Borsó vetés: termesztéstechnológia

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A borsó a legnépszerűbb az Oroszországban termesztett hüvelyesek közül. Ennek a növénynek a gyümölcseit elsősorban kiváló ízük és magas, könnyen emészthető növényi fehérjetartalmuk miatt értékelik. Ennek a kultúrának az előnye többek között az ellátás viszonylagos igénytelensége és a magas terméshozam. Azonban természetesen csak akkor lehet sok zöldtömeghez és hüvelyhez jutni, ha minden borsótermesztési technológiát szigorúan betartanak.

Használat

A borsó a kukoricával együtt értékes takarmánynövény. Ezt a növényt gyakran használják például széna- és szilázskészítésre. A növényi fehérje gyümölcsök és a borsó zöldje akár 27%-ot is tartalmazhat. Ezért az állatok etetésekor nagyon gyorsan híznak. Például sertéstartáskor a drága koncentrátumok egy részét gyakran babszénával és borsóval helyettesítik.

Természetesen ezt a kultúrát széles körben alkalmazzák az élelmiszeriparban is. A búzaliszthez néha borsólisztet adnakpékáruk sütése. A lakosság körében nagyon népszerű a száraz borsó, amelyből gabonaféléket és leveseket készítenek. Ennek a növénynek a zöld gyümölcseit széles körben használják konzervgyártáshoz.

Biológiai jellemzők

A borsótermesztés technológiáit természetesen mindenekelőtt a biológiai jellemzőit figyelembe véve fejlesztették ki. Ezt a növényt hazánkban számos régióban termesztik. Egyik jellemzője az alacsony hőmérsékletekkel szembeni ellenállás a tenyészidőszak elején. A borsó magvak már 1-2 °C-on csíráznak. Ugyanakkor ennek a kultúrának a csírái akár -4-6 °С-ig is ellenállnak.

A borsó jellemzője többek között, hogy csírázás közben nem hoz felszínre szikleveleket. Ezért elég mélyre ültethető a talajba. Ennek megfelelően a borsó a tavaszi nedvességet maximálisan kihasználja.

Ennek a növénynek a termesztés szempontjából hátrányait elsősorban a rügyezés és a termésképződés időszakában fennálló hőmérsékleti és páratartalmi viszonyok igényességét tekintjük. Szintén a borsó hátrányai közé tartozik a vegetációs időszak végén való megszállásra való hajlam. Jelenleg ennek a növénynek a bajuszos fajtáit gyakran ültetik a földekre, érés után a gyümölcsök szövött, meglehetősen stabil masszát alkotnak. Az ilyen borsó betakarítása nem túl nehéz. A terméshozam tekintetében azonban az ilyen fajták sajnos kissé elmaradnak a hagyományos fajtáktól.

A borsó gabona- és zöldtömegtermesztési technológiája: elődök és talajok

Úgy vélikhogy a legjobb a borsót az őszi kalászosok, valamint a megművelt növények - kukorica, burgonya, cukorrépa - után ültetni. Jó eredményeket érhet el a növény tavaszi kalászosok utáni termesztése is. A borsót elsősorban más fajta hüvelyesek után nem ajánlatos elhelyezni. Kívánatos ezt a növényt ugyanazon a területen termeszteni, legfeljebb 1 alkalommal 5 év alatt. Erősen nem ajánlott ezt a fajta hüvelyes növényt napraforgó után sem ültetni, mert ez, mint tudod, nagyon kiszárítja a földet.

A talajborsó, mint szinte minden más növény, szereti a tápláló és laza növényt. Csak jól terem például fekete talajon. Szezes-podzolos földeken ezt a növényt csak ásványi műtrágyával történő javítás után szabad ültetni.

Milyen fedőlapok használhatók

A tenyészidőszakban a borsó 1 tonna vetőmagra vetítve fogyaszt:

• nitrogén - 45-50 kg;
• foszfor - 16-20 kg;
• kálium - 20-30 kg;
• kalcium - 25-30 kg;
• magnézium - 8-13 kg.

A technológia szerint a mezei borsó termesztését mindezen mutatók figyelembevételével kell végezni. Természetesen ehhez a növényhez speciális műtrágyát választanak, beleértve a telephely talajának kémiai összetételét is.

A borsó egyik jellemzője, hogy elég sok nitrogént képes felvenni, ha rögzítilevegő. Ez természetesen ennek a növénynek az egyik feltétlen előnye. A nitrogénműtrágyákat a borsó termesztése során általában kevesebbet használják, mint sok más növény esetében.

Magvetés

A szántóföldi borsótermesztés technológiáit természetesen pontosan be kell tartani. De ugyanilyen fontos, hogy ültetés előtt helyesen válasszuk ki és készítsük elő ennek a növénynek a magjait. Ellenkező esetben a borsó egyenetlenül és nem együtt emelkedik a mezőre. Úgy gondolják, hogy ennek a növénynek a legalább 99%-os tisztaságú és 95%-os csírázási arányú magvai alkalmasak vetésre. Ebben az esetben az ültetésre szánt nagy és közepes frakciók anyagát a vetésnél külön kell felhasználni.

A termesztéstechnológia által megszabott szabályok szerint a vetőborsót, mivel fagyálló növényről van szó, általában korán vetik. A talaj érése után azonnal kezdje el ültetni ezt a növényt. Közvetlenül a vetés előtt a borsót molibdén- vagy bórkészítményekkel kezelik. Ennek a növénynek a vetési aránya a fajtától függ. Ebben a tekintetben a talaj mechanikai jellemzőit is figyelembe veszik. Ebből a növényből átlagosan 0,8-1,4 millió magot vetnek el 1 hektáron.

A borsónak sok nedvességre van szüksége, hogy megduzzadjon és csírázzon. Ezért a magjai kellően nagy mélységbe vannak elásva.

Gondoskodás

A borsós szántóföldeken végzett vetés után általában olyan eljárást hajtanak végre, mint a talaj hengerezése gyűrűs hengerekkel. Ez javítja a magok érintkezését a talajjal. A borsó egyik jellemzője többek között aza fejlődés folyamatában nagyon szenved a gyomoktól. Ezért a vetés után 4-5 nappal olyan műveletet is végeznek, mint a kelés előtti boronázás. Ez lehetővé teszi a szántóföldi gyomok akár 80%-ának elpusztítását.

A fejlődés folyamatában ezt a kultúrát többek között a borsólevéltetvek károsíthatják. A borsótermesztés technológiája szerint ez ellen a kártevő ellen speciális készítmények segítségével kell leküzdeni. Ez lehet például a "Phosphomid" gyógyszer. Ezenkívül, amikor a borsó virágzik, gyakran kezelik Fufanonnal. Ez a gyógymód sokat segít a lepkék és a gyékénylepke ellen.

Betakarítás

A borsótermesztés biológiai jellemzői és technológiája természetesen összefügg egymással. Mint már említettük, ez a kultúra többek között a szállásra hajlamos csoportba tartozik. Ezenkívül ennek a növénynek a gyümölcsei gyakran egyenetlenül érnek. Ezért külön módszerrel szükséges a földeken a borsót betakarítani. A barnulási fázisban a növény hüvelyének akár 70-78%-a átvágódik a világosságon.

A veszteségek minimalizálása érdekében igyekeznek 3-4 napon belül minden borsót eltávolítani a tábláról. A szárított rendek kiválasztását abban a pillanatban végezzük, amikor a magok nedvességtartalma eléri a 16-19%-ot. Ez általában a növények kivágása után 2-3 nappal történik. A zöldborsó esetében ezt a termést a gyümölcs viaszérettségi fázisában takarítják be.

Zabbal kombinálva termesztés

Zöldmasszához a borsót gyakran ilyen módon termesztik. A helyzet az, hogy a borsó-zab keverék nagyon értékes természetes műtrágya. Főleg a földekre ültetika talaj nitrogénnel való telítése érdekében. Ezt a nyomelemet a borsó és a zab is képes felvenni a levegőből.

A borsó-zab keverék termesztési technológiája a mezőgazdasági vállalkozásokban egyszerű. Valójában semmiben sem különbözik az egyedüli borsótermesztés módszerétől. Az egyetlen dolog, hogy a növényeket ebben az esetben nem távolítják el a mezőről, hanem beágyazzák a talajba. Ezt a műveletet szezononként többször, 10-12 cm mélységig hajtják végre.