A tejelő szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése Oroszországban

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-01-07 20:59

A tejtermesztés minden bizonnyal a mezőgazdaság egyik legfontosabb ága. A hazai gazdálkodók tartanak húsmarhát, de elég ritkán. A szarvasmarha-tenyésztés fő célja a tej beszerzése.

Egy kis történelem

Pontosan mikor kezdtek az emberek tehenet tartani – a tudósok sajnos nem tudják biztosan. A ma rendelkezésre álló történeti anyagokból ítélve azonban bátran kijelenthetjük, hogy az ókori államokban már a Kr. e. V. évezredben is meglehetősen aktív volt a tejtermelés. Az ázsiai országokban a múltban a szarvasmarhát főként húscélra és vontatóerőként tenyésztették. Sok keleti nép nem evett tejet.

Európában valamivel másképp volt a helyzet. Biztosan ismert például, hogy a Kijevi Ruszban már a 9. században is tartottak tejelő szarvasmarhát. A 17. század közepén Alekszej Mihajlovics cár rendelete alapján tenyészállatokat kezdtek behozni Oroszországba más államokból. A tejelő szarvasmarha-tenyésztés hazánkban I. Péter uralkodásának korában aktívan fejlődött.és természetesen a mezőgazdaság. I. Péter idejében a szarvasmarha-tenyésztés főleg a nagyvárosok közelében összpontosult.

A XIX. ellenőrző társulások, szakszervezetek és mezőgazdasági szövetkezetek kezdtek létrejönni Oroszországban. Alacsony termelékenységű szarvasmarhák selejtezésével is foglalkoztak. Később a törzsi üzlet kezdett fejlődni hazánkban.

Állattenyésztés a Szovjetunióban

Az 1917-es forradalom után hazánkban a tejelő szarvasmarha-tenyésztés többször is hullámvölgyön esett át. A kollektivizálás időszakában és a második világháború alatt ez az iparág jelentős hanyatláson ment keresztül. Az 1950-es években az oroszországi tejtermelés rohamos fejlődésnek indult.

Az ipar fejlődése a 90-es években

A múlt század 80-as éveinek végén a tejelő szarvasmarha-tenyésztés nagyon jól fejlett volt Oroszországban. Az 1990-es években az iparág rekorderedményét jegyezték fel. Ekkor az ország gazdaságai 55,7 millió tonna tejet szállítottak a hazai piacra. Akkoriban Oroszországban főként a nagy állattenyésztési komplexumokra helyezték a hangsúlyt. Azokban az években sok tej volt az országban. De jó eredményeket értek el ebben az iparágban az állatok nagy száma miatt. A tehénenkénti tejhozam a 80-as és 90-es években általában valamivel több mint 2700 liter volt évente.

Húnok és hullámvölgyek

A 90. évtől kezdődően ennek az iparágnak a fejlődése 3 nagy szakaszra osztható:

• 90-95 - földcsuszamlásszerű csökkenés a tejtermelésben;
• 95-2001 - a tejhozam csökkenésének ütemének csökkenése;
• 2001-2010- stabilizációs időszak;
• 2010-2018 - a tejtermelés növekedése.

A gazdasági stabilizáció időszakában az állam megkezdte az orosz állattartó gazdaságok támogatását. Például a 2008-2012-es állami program keretében a tejtermelés támogatásának összege körülbelül 99 milliárd rubelt tett ki. 2013-ban 21 millióra nőtt az állatállomány az országban. Vagyis a tejelő szarvasmarha-tenyésztés, mint iparág akkori állapota kielégítőnek tekinthető.

Tejtermesztés ma

A 2013-2020 közötti időszakra szóló Mezőgazdaság-fejlesztési Állami Programban a tejtermelő gazdálkodás szerepel az egyik fő területként. 2013 óta támogatásban részesülnek az ilyen termékek gyártói. 2014-ben 20 milliárd rubelt különítettek el hazánk tejtermelésének fejlesztésére. 2017-ben 102 milliárd rubel értékben nyújtottak hitelt a gazdálkodóknak.

