használjon megtakarításokat

Tartalék a közelgő üdülési díjra, a cikk szerint. 255. § (24) bekezdése alapján a munkabér költségébe beleszámítanak. Ebben az esetben a ténylegesen kiosztott kifizetések összege nem számít. Amint azt fentebb említettük, a megfelelő biztosítási összegek szintén beleszámítanak az üdülési díjak tartalékába. Ez azt jelenti, hogy ezek a járulékok nem szerepelnek az egyéb költségekben, például a bérekhez rendelt biztosításban. Felhívjuk figyelmét, hogy a tartalék csak kiegészítő és fő nyaralások kifizetésekor használható fel.

A fel nem használt időszak kompenzációját azonnal a bérköltség terhére kell elszámolni. Ezt a rendelkezést az Art. 255. § (8) bekezdése. Ezt a sorrendet a Pénzügyminisztérium levele is jelzi. Itt érdemes megjegyezni, hogy különösen az elbocsátás utáni kompenzációról beszélünk. De az Art. 255 az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve szerint a fel nem használt időszakok után járó ellátásokra vonatkozik.

A nyaralási díj tartalék leltárja

Mivel az adófizetők egész évben a munkavállalói szabadságra fordított becsült, nem pedig tényleges kiadásokat veszik alapul, az időszak vége felé némileg problémás helyzet alakulhat ki. Különösen a munkavállalóknak szabadság miatt ténylegesen átut alt összeg haladhatja meg a tartalék összegét. Ugyanakkor az értékea szervezet tényleges költségeinél nagyobb költségként kerül felszámításra. Ebben a tekintetben teljesen természetes, hogy az adózó leltárt készít a nyaralási pótlék tartalékáról. Ezt a követelményt az Art. Az adótörvénykönyv 324.1. pontja (3. pont 1. bekezdés). Az elvégzett eljárás eredményeit ennek megfelelően formalizálni kell. Különösen jogi aktust vagy számviteli kimutatást (bármilyen formában) készítenek. A kapott eredmények tükröződése attól függ, hogy a gazdálkodó egység a következő időszakban is tervezi-e a becsült költségek készletezését.

Részvénykizárás a jövőbeli kiadásokból

Az Art. 324.1, 3. pont, bek. 3. §-a szerint, ha a vállalkozásnak nincs elegendő fedezete a ténylegesen felhalmozott tartalékban, amit az időszak végi leltár igazol, az adózó köteles a felvétel évének december 31-i adatai szerint., tartalmazza a kiadások között a nyaralási díj tényleges összegét. Ennek megfelelően olyan biztosítási díjak is hozzáadásra kerülnek, amelyekre korábban nem képezték a meghatározott tartalékot. Ha a vállalkozás a következő időszak tervezése során úgy ítéli meg, hogy a nyaralási pótlék tartaléka nem megfelelő, akkor a december 31-i ellenőrzés során feltárt egyenleg összege a tárgyidőszaki nem működési bevételek sorába kerül.

Az állomány szerepeltetése a jövő évi tervben

Ha a társaság számviteli politikája a tartalék tekintetében változatlan marad, akkor az adóidőszak végén feltárulhat az alulhasznált pénzeszközök egyenlege. Az Adótörvénykönyv fenti cikkének (4) bekezdése értelmében a jövőbeni kiadások tartalékának meghatározása az alábbiak alapján történik:

1. Az alkalmazottak által kihasználatlan időszak napjainak száma.
2. Az alkalmazottak átlagos napi bérköltsége.
3. Kötelező biztosítási díjak.

Ha az egyeztetés eredményeként a fel nem használt szabadságra számított tartalék összege nagyobb, mint a tartalék tényleges év végi egyenlege, a többletet a bérkiadások között kell feltüntetni. más szóval, ha NO > ONR, akkor a különbség egyenlő a munkaerőköltséggel. Ha az egyeztetés eredményeként az összeg kisebbnek bizonyul, akkor azt a nem működési bevételek közé kell számítani.

Nem elegendő tartalékkeret: példa

Az üdülési bértartalékból származó levonások összege 345 840 rubel. 2013 során az alkalmazottak 310 000 rubelt kaptak. A biztosítási díjak összege:

310 000 x 31%=96 100 USD

Az év végi egyeztetés során kiderült, hogy a tényleges elhatárolás (járulékokkal együtt) 60.260-al haladja meg a tartalék összegét, így nincs elég fedezet. E tekintetben a többletösszeget be kell számítani a bérköltségbe.

A készlet nagyobb, mint a ténylegesen kifizetett összeg: példa

Az üdülési díj kifizetésére szolgáló kiadási tartalék összege 345 840 rubel. Az év során az alkalmazottak 250 ezer rubelt kaptak. A biztosítás összege 77 500 rubel. (250 ezer x 31%). Az év végére a leltározás során kiderült, hogy a tartalék összege 18 340 rubellel több, mint a ténylegesen kiadott szabadságdíj (biztosítással együtt). A többlet nem működési bevételtől függ.

Felhasználatlan napok

Azonosítani kell őketcsak a naptári év utolsó napjától. Az adóidőszak alatti szabadságok kifizetésének jövőbeni kiadásainak tartaléka nincs meghatározva. Az egyeztetés során a gyakorlatban gyakran felmerül a kérdés, hogy a fel nem használt napokat hogyan kell számolni. Két lehetőség van. Az elsőnél figyelembe kell venni az évi várható napok számát. Összehasonlítják a ténylegesen vett számmal. A második lehetőség szerint figyelembe kell vennie az összes december 31-én fel nem használt napot, beleértve a korábbi évek napjait is. A Pénzügyminisztérium inkább az első lehetőséggel él. A választottbírósági gyakorlatban előfordulnak esetek a második megközelítés használatára.

Egyenleg

Az adóelszámolásban az üdülési kiadások tartalékának készítése adózói jog, a számvitelben pedig kötelesség. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szabályozási dokumentumokban erre nincs közvetlen utalás. A 8/2010. számú PBU elemzése alapján azonban a munkavállalók éves szabadságának kifizetése a szervezet becsült kötelezettségének minősül. Ezt akkor ismerik el, ha az említett PBU 5. szakaszában rögzített számos feltétel teljesül. Ugyanezen dokumentum 16. bekezdésével összhangban a becsült kötelezettség összegét a vállalkozás a háztartásról rendelkezésre álló tények alapján állapítja meg. tevékenység, tapasztalat hasonló kötelezettségek alkalmazásában. Szükség esetén a szakértők véleményét is figyelembe veszik. Mivel a számviteli törvény nem fogalmaz meg egyértelmű szabályokat az állomány összeállítására vonatkozóan, sok szervezet számára az lenne a legjobb megoldás, ha az adózási szempontból alkalmazott eljárást alkalmaznák. Így lehetséges lenne a két mérleg egymáshoz közelítése és a RAS 18/02 követésének szükségessége.

Ebben a vonatkozásban teljesen logikus, hogy az adóalanyok felteszik a kérdést, hogy joguk van-e az adótörvénykönyv szabályai szerint számolni a szabadságdíjat. A Pénzügyminisztérium képviselői erre reagálva a fent felsorolt normákra való hivatkozásra szorítkoztak. Különösen elmagyarázták, hogy a becsült kötelezettségek a PBU 8/2010 szabályai szerint tükröződnek a számvitelben, valamint az adóbevallásban - az Art. 324,1 NK. A 16. bekezdésben meghatározott PBU rendelkezéseivel összhangban a vállalkozásnak dokumentálnia kell a becsült kötelezettség összegének érvényességét. E feltétel teljesülése esetén feltételezhető, hogy szükség esetén a mérlegben az üdülési kifizetések jövőbeni kiadásaira tartalékot képezhet a Ptk. 324,1 NK. A továbbiakban kötelező nyugdíj-, szociális (anyaság miatti átmeneti rokkantság, baleset és foglalkozási megbetegedés esetén), egészségügyi biztosítási járulékot kell fizetni.

Vitatott pillanat: esettanulmány

Az adózó fellebbezett az adóhivatal határozata ellen, amely megállapította, hogy az üdülési tartalék képzési költségeinek tükrözése indokolatlan. E tekintetben további jövedelemadót számítottak fel körülbelül 1,7 millió rubel összegben. Az Adószolgálat úgy ítélte meg, hogy a kifizető a munkavállalók szabadságának jövőbeni kifizetésére képzett tartalékot a kezdettől fogva a munkavállalók összes ki nem vett szabadságára vonatkozóan a fel nem használt időszak napjai alapján módosítja.törvénytelenül történt. A bírák pedig elemezték a Ptk. 342.1, 4. bekezdés. Külön kiemelték, hogy a fenti norma tartalmából nem következik egyértelműen az a következtetés, hogy pontosan azokról az ünnepekről van szó, amelyekre a tárgyidőszakban céltartalék vonatkozik. Az Art. 3. §-a szerint az illetékekről és adókról szóló jogalkotási aktusok feloldhatatlan félreértéseit, ellentmondásait, kétségeit az adózó javára kell értelmezni. Az Art. 122-124. §-a szerint a munkáltató köteles a munkavállalók részére éves fizetett szabadságot biztosítani. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad ennek az időszaknak az áthelyezésére. Ezenkívül a szabályok tiltják, hogy 2 egymást követő évben ne adjanak ki fizetett éves szabadságot. Ebből következik, hogy a fel nem használt időszakok alatt a Kbt. Az adótörvény 324.1. pontja értelmében meg kell érteni a ki nem szolgáltatott napokat mind az aktuális, mind az elmúlt időszakban.

Tartaléktervezési Program

Gondoljuk át, hogyan készítsünk tartalékot a nyaralási díjra ("1C: ZUP"). A programban rendelkezésre álló lehetőségek lehetővé teszik a költségek egyenletes beszámítását a termelési költségekbe vagy a jelentési időszak forgalmába. Ez pedig hozzájárul a pénzügyek hozzáértő tervezéséhez és elosztásához. Az adó- és számviteli bejegyzéseket a „Bérek tükrözése a szabályozott számvitelben” dokumentum automatikusan elvégzi.

A harisnya felállítása a következőképpen történik:

1. Bemegyaz "Eszközök" menüben nyissa meg az opciókat.
2. Létesítmények lap.
3. Jelölje be a megfelelő négyzetet az adóelszámolásban tartalék képzéshez.
4. A „Tartalékok és becsült kötelezettségek” kézikönyvben egy új elemet kell beépíteni. A szabadságdíj tartalékát tükrözi (96. számla).
5. Egy elem formájában egy lista kerül kitöltésre az alapparamétereknek megfelelően. Itt vannak a vállalkozás alkalmazottainak levonásai, amelyeket a tartalékalap összegének kiszámításakor használnak fel.
6. Az értékek az évre minden vállalatnál az alapparaméterek százalékában vannak beállítva.

TC Nuances

A vakáció ütemezése általában télen készül. A normák szerint a munkavállalót a közelgő szabadságról 2 héttel annak kezdete előtt értesíteni kell. Ezt a kötelezettséget a Munka Törvénykönyve 123. cikkének 3. része írja elő. Az értesítést írásban kell benyújtani. A megismerést követően a munkavállalónak ezt aláírásával kell igazolnia. Általában elegendő, ha a vezető megfelelő parancsot ad ki. Valójában értesítésként fog működni. A szabadságolási díj kiadására az általános eljárás szerint a szabadság kezdete előtt három naptári nappal kerül sor. Késedelem esetén a vállalkozással szemben közigazgatási bírság (bírság) szabható ki. A Munka Törvénykönyve ismételt megsértése esetén a munkáltató 1-3 évig terjedő időre eltiltható.

Ha szabadságra megy, majd elbocsátással, a munkavállaló három napi szabadságdíjat is kap, és a teljes számítást elvégzikaz utolsó munkanapon. A munkavállalónak joga van a neki járó időszakot több részre felosztani. Számukra a törvény nem szab határt. Van azonban egy bizonyos feltétel. A szabadság legalább egy részének legalább 14 naptári napnak kell lennie. A fennmaradó időszakot a munkavállaló saját belátása szerint feloszthatja.

Egy fontos árnyalatot azonban itt meg kell említeni. A munkavállalótól megtagadható a pihenőidő, ha az ütemterv szerint ezt az időszakot más időpontra tűzték ki. Például egy alkalmazottnak évente kétszer - egy és három hét - szabadságra kell mennie. A munkavállaló három nap pihenőt kér fizetése megőrzésével. Ebben az esetben a vezető megtagadhatja őt. Ennek oka az a tény, hogy a szabadság ütemezése kötelező mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára. Ezt az előírást az Art. 123. §-ának 2. része. Abban az esetben, ha a munkavállaló szabadsága hátrányosan befolyásolhatja a vállalkozás termelékenységét, ez az időszak elhalasztható. Ehhez azonban magának a munkavállalónak kell beleegyeznie. Ugyanakkor a törvény tiltja, hogy 2 egymást követő évben ne biztosítsanak szabadságot. Ennek az időszaknak a meghatározásakor a munkaéveket kell figyelembe venni, nem a naptári éveket. Így a visszaszámlálást a vállalkozás államában végzett szakmai tevékenységének megkezdésének napjától kell elvégezni. Ezen túlmenően a törvény közigazgatási felelősséget ír elő annak a munkáltatónak, aki 18 éven aluli, illetve veszélyes vagy veszélyes munkát végző munkavállalót nem bocsát pihenésre.