Az őszi rozs gabonatermesztésének technológiája

2024 Szerző: Howard Calhoun | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:30

A téli rozs az egyik legelterjedtebb szemes növény hazánkban. Évente több mint 1 millió hektár szántó kerül kiosztásra hazánkban ennek a mezőgazdasági üzemnek. Az őszi rozs termesztésének technológiáját természetesen pontosan be kell tartani a szántóföldeken. Csak így lehet jó termést elérni ebből a termésből.

Használja

E termény fő fogyasztója hazánkban természetesen az élelmiszeripar. A rozst Oroszországban főként kenyérsütésre használják. Ennek a terménynek a szeméből keményítő is készíthető. Természetesen a rozslisztet is szabad eladásra gyártják. Ezt a terméket a háztartásban is főleg sütésre használják.

Biológiai jellemzők

A rozs a bolygó számos régiójában nőhet. Ezt a növényt Oroszországban, Kazahsztánban, Ukrajnában és Fehéroroszországban termesztik. Az őszi rozs termesztési technológiái ezeken a területeken hasonlóak, és egy időben fejlesztették ki, természetesen figyelembe véveennek a növénynek a biológiai jellemzői.

A rozskultúra igénytelen és szerény. Fő előnye az alacsony hőmérsékletekkel szembeni ellenállás. Még hótalan télen is, ez a növény a szárzó csomópont zónájában képes elviselni a -25 ° C-ig és az alatti lehűlést. A rozs magvak már +1-2 °C-on csíráznak. Ennek a növénynek a palántái a vetés után 4-7 nappal jelennek meg a földeken.

A rozs a talaj összetételére és elődeire is igénytelen. Csak az a helyzet, hogy ennek a növénynek a jó termése érdekében a legalaposabb alap- és vetés előtti talaj-előkészítést kell elvégezni a táblákon.

Ennek a növénynek egy másik abszolút előnye a szárazságállóság. Ennek a növénynek a gyökérrendszere fejlettebb, mint a legtöbb más, szántóföldön termesztett gabonaféléé. Ezért a rozs virágzata és zöld tömege szinte soha nem tapasztal tápanyaghiányt. Ennek a kultúrának a gyökérrendszere rostos. Ugyanakkor fő tömege akár 25 cm-es mélységben a talajban van. Néhány rozsgyökér azonban elérheti az 1,5 métert vagy annál is többet.

E kultúrnövény sajátossága többek között az, hogy egy ilyen növény akár 4-6 termőszárat is képes hozni. Kedvező körülmények között ez utóbbiak száma jelentősen megnőhet (akár 50 db). Az őszi rozs tenyészideje átlagosan 270 nap. Az északi régiókban akár 360 napig is eltarthat. Mindenesetre ezek a rozsfajták néhány nappal korábban érnek, mint az őszi búza.

Jellemzőkvetésforgó

Elődeihez képest ez a termés, mint már említettük, nem túl igényes. Az őszi rozs szántóföldi termesztésének ma alkalmazott technológiái azonban természetesen megkövetelik egy bizonyos vetésforgó betartását is. Úgy gondolják, hogy ennek a kultúrának a legjobb elődei a következők:

• burgonya;
• kukorica és napraforgó;
• bab-zab keverékek;
• csillagfürt;
• vászon;
• lóhere;
• tiszta gőz.

A rozs azon kevés növények közé tartozik, amelyeket több évig is lehet termeszteni ugyanazon a helyen.

Talaj előkészítés

Ezt az eljárást a rozs termesztése során felelősségteljesen kell megközelíteni. Ha ennek a növénynek az elődei olyan növények, mint a cukorrépa vagy például a burgonya, akkor a fő talajművelést általában 10-12 cm mélységig végzik, az évelő hüvelyesek után 25-30 cm-rel a szántást. a rozsot 15-18 cm mélységig dolgozzák fel. Az ilyen fajták vetés előtti kezelését a vetőmag kihelyezésének mélységéig végezzük.

fajták

Az őszi rozs szelekciója hazánkban természetesen meglehetősen kiterjedt. Ennek a növénynek nagyon sok jó fajtáját tenyésztették ki hazai szakemberek. Közülük a legjobbak a következők:

• tatár 1.
• Saratovskaya 7.
• Bezenchukskaya 87.
• Tatár váltó.

Ezek a fajták mind ellenállnak a megtelepedésnek, a szárazságtűrésnek és természetesen a magas hozamoknak is.

Vetési dátumok

A szakemberek által kidolgozott rozstermesztési technológiák szerint ezt a növényt ősszel kell elkezdeni, amikor a napi átlagos levegőhőmérséklet eléri a 15-16 °С-ot. Ilyen ültetési időpontok mellett a növényeket még kevésbé károsítja a hesseni és svéd légy. Oroszországban az őszi rozs vetése leggyakrabban augusztus 25. és szeptember 10. között kezdődik.

Vetés

Az őszi rozs ültetési anyagát a talajba juttatás előtt csávázzák, hogy megakadályozzák a kártevők és kórokozók általi fertőzést. Ennek a növénynek a vetési aránya az ország különböző régióiban nem azonos. Mindenesetre a magokat általában úgy ültetik ki a táblára, hogy a későbbiekben 1 m2-onként akár 500-600 érő növény is legyen. Ennek az eredménynek az eléréséhez hektáronként 4-5 millió vetőmagot lehet elvetni különböző típusú földekre.

A szántóföldre a rozs hétköznapi, kereszt- és keskenysoros módon is ültethető. Az első és a második esetben 15 cm távolságot hagyunk a sorok között, az utolsóban - 7-7,5 cm.

A rozs ültetésénél többek között fontos a megfelelő vetőmag elhelyezési mélység kiválasztása. Ez a mutató elsősorban a talaj szerkezetétől függ ezen a területen. Az őszi rozs magjai a mélységig közelről:

• 2-3 cm - nehéz talajokon;
• 4-5 cm - a tüdőn;
• 3-4 cm - közepes.

Ha a rozsmag elültetéséig a talaj felső rétege kiszárad, az ültetési mélység 1-2 cm-rel megnő.

Téli rozs termesztési technológiája: műtrágyahasználat

Ez a növény viszonylag igénytelen a talaj összetételére nézve. A műtrágya használata azonban természetesen jelentősen növelheti a termést.

Az őszi rozs termesztésének intenzív technológiája magában foglalja a növények fejtrágyázásának mindkét fő típusát – bio- és ásványianyagot. Az őszi rozsra kivetett táblákat a szemes és kalászos évelő növények után általában 20-30 t/ha mennyiségben trágyázzák szervesanyaggal. Tavasszal, a vegetáció aktív újraindulásával az őszi rozsot nitrogénnel trágyázzák 90-100 kg/ha mennyiségben. Sorközi vetéskor 10-15 kg/ha mennyiségben foszforműtrágyát juttatunk ki. Ugyanezt a fejtrágyát néha ősszel a főkezelés során alkalmazzák, körülbelül 50 kg/ha dózisban. A rozsos táblákra a főfeldolgozás során kálium-műtrágyát is juttatnak 90-120 kg/ha mennyiségben. Többek között 5,5 alatti pH-értéknél a talaj meszesedik.

Gondoskodás a vegetációs időszakban

Az őszi rozs jó termése érdekében számos különféle agrotechnikai intézkedést kell tenni a fejlesztése során. Például közvetlenül a vetőmagok szántóföldi elvetése után hengerelni kell. Ez az eljárás javítja a magok érintkezéséttalajt és kapilláris nedvességemelkedést biztosít. Megvalósítása után a talajban lévő gabona gyorsabban megduzzad, aminek következtében a hajtások később barátságosabbnak tűnnek. A rozsos földeket ősszel is kezelik a hópenész elleni készítményekkel.

Télen hóvisszatartást végeznek azokon a területeken, ahol ezt a növényt termesztik. Így a fiatal növények védve vannak a fagytól. Empirikusan például azt találták, hogy a 30-40 cm vastag hótakaró még a legsúlyosabb fagyban is képes megvédeni a rozsot.

Tavasszal az ezzel a terméssel boronált mezőket. Ebben az esetben az őszi rozs termesztésére szabványos gépeket használnak. Vagyis a boronálást tűrögzítéssel ellátott traktorok végzik. Ez az eljárás lehetővé teszi a talaj felső rétegének kiegyenlítését, nedvességgel és oxigénnel való gazdagítását. Ennek eredményeként nő a magok csírázásának százalékos aránya, és a hajtások aktívan fejlődnek. A talajt a hó elolvadása után boronáljuk, és a talaj kiszárad a sorok között.

A növekedés kezdetén a rozsnak többek között nitrogénműtrágyára van szüksége. Az ilyen kötszereket gyökérmódszerrel vagy a sorokhoz képest átlósan alkalmazzák. A rozs termesztésének kezdetétől a csőképződésig tartó időszakban többek között a táblákat gyomirtó szerekkel kezelik. A gyomok jelenléte a szántóföldön ennél a kultúrnövénynél sajnos a termés jelentős csökkenéséhez vezet.

Küzdelem a betegséget

A rozs meglehetősen szerény kultúra. Azonban a folyamatban a termesztés, mint bármely más mezőgazdaságinövény, beleértve a különféle rovarokat vagy mikroorganizmusokat is. Ezért az őszi rozs gabonatermesztésének technológiái közé tartozik többek között a kártevőirtás. Leggyakrabban ez a növény a termesztés során érintett:

• gyökérrothadás;
• hópenész;
• lisztharmat.

A rozs különböző kórokozóinak és kártevőinek leküzdésére a földeket gombaölő szerekkel kezelik. Ez lehet például "Tilt" vagy "Fundazol". Egyes esetekben a téli rozs termesztése során késleltetőket is használnak. Az ilyen alapok megakadályozzák a rozs későbbi lerakását. Ez pedig nagyban megkönnyíti a növények gabonavágásának folyamatát.

Betakarítás

Ezt a műveletet az őszi rozsos szántóföldeken természetesen időben el kell kezdeni. Semmi esetre sem szabad elkésni ennek a termésnek a betakarításával. Ellenkező esetben a gabona összeomlik és a táblán marad. Az őszi rozs betakarítása a szántóföldeken általában nem tart tovább 10 napnál. Különösen fontos, hogy nedves időben gyorsan betakarítsuk ezt a növényt. Ilyenkor a rozs sajnos közvetlenül a szőlőn csírázhat. És ez természetesen a gabona minőségének romlásához és a terméshozam csökkenéséhez is vezet.

Az őszi rozs termesztési technológiái nálunk a legtöbb esetben megközelítőleg azonosak. Ezt a kultúrát közvetlen kombinálással és külön módszerrel is be lehet gyűjteni. Az első módszer alkalmazásakor az őszi rozs betakarítása ebben az időszakban kezdődikteljes érettség 20%-os szemnedvesség-tartalom mellett. Ebben az esetben a Yenisei, Niva, Don-1500 kombájnokat hajtják a pályára.

Az őszi rozs külön betakarítása a 35-40%-os nedvességtartalmú gabona viaszérettségi fázisában történik. A növényeket ebben az esetben aratógépekkel nyírja le. Az ezzel a technológiával készült tekercseket a tarlóra fektetik. A cséplés a gabona kiszáradása után kezdődik, azaz körülbelül 3-5 nappal a kaszálás után. Kezdje el ezt a kétfázisú betakarítást 5-10 nappal a közvetlen kombinálás előtt.

A rozs szántóföldi elhelyezése esetén bármilyen betakarítási technika alkalmazásakor a növények vágási magassága minimális legyen. Az őszi rozs termesztési technológiája, mint már említettük, speciális készítmények alkalmazását foglalja magában, hogy megakadályozzák az ilyen helyzet előfordulását. Egyes rozsfajták azonban, köztük a nagy hozamúak is, sajnos még mindig erős hajlamot mutatnak a szállásra. Ebben az esetben a betakarításkor a növényeket legfeljebb 10 cm magasságban vágják le.