2018-ban az orosz mezőgazdaság vezető pozícióját a madarak és sertések tenyésztésére szakosodott gazdaságok foglalják el. De a tej- és húsmarha-tenyésztés jelenleg jól fejlett hazánkban. 2018 első felében az Orosz Föderációban a tejtermelés mennyisége 15,51 millió tonna volt. Oroszországban ma 19,7 millió szarvasmarha él (tehén - 8,3 millió).

A tejelő szarvasmarha-tenyésztés fő termékei az Orosz Föderációban:

• vaj;
• különböző zsírtartalmú tej;
• erjesztett tejtermékek;
• sajtok.

Iparági jellemzők

Ma főként nagy állattenyésztési komplexumok szállítják a tejet a piacra. Az oroszországi paraszti gazdaságok kevésbé fejlettek. De ennek ellenére a kis gazdaságok elég sok tejet szállítanak a piacra. Az ilyen gazdaságok 1,14 millió tonnát termeltek ebből a termékből 2018 első felében.

Az Orosz Föderáció tejelő teheneinek többségét a Volga Szövetségi Körzetben tartják – körülbelül 5,2 millió fejet. A többi régió ipari fejlettségi sorrendje a következő:

• SFD – 4,4 millió fej;
• CFD - 3 millió fej;
• Déli szövetségi körzet – 2,49 millió;
• NCFD – 2,2 millió fej;
• UrFD - 1 millió;
• NWFD - 709 ezer;
• DFO - 452.

A legtöbb tejtermelő régió

Mindenekelőtt Tatarstan szállít ilyen terméket ma az orosz piacra. 2018 január-júniusában több mint 911 ezer tonna tejet fejtek ebben a köztársaságban. A hazai tejelő szarvasmarha-tenyésztő régiók 2018-as TOP-5 értékelése így néz ki:

1. Tatár - 911,8 ezer tonna;
2. Baskíria - 864 ezer tonna;
3. Krasnodar Terület - 740,9 ezer tonna;
4. Altáj terület - 664,8 ezer tonna;
5. Rosztovi régió - 513,5 ezer tonna

Voronyezs, Szverdlovszk és Novoszibirszk régiók, Dagesztán, Udmurtia szintén jó eredményeket mutatott fel a tejhozam tekintetében.

Ha a parasztgazdaságokról beszélünk, akkor a tejelő szarvasmarha-tenyésztés hatékonysága szempontjából a legjobb eredmények2018 első felét a baskíriai gazdálkodók mutatták (83,4 ezer tonna). A második helyen a tatári paraszti gazdaságok állnak (77,5 ezer tonna), a harmadik helyen pedig Dagesztán (77,1 ezer tonna). A tejhozam mutatói alapján az oroszországi kisgazdaságok jól fejlettek Nyizsnyij Novgorod és Szamara régiókban, Kabard-Balkariában, Karacsáj-Cserkesziában. E régiók paraszti gazdaságainak piacán a tejellátottság aránya az összes tejhozamból meglehetősen nagy.

Tejipari szarvasmarha technológia

Szarvasmarha-tartási rendszerek hazánkban, a régiók éghajlati adottságaitól függően eltérőek is alkalmazhatók. Azokon a területeken, ahol magas a szántás aránya, általában istállót vagy istállótábort alkalmaznak. A második esetben a meleg évszakban az állatokat könnyű nyári menhelyeken tartják, amelyek etetővel, fejőgéppel stb. vannak felszerelve.

Istállórendszer használatakor a tehenek egész évben bent vannak. A saját takarmánybázissal rendelkező gazdaságokban a szarvasmarhát általában istálló-legelő technológia szerint tartják. Ebben az esetben a teheneket nyáron legeltetik, télen pedig bent tartják.

Flow-shop rendszer

Ez a rendszer lehetővé teszi a takarmányozás lehető legracionálisabb felhasználását. Ennek a technikának a lényege az állatok elosztása négy termelési és technológiai műhelyben, a tehenek termelékenységétől függően:

• száraz;
• szállodák;
• fejés és termékenyítés;
• tejtermelés.

Ezt a technológiát ma sokan alkalmazzáktejtermelő gazdaságok.

Az állattenyésztés problémái

A tej- és húsmarha-tenyésztés aktív fejlesztése természetesen tenyésztési munka nélkül lehetetlen. Természetesen az állam maximális figyelmet fordít erre a kérdésre. Jelenleg Oroszországban a fő hangsúly a hazai állattenyésztés fejlesztésén van. Ezzel kapcsolatban 2015 óta az állam leállítja az importált telivér fiatal állatok vásárlásának támogatását.

Ez a kormánydöntés vezetett oda, hogy számos korábban aktívan fejlődő gazdaság csökkentette az állomány utánpótlás mértékét. A tény az, hogy Oroszországban jelenleg nagyon kevés telivér fiatal állatot értékesítenek. Ennek megfelelően elég drága.

Ez a helyzet természetesen hátráltatja a tejtermelő szarvasmarha-ipar fejlődését Oroszországban. A bizonyos számú telivérüsző gazdaságok általi kötelező értékesítéséről szóló törvény pedig nem menti a helyzetet. A tenyésztési munkára szakosodott komplexumok is igyekeznek jó minőségű fiatal állatokat tartani maguknak. Az ehhez szükséges sémákat ebben az esetben a legegyszerűbben használják. A tenyésztelepek üszőket árulnak egymásnak vagy csak maguknak. Ráadásul az állattenyésztők szerint a hazai tenyészmarhák minősége még mindig rosszabb, mint az importáltoké.

A probléma megoldásának módjai

A szarvasmarha-tenyésztők maguk is meg tudják oldani ezeket a problémákat. Ehhez érdemes a tejelő szarvasmarha-tenyésztő ipar azon gazdaságainak tenyésztési munkát létesíteni Oroszországban, amelyekben még nem végeztek. Ráadásul a hiány miatthazai telivér fiatal állatok a piacon, ez az üzlet meglehetősen jövedelmezővé válhat. Itt a gazdák az állam segítségét várják.

2018-ban továbbra is fennáll az importált fiatal állatok támogatásának hiánya. Ebben a tekintetben a gazdálkodók a következőket kínálják:

• a telivér fiatal állatok vásárlásának támogatási rendszerének javítása;
• átgondolják az állattenyésztés állami támogatásának módszereit;
• optimalizálja a fiatal állatok vásárlásának támogatásának költségeit.

Hogyan lehet növelni a termelési sebességet

2018-ban az Orosz Föderáció mintegy 75%-ban látja el magát tejtermékekkel. Ez elég. Mindenesetre semmilyen kereskedelmi háború vagy embargó nem rázhatja meg jelentősen az ország tejpiacát. Ahhoz azonban, hogy ebben a tekintetben teljes mértékben biztosítsa magát, Oroszországnak legalább 90%-kal növelnie kell az ilyen termékek termelését. Jelenleg mintegy 8-9 millió tonnára tehető a tejtermékhiány, amelyet külföldi beszállítókkal kell pótolni.

Oroszország a szakértők szerint körülbelül 5-7 éven belül meg tudja oldani ezt a problémát megfelelő állami támogatással. A tejelő szarvasmarha-tenyésztésben csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet növekedést elérni:

• növekvő támogatások az iparnak;
• koherens stratégia kiépítése az import belföldi piacra történő engedélyezésére;
• problémás vállalkozások átadása hatékony tulajdonosok vezetésébe továbbkedvezményes feltételek;
• hatékony intézkedések kidolgozása a tejtermékek piaci hamisítása elleni küzdelemre;
• a tejtermékek iránti hazai kereslet serkentése.

Takarmánygyártás

Ez az iparág az állattenyésztés fejlődésének alapja. A telített, kiváló minőségű tápláló takarmány használata biztosítja a tejelő szarvasmarha termelékenységének növekedését. Ez az iparág az elmúlt években meglehetősen aktívan fejlődött hazánkban. A hazai mezőgazdasági vállalkozások 2018 első felében 14,2 millió tonna takarmányt szállítottak a piacra. 2017 azonos időszakához képest így 6,8%-os a növekedés az iparban. A tejelő szarvasmarháknak szánt takarmány mennyisége 7,7% volt.

A szarvasmarhafarmoknak szánt széna önállóan és vásárolható is. Önálló betakarításkor a réteken a füvet először kaszákkal lenyírják, majd lelapítják az egyenletes szárítás, rendrakás, rendrakás, halmozás érdekében. A tejelő tehenek szálastakarmányának tárolási technológiáját nem lehet megsérteni. Ellenkező esetben a tápanyagok és a karotin százalékos aránya csökken benne. Ez pedig a szarvasmarha termelékenységének csökkenéséhez és a tej minőségének romlásához vezet.

Családi Állatfarmok

Nyilvánvalóan a tejelő szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hazánkban jelenleg is maximális figyelem irányul. Az e szakos gazdaságok támogatását is az állam biztosítja. Az oroszországi tejtermékek fő hányadát ma nagyrészt a piacra szállítjákagráripari vállalkozások. A kistermelők azonban jelentős mértékben hozzájárulnak az ipar fejlődéséhez. Az oroszországi állattenyésztés bővítésére vonatkozó állami program egyik célja a 2013-2020 közötti időszakra. a családi gazdaságok fejlesztése. Többek között ilyen gazdaságok szervezésére fordít támogatást az állam.

2018-ra az ilyen készpénzes támogatás igénybevételének feltételei például a következők:

• egy háztartás legfeljebb 30 millió rubelt kaphat;
• Feltételezhető, hogy a kiut alt összeg a tervben feltüntetett összeg 60%-át fedezi.

Az ilyen vállalkozások résztvevői a kapott támogatást a következőkre fordíthatják:

• állat istállók építése;
• földvásárlás;
• felszerelés beszerzése;
• bekötőutak építése;
• mérnöki hálózatok szerelése;
• készlet beszerzése, maga az állatállomány.

A gazdaságszervezés állami támogatása mellett ma hazánkban a következőkre is kaphat támogatást:

• tanya rekonstrukciója;
• kölcsöntartozások törlesztése;
• építésre fordított összegek kompenzációja.

A családi gazdaságok tulajdonosai is számíthatnak alacsony kamatozású hitelekre. A támogatás konkrét összegét pályázónként a bizottság határozza meg, a kiadási terv alapján. A különböző régiókban azonban előfordulhat, hogy nem ugyanaz.

Környezeti veszély

Természetesenaz állattartó tejtermelő gazdaságok, mint minden más, képesek némi kárt okozni a környezetben. Az ilyen komplexumok veszélye a környezetre a következő:

• a gazdaságok több üvegházhatású gázt termelnek, mint a világ összes közlekedése;
• az összes megtermelt gabona több mint felét az állatok fogyasztják;
• rossz szagok terjedhetnek az istállóból;
• Megnövekedett parazitakoncentráció a farmok közelében.

Az ilyen komplexek által okozott fő környezeti károkat a hormonok, növekedésserkentők és takarmány-adalékanyagok használata okozza, amelyek mérgezőek lehetnek. Az intenzív tejelő szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó vállalkozások környezetkárosító hatásainak csökkentése érdekében:

• a természetes fehérjetartalmú takarmány arányának növelése az állatok takarmányában;
• hatékony szellőzőrendszerek felszerelése istállókban;
• a trágyahasználat legracionálisabb sémáinak kidolgozása.

Az állattenyésztési komplexumokból származó folyékony szennyvizeket fertőtleníteni kell, mert fertőző betegségek és paraziták terjedésének forrásává válhatnak